Digitális harcosok, digitális honfoglalás, digitális katyvasz – mi a francot csinál a Fidesz az interneten?

„Karácsonyig összegyűjtök annyi pénzt, hogy beszállhatok az internetbe” – mondta Vágási Feri a kamerába a Szomszédok 239. részének végén, 1996 májusában. Azt ekkor még nem sejthette, hogy mennyire aktuális lesz majd ez szűk harminc évvel később, amikor a 15 éve kétharmaddal kormányzó, az interneten hosszú évek óta milliárdokat elégető Fidesz kitalálta, hogy az elmúlt időszak kihívásainak fő oka, hogy még nem költöztek be a virtuális térbe. Ha Orbán Viktor hallgatna Showteket, azt is mondhatta volna, hogy analóg játékosok egy digitális világban.

A Fideszt sok mindennel lehet vádolni, de azzal nem, hogy félvállról venne bármit, ami szorosan kapcsolódik a hatalma megtartásához, úgyhogy teljes erőbedobással vetették bele magukat az internet meghódításába.

Orbán májusban felvázolta, hogy a következő választás csodafegyverei a digitális harcosok lesznek. Aztán két hónap múlva Tusványoson már a Digitális Polgári Körök (DPK) elindításáról beszélt, mert bár „tiszás digitális agresszió” ellen kell harcolniuk, van, akinek elege van a konfliktusokból, és békét akar. És közben a Harcosok órája is elindult, ahol a közmédiától a Fidesz-frakcióig hosszú utat bejárt Németh Balázs interjúvolt meg fideszes politikusokat. Ezen a ponton a Fidesz annyi egymással is összefonódó fronton háborúzik (néha békésen) az online térben, hogy követni is nehéz. A kérdés, hogy van-e ennek az egésznek értelme.

Egyszer már bejött, akkor tuti bejön most is

A történetet érdemes pár évtizeddel korábbról kezdeni, egyrészt, mert a Fidesznél amúgy van múltja a hatékony közösségépítésnek, másrészt pedig mert amit most csinálnak, az igazából pont ennek a feltámasztása, csak felesleges extra lépésekkel. Igen, természetesen a polgári körökre gondolunk, amelyeket 2002-ben, egy elveszített választás után hívott életre a Fidesz. A polgári körök a Fidesz alulról szerveződő, utcai politizálásának jelképei lettek, Orbán Viktor így alakította át magát a nép egyszerű gyermekévé, hogy aztán 2018-ban azt mondhassa Chuck Norrisnak, hogy „you know I'm a street fighter, basically”.

Orbán Viktor a polgári körökkel nemcsak a saját hatalmát erősítette meg a Fideszben, hanem olyan, főleg vidéki hátországot is kiépített a pártnak, amire hosszú ideig tudtak építkezni. A Fidesznek ez a megközelítés a 2006-os választásokra már kicsit kellemetlenné vált, és a polgári körök lassan el is haltak, de 2005-ben még Orbán is úgy értékelt, hogy Sólyom Lászlót ezek segítették az államfői pozícióhoz. És hát azóta is visszatérő mantra, hogy „le kell menni vidékre”, az MSZP is ilyesmivel próbálta újra feltalálni önmagát, és a Tisza Szigetek is ezek mintájára születtek meg, szóval a magyar politikára gyakorolt hatásuk megkérdőjelezhetetlen.

Mindezt azért érdemes felidézni, mert egyrészt jól látszik belőle, hogy a Fidesz képes arra, hogy organikus, alulról szerveződő közösségeket hozzon létre, másrészt viszont azt is remekül mutatja, hogy a jelenlegi helyzet teljesen más. A Fidesz most nem egy éppen csak elveszített választás után lovagolja meg tökéletesen a populista hullámot, hanem 2010 óta kormányon van, lényegében azt csinál, amit akar, és Magyar Péter berobbanásáig nem volt olyan ellenzéke, amelyet igazán komolyan kellett vennie. Most, hogy van, újra kellene definiálnia önmagát, de 15 éve tartó kétharmaddal ez nehezebb, mint ellenzékben volt. Így az ellenfélre mutogatás sem olyan meggyőző, mint a söjtöri lakoma idején, pedig a kormánysajtó kipróbálta ezt a párhuzamot is.

Így eleve idétlennek tűnik, hogy a kormánypárt az üzeneteit harsogó közmédia, a kiterjedt fideszes médiabirodalom, a milliárdokkal felpumpált Megafon és a rövid idő alatt több mint százmillió forintot elhirdető Nemzeti Ellenállás Mozgalom mellett úgy érezte, nem ér el elég embert. Igazán furcsává viszont az teszi az egészet, hogy a Fideszben még mindig meg vannak győződve arról, hogy csak a digitális teret kell megnyerniük maguknak, más dolguk nincs. És szerintük még az sem az ő hibájuk, hogy a rengeteg elköltött pénz ellenére ezen a téren hátrányban vannak – Kocsis Máté nemrég arra fogta ezt, hogy „a Facebook cenzorai is a liberális világ szekértolói”.

Digitális szabadságharcosok

Orbán Viktor májusban jelentette be a Harcosok Klubját a BOK Csarnokban, és rögtön azzal indított, hogy százezer digitális harcossal fogják megvívni a választásokat. Azt maguk a jelenlévők sem pontosan értették, hogy mit keresnek ott, vagy mi lesz ez az egész, és az egész vállalkozás kiinduló gondolatával is voltak problémák. Arra, hogy a közösségi média érdemben befolyásolhatja egy választás alakulását, egyelőre nincsenek bizonyítékok, és az sem látszott, hogy hogyan lesz ebből az egészből olyan organikus közösség, amellyel érdemi változást lehet majd elérni a digitális térben.

Így nem meglepő módon másfél héttel az alapítás után nem is látszott semmi abból, hogy a digitális szabadságharcosok elértek volna bármit. Nem hangosították fel érdemben a fideszes politikusok hangját, nem tolták meg a Fidesz-közeli csatornákat, nem zavarták meg a patás ördögnek beállított ellenzéki véleményvezérek és független médiumok kommentszekcióját. Az egész legfeljebb arra volt jó, hogy ahogy azt előzetesen is megjósoltuk, valamelyest összekovácsolta a fideszes kemény magot egy kritikus helyzetben. Ezt akár sikerként is lehetne értékelni, mert a polgári körök is valami ilyesmit csináltak,

csak közben akkora mém lett abból, hogy zászló, zászló, szív, hogy hazaáruló (egy szó), vagy hogy a harcosok Fiat 500-ast nyerhetnek, hogy a Fidesznek magára kellett húznia olyan, őket gúnyoló dolgokat, amelyek amúgy a valódi Harcosok Klubja paródiáiból származtak.

Ezt nehéz lenne komoly eredményként eladni, és hiába néztünk meg később egy sokkal nagyobb merítést, harcosok helyett csak emojinyelven kommunikáló nyugdíjasokat és főállású fideszeseket találtunk. De Orbán nem zavartatta magát, arról beszélt, hogy csak a Tisza Párt suttogó propagandája miatt nem tőlük hangos a digitális tér, aztán átköltöztette a Harcosok Klubját a Facebookra, és az addig exkluzív, meghívásos közösségként beállított csoportba nyilvános posztban kezdte el toborozni az embereket. De azóta fizetett hirdetések is vannak rá. A csoportban amúgy Orbán Viktor személyesen posztol olyan aktuális dolgokról, mint a telt házas Jennifer Lopez-koncert, és mesterséges intelligencia által generált propagandavideókat is reklámoz.

Azt, hogy ehhez minek kellett csoport ahelyett, hogy a saját Facebook-oldalára posztolná ugyanezt, nehéz megmondani. Különösen azért, mert a miniszterelnök szerint is tele van a csoport a „digitális köd homályában” megbújó téglákkal, szóval még csak azt sem lehet mondani, hogy itt csak a sajátjaikhoz szólnának. De azt legalább lehetett mondani, hogy ha furcsa is az egész, legalább következetesen ragaszkodnak hozzá. Aztán megjöttek a Digitális Polgári Körök, és végképp összekavarodott, hogy a Fidesz pontosan mit is akar csinálni az interneten.

Digitális polgárok, békés honfoglalók

A Harcosok Klubját lehet furcsának vagy eredménytelennek nevezni, de azt az Orbán fejében létező gondolatot legalább elméletben képviselte, hogy a digitális térben harcolni kell a trollok és az agresszió ellen, és ezt a digitális harcosokkal lehet megtenni. Aztán jött Tusványos, és a miniszterelnök, mintha az Idétlen időkig főszereplője lenne, ismét bejelentette, hogy kezdeni kell valamit a digitális térrel, ezért megalapítják a Digitális Polgári Köröket. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy kiderült, nem mindenkinek való a harc, de az azért egyből felmerült, hogy

ha békés digitális polgárok kellenek a digitális honfoglaláshoz, akkor mi a francot csináltak a digitális harcosok, ha pedig ők is ezen dolgoznak, akkor minek kellett még egy dolgot létrehozni erre.

Az első DPK-t még aznap be is mutatták, tagjai között többek közt Orbán Viktorral, Miklósa Erikával, az egykor Orbán gipszkarton fejét rugdaló Dopemannel, Schmidt Máriával, Rákay Philippel és a HUN-REN vezérigazgatójával, Jakab Rolanddal. Orbán egy nappal később bejelentette, hogy egy nap alatt 30 ezren léptek be a DPK-kba, egy héttel később már 55 ezer tagról beszélt, legutóbb pedig már digitális forradalmat emlegetve posztolt arról, hogy 500 alapítási kérelmet hagytak jóvá. Ezzel az első 25 kör után a cikk írásakor már 343-on állt a hivatalosan ismert DPK-k és közel 60 ezernél a tagok száma, és az mostanra egyértelmű, hogy hiába csináltak sokan ezekből is azonnal viccet, a DPK-król jóval könnyebb pozitívan kommunikálni.

A Harcosok Klubja ezen a ponton lényegében a miniszterelnök üzenőfalaként működik, míg a DPK-k egy konkrét téma köré épülnek, és a hivatalos jelentkezési procedúra miatt könnyebb komolyan venni őket, mint egy Facebook-csoportot. Egy részük persze megtalálható ott is, Orbán külön népszerűsítette is a sajátját, nem véletlenül vannak benne 43 ezren, vagyis többen, mint a Harcosok Klubjában összesen. Azzal is könnyebb hencegni, hogy mennyi van belőlük, hány tagjuk van, és közülük kik ismert emberek, mert ezek konkrét, mérhető teljesítmények. Ellentétben mondjuk azzal, hogy hány tiszás trollt győztek le a digitális harcosok, ami elég nehezen megfogható dolog.

Azzal ugyanakkor, hogy a két dolog párhuzamosan létezik, olyan helyzet állt elő, ahol valószínűleg nemhogy az átlag Fidesz-szavazó, hanem a párt prominens tagjai sem tudják, hogy melyiknek mi is a feladata.

Orbán már nem a harcosokkal, hanem a DPK-kkal akar megálljt parancsolni „az online gyűlöletkultúra terjedésének” és a „tiszás álprofilok őrjöngésének”, és ez úgy is furcsa, hogy a tagok között vélhetően nagy az átfedés. A Harcosok Klubját legalább követni egyszerű volt, itt viszont több száz csoport van, egyszerre többnek is tagja lehet az ember, és sokszor az sem nyilvánvaló, hogy mi az értelmük. És amikor van, akkor is nehéz megmondani, hogy miért lépne be valaki Marsi Anikó Női DPK-jába, mikor beléphet egy bejáratott, nőknek szóló Facebook-csoportba is.

Mármint azonkívül, hogy szeretné kifejezni, hogy támogatja a Fideszt, ami 2025-ben egyáltalán nem olyan menő, mint 2002-ben volt. Ráadásul akkor beléphetne az összesbe, mert úgysem a téma a lényeg, így viszont értelmét veszti az, hogy sok van belőlük, papíron más tagokkal. Az egész olyan, mint amikor a gyerekek a nyári szünetben alapítanak tizenöt klubot, aztán otthon elújságolják a szüleiknek, hogy hova léptek be ma. Azt, hogy a fideszes politikusok most nagyjából ebben vannak, semmi sem bizonyítja jobban annál a videónál, ahol Orbán fejtegette, hogy belép Kocsis Máté álhírrel indító álhírvadász Zebrájába, és más fideszes politikusok is lelkesen mesélték, hogy hány helyre fognak belépni.

Mi értelme ennek az egésznek?

A Fidesz a jelek szerint hisz abban, hogy csak a digitális teret kell meghódítania a Digitális Polgári Körökkel, a Harcosok Klubjával és a podcastról podcastra szaladgáló fideszes politikusokkal, köztük Orbánnal. Ahogy azt nemrég megírtuk, ez veszélyes önámítás, ami könnyen visszaüthet a jövő évi választásokon, de jelenleg egyáltalán nem tűnik úgy, hogy a Fidesz átgondolt koncepció mentén operál. Az egész egyre inkább olyan, mintha bepánikoltak volna, hogy már nem működik az internetes pénzégetés, és nem tudnak értelmezhető eredményeket felmutatni, szóval

mindent jóváhagynak, ami csak eszükbe jut, aztán reménykednek, hogy valamelyik ötlet működni fog, vagy legalább eltereli a híveik figyelmét arról, hogy 15 éve nem volt akkora veszélyben a hatalmuk, mint most.

A Fidesz ráadásul mostanra eljutott oda, hogy a kifejezetten a digitális tér elfoglalására létrehozott Harcosok Klubjának és a Digitális Polgári Köröknek is lesz személyes találkozójuk. Szóval ennyi erővel ki is hagyhatták volna a digitális bohóckodást, amelynek érdemi haszna eddig nem látszik, cserébe hónapok óta röhögnek rajtuk miatta. A személyes közösségépítésben van tapasztalatuk, nemcsak a polgári körök, hanem Tusványos miatt is, és az elmúlt évben azt is végignézték, hogy Magyar Péter azzal hasít az interneten is, hogy fizikailag járja az országot, és a valós térben is sok embert mozgat meg. A Fidesz viszont ebből is csak annyit szűrt le, hogy még a Facebook is ellenük van – ahogy Brüsszel, az amerikai demokraták, a független sajtó és az ukránok, többek közt.

Persze ez a stratégia vagy legalább egy része simán lehet tudatos, leginkább azért, mert a választási kampányok előtt akkor is szükség lehet módosításokra, ha épp minden rendben van. A Facebook pár éve az EU-ban, így természetesen nálunk is bevezette, hogy a politikai hirdetéseket egy külön procedúra során kell elfogadtatni, és azt is fel kell tüntetni rajtuk, hogy ki rendelte meg és ki finanszírozta őket. Dacára annak, hogy az Állami Számvevőszék szerint a Facebookon közzétett politikai hirdetések nem számítanak politikai hirdetésnek, az átláthatóság eleve nem segíti a kormánypártot, hiszen így hétről hétre látszik, hogy mennyit költ a Fidesz vagy valamelyik szócsöve hirdetésekre (spoiler: nagyon sokat).

A Facebook a 2018-as Cambridge Analytica-botrány óta kínosan figyel arra, hogy külföldi politikai hirdetések sehol ne jelenhessenek meg kampányidőszakban, Amerikában pedig többször is korlátozta már teljesen a politikai hirdetéseket, legutóbb a 2024-es elnökválasztás előtt. Utóbbi azért releváns, mert a jövő évi választás előtt nálunk is ez lesz a helyzet, a Facebook ugyanis júliusban bejelentette, hogy meg sem próbál megfelelni a vonatkozó EU-s szabályozásnak, és októbertől inkább lelövi a politikai hirdetéseket a régióban. Az ezekbe rengeteg pénzt ölő, a régimódi sajtót facebookos propagandára cserélő Fidesznek különösen fájó pont lehet ez, és így logikus is, hogy a lehető leggyorsabban próbálnak másra váltani erről a Megafon fémjelezte irányról.

A hangsúlyeltolódás egyébként abban a Magyar Péter által közzétett dokumentumban is szerepelt, amelynek hitelességét a Fidesz még mindig tagadja, de részben emiatt is tűnik hihetőnek, hogy tényleg tőlük származik.

A Fidesz emellett láthatóan megpróbált kölcsönvenni bejáratott dolgokat a digitális honfoglalásához. Az egyik ilyen az, hogy az első DPK-találkozó a Papp László Sportarénában lesz, a Harcosok Klubja pedig a BOK Csarnokban született – a stadionokba szervezett, bombasztikus események egyértelműen az amerikai politikát, azon belül is Donald Trumpot idézik. A DPK-kkal és a Harcosok Klubjával megnőtt digitális zaj taktikai bevetése is jellemző az amerikai elnökre, bár ő sokkal durvábban uralja le az internetet, és messze nem tartunk ott, hogy Orbán percenként posztoljon valami őrültséget, végig nagybetűkkel.

Az, hogy Orbán stábja, sőt maguk a fideszes politikusok is igyekeznek minden mémet úgy felhasználni, mintha ezekkel végig a szórakoztatás lett volna a szándékuk, szintén hasonlít arra, amit a Fehér Ház jelenleg is csinál. Csak míg a Fehér Háznál láthatóan tényleg olyan arcokat vettek fel a kommunikációs csapatba, akik naponta 14 órát pörgetik krónikusan a TikTokot, addig nálunk még mindig több hónapos lemaradással készülnek állati kellemetlen videók. Ennél is fontosabb, hogy Magyarországon nincs meg az a Trumpot már 2016 előtt a keblére ölelő, fiatalokból álló online közösség sem, akik maguktól gyártják a mémeket, mert viccesnek tartják, hogy egy ilyen fickó vezeti az országot. Nálunk ugyanezek a fiatalok éppen mocskosfideszeznek, ezen pedig a nyugdíjas harcosok és az egymás vállát veregető fideszes politikusok és híres emberek sem fognak tudni változtatni.