Mit lehet valójában kiolvasni abból, amit Orbán Viktor rajzolgatott az interjúja közben?

„Kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr egy pszichológiai guru. Megmutatta azt a mentális stratégiát, amivel ő dolgozik, hogy sok mindent tudjon egyszerre észben tartani. […] Nem kizárólag a világ egyik legjobb stratégája, hanem ennél is jobb a humora” – értékelte Orbán Viktor ATV-s interjú közben készült rajzait Hal Melinda klinikai szakpszichológus, a Nemzeti Mentál Pajzs Program vezetője és a Drogellenes Digitális Polgári Kör alapítója.

Ahogy szeptember végén hirtelen mindenki testbeszédelemző lett, amikor Semjén Zsolt parlamenti felszólalása került a figyelem középpontjába, most is tízmillió zsebből került elő a pszichológusdiploma, és mindenki elkezdte elemezni, hogy vajon mi derül ki a miniszterelnökről a rajzai alapján. Sokan a ChatGPT segítségét kérték az elemzéshez, például az ATV bevallottan, de első ránézésre valószínűleg Deák Dániel politikai elemző is, és többnyire ugyanazt a választ kapták: a rajzoló analitikus gondolkodású, kreatív ember.

De vajon mi derül ki valójában egy rajzról? Meg lehet-e tudni bármit egy emberről egy beszélgetés közbeni firka alapján? Hogy megtudjuk, felkerestük Richard Jolley-t, a Staffordshire-i Egyetem kutatóját, aki évtizedek óta vizsgálja a rajzok pszichológiai jelentőségét, főleg gyerekeknél.

„Elég necces messzemenő következtetéseket levonni egy rajzból”

– szögezte le már a beszélgetés elején.

A rajzelemzés pszichoanalitikai eszköz, a hagyománya egészen Sigmund Freudig nyúlik vissza, de Jolley is megjegyezte, hogy nem egzakt tudományról van szó. Az alapja az, hogy a viselkedésünk sokszor a tudatalattiból merít, így lehet, hogy egy önkéntelen firkálásból, rajzolásból a személyiségjegyeink is kiolvashatóak lehetnek. A gyakorlói azonban nem egyetlen rajzból indulnak ki, hanem a rajzoló kórtörténetéből, több vizsgálatból és rajzból, valamint az illetővel lefolytatott beszélgetésekből.

„Nemcsak problémák merülhetnek fel a rajzokon át, de a pszichoanalízist végző szakember általában problémákat keres, hiszen a páciensek értelemszerűen valamilyen okkal fordultak hozzá. Az viszont tény, hogy ezek tudatalatti dolgok, így a pszichoanalízises elméletek nem tesztelhetők. Állítanak dolgokat, de olyan, mint egy hitrendszer: vagy elhiszed, vagy nem” – mondta Jolley.

A szakértő szerint nem nagyon lehet azt mondani, hogy a rajzelemzésnek vannak állandói. Például ha egy gyerek nem rajzol kezeket, az utalhat arra, hogy tehetetlennek érzi magát, hiszen a kezet lehet a cselekvőképességgel azonosítani, de akár maszturbációs bűntudatra is utalhat. Azt is hozzátette, hogy azok, akik otthonról, a kanapé biztonságában elemzik a rajzokat, könnyen a megerősítési torzítás csapdájába eshetnek, azaz azt látják bele a vonalakba, ami megerősíti a prekoncepciójukat a rajzolóról, jelen esetben a miniszterelnökről. A kutató szerint hasonlóan járhatnak a pszichoanalízist végző pszichológusok is: ha már él egy kép a fejükben a páciensről a beszélgetéseik, más tesztek alapján, akkor gyakran olyan dolgokat látnak a rajzokban, amik megerősítik ezt a már létező képet.

„Nem mond semmi újat, csak beleolvasod, amit már eddig is tudtál vagy sejteni akartál”

– jegyezte meg.

Egy rendezett elme

Mindez nem azt jelenti, hogy semmit nem lehet kiolvasni a rajzokból. Jolley szerint a miniszterelnök által alkalmazott módszer jól ismert koncentrációs, gondolatrendező technika. Maga Orbán Viktor is azt mondta kedd este, hogy hosszú interjúk közben rajzolgat, ami valójában egy csak általa ismert rejtjelezés, hogy rendszerezze a gondolatait, amikor mondjuk egy kérdésre öt válasz is eszébe jut, és mindet el szeretné mondani. A miniszterelnök azt mondta, hogy ezt a módszert még az egyetemen kezdte el, amikor sok anyagot kellett észben tartania.

A szakember szerint ez a leggyakoribb magyarázat arra, hogy emberek miért rajzolgatnak: hogy rendezzék a gondolataikat, segítsék a rövid távú memóriájukat. Egy rajz rengeteget mindent jelenthet egy adott embernek, és ez Orbán papírján is látszik: vannak számok, körök, nyilak és vonalak, egy-egy szó is megjelenik a kavalkádban.

Az ember a kezdetek óta használ szimbólumokat, hogy leírja a valóságot, és ezek gyakran közös szimbólumok, amiket egy közösség tagjai mind értenek. Az iskola is erről szól, hogy megtanuljuk, mit jelentenek a szimbólumok, amiket még óvodában elkezdtünk megismerni. Szinte minden tantárgy szimbólumokat használ.

Azonban ahhoz, hogy egy szimbólum jelentsen valamit, nincs szükség közösségre. A képen látható vonalak, körök vagy akár lépcsőnek tűnő ábrák valószínűleg Orbán fejében átlátható rendszert alkotnak, és ő mindenről tudja, hogy mit jelent.

„A társadalomban akkor működnek a szimbólumok, ha mások is értik őket. Ebben az esetben azonban nem értik, csak ő, és ezért keltette fel most hirtelen mindenki érdeklődését, mert meg akarják fejteni a jelentésüket. De nem olyan egyszerű a dolog, hogy »ó, azt felismerem, az egy ház«. Ez az ő személyes nyelve, nem közös nyelv. Nem azért rajzolta a szimbólumokat, hogy azokat mások megértsék, ez csak neki szól” – mondta Jolley.

Épp ezért ő nem gondolja, hogy óriási nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, hogy nyilvánosságra került egy kép a rajzairól – mint ahogy azt Tarjányi Péter írta egy Facebook-bejegyzésében. „Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép. Ilyet nem mutat meg egy vezető, és pláne nem publikál egy kommunikációs stáb. Mert minden vonal, minden szám, minden irányjel információ – egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról, stresszreakcióiról. Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba” – írta a több mint 300 ezer követővel rendelkező oldalán.

„Emberek most megpróbálják dekódolni a szimbólumrendszerét, hogy kiderítsék, mi zajlik a fejében, mi zajlik a politikában, de ez borzasztóan hibás megközelítés”

– mondta erről Jolley.

A kutató megjegyezte, hogy Orbán nyilatkozata nélkül is azt gondolta volna, hogy ezek nem random tollvonások, hanem gondolatrendező ábrák, mert ha az ember leír, lerajzol valamit egy szimbólummal, amihez tudja kötni az eredeti gondolatot, akkor felszabadul az agykapacitás egy része, hogy elkezdhessen a következő gondolattal foglalkozni. Amire szüksége lehet, hiszen egy tévéinterjú közben rengeteg mindenre kell koncentrálnia: figyelnie kell a kérdésre, a kérdezőre, jól meg kell gondolnia a válaszát, és mindeközben a saját viselkedésére, tartására, mimikájára is koncentrálnia kell, hogy magabiztosságot, erőt sugározzon. „Ha az egyetemi évei óta csinálja ezt, akkor évtizedes tapasztalata van. Jól megy neki, és valószínűleg érzi is, hogy működik számára a technika.”

Jó játék a ChatGPT, de ennél nem több

Jolley a beszélgetésünk során többször kiemelte, hogy nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni ebből az egy rajzból, de azért a ChatGPT-s elemzéseket többnyire ártalmatlannak tartja, megfelelően felületesnek ahhoz, hogy ne legyenek károsak. „Ha bele akarnánk menni ebbe a játékba – márpedig ez azért inkább egy játék –, akkor valóban mondhatnánk, hogy rendezett elméje van”.

A kutató szerint a rajzok alapján olyan, mintha Orbán több gondolattal is kísérletezne, akárcsak egy tanár, aki a táblánál próbál meg megoldani egy feladatot. Ilyen mélységben még el tudja fogadni az elemzést, de azt már elveti, hogy például a körök azt sugallnák, hogy ő olyan ember, aki minden oldalról megvizsgál egy adott problémát. Ezt már túl spekulatívnak tartja.

„Nem elfogadhatatlan azt állítani, hogy a rajzok alapján jól rendezett gondolatrendszerről, kreatív gondolkodásról van szó, de ezek csak állítások, amiket tudományosan nem lehet leellenőrizni. De ha azt állítja, hogy így rendezi a gondolatait, akkor nem igazán lehet vele vitatkozni”

– jegyezte meg.

Tehát a rajzolgatással rendezni lehet a gondolatokat, teret adni a kreativitásnak, de mire lehet még jó? Van, aki azért rajzolgat, hogy lenyugtassa magát, főleg stresszes helyzetekben. Nem kizárt, hogy ahogy sokan mások, Orbán is tudat alatt így vezeti le a feszültséget egy hosszú beszélgetés alatt, és lehet, hogy észre sem veszi. De ezt persze egy rajzból nem lehet megállapítani, csak egy lehetőség.

Másoknak a koncentrációban segíthet a rajzolás, Jolley is alkalmazza a technikát, amikor figyelni akar. „Rendszeresen járok templomba, és minden héten jegyzetelek, aminek több oka is van. Egyrészt már abban a korban vagyok, hogy mire kiérek az autóhoz, már elfelejtem, mit mondtak a pulpituson, de a fontosabb ok az, hogy ez segít figyelnem arra, ami elhangzik. Ha csak ott ülök, akkor elkalandoznak a gondolataim, de ha mindent leírok, amit mondanak, vagy hogy mit gondolok az elhangzottakról, segít fókuszálni, ami nehezebb lenne, ha nem jegyzetelnék.”

Általánosan ennek az ellenkezője is igaz lehet a rajzolgatásra. „Emberek akkor rajzolgatnak, amikor unatkoznak, és ezért el akarják foglalni az agyukat. Nem hiszem, hogy ebben az esetben így lett volna, de azért fontos érdekesség” – tette hozzá Jolley. Amikor egy unalmas meetingen ül az ember, ahonnan nem szabadulhat, és nem is nagyon állhat fel, hogy sétáljon egy kört az asztal körül, a teste már sikít, hogy valahogy vezesse le a felesleges energiát, ennek egy remek formája a rajzolgatás.

A szakember szerint a rajzok rendezettsége alapján itt valóban inkább a gondolatok rendezéséről lehet szó – ahogy maga Orbán is állította –, és bár nem lenne szokatlan, ha részben a relaxáció is szóba jönne mint motiváció, Jolley szerint akkor sokkal lazább szerkezetet látnánk, nem lenne ilyen jól strukturált a sok rajz. Dekódolni azonban nem tudjuk őket, és nem is érdemes. Jolley szerint legfeljebb arról tudunk beszélni a rajz alapján, hogy vajon az alkotója miért készítette, de abba már nem szabad belemenni, hogy mondjuk egy függőleges vonal ezt jelenti, egy vízszintes meg azt – ez puszta spekuláció.