„Röffentsük be a nyarat!”
Nem, ez nem valamelyik húsipari cég jelmondata, és nem is Németh Szilárd, a húsos-zsíros receptjeiről híres fideszes exállamtitkár egy receptjének beharangozója. Ez a Tisza-kormány agrártárcájának aktuális jelmondata, amely egy múlt pénteki sajtótájékoztatón is elhangzott, ahol Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter és Búza László élelmiszer-gazdaságért, -forgalmazásért és műveltségért felelős államtitkár népszerűsítette a sertéshúst – utóbbi pedig még pattogó petefészkeket és egészségesebb erekciót is ígért cserébe.
A bizarr táplálkozási tanács mögött egy kampány áll, amely arra ösztönözné a magyarokat, hogy több sertéshúst egyenek, és válasszák a hazai termékeket. Ezzel igyekeznek orvosolni azokat a nehézségeket, amelyek az ágazatot sújtják. Ezek közül csak az egyik a szabolcsi telepen felbukkant afrikai sertéspestis. Már a járvány előtt probléma volt, hogy a jó minőségű hazai sertéshús exportra kerül, helyette pedig a kevésbé minőségi importot esszük. A miniszter arra kérte a lakosságot, hogy a következő hónapokban egyenek öt adaggal több sertéshúst, és válasszák a magyar termékeket.
Ehhez kapcsolódva hívta fel a figyelmet Búza László a sertéshús pozitív élettani hatásaira, különös tekintettel a termékenységfokozó erejére. „A csirkemell csodálatos hatásai mellett hiányzik belőle valami, ami viszont egy sertéskarajban benne van. Úgy hívják, hogy szerves cink. A szerves cink az nekünk ahhoz kell, hogy a szexuálishormon-háztartásunk a topon legyen” – mondta.
Az államtitkár az előadásában kitért arra is, milyen ősi hagyománya van országunkban a sertéshús fogyasztásának. Kiemelte, hogy Budapestet voltaképpen a sertésfeldolgozók tették rendbe a kiegyezés utáni aranykorban. A magyar henteshagyományok dicséretéhez érdemes hozzátenni, hogy a hazai gasztronómia véleményvezérei szerint már régóta alig van olyan hazai húsipari termék a piacon, amelyre olyan büszkék lehetnénk, mint az államtitkár által említett Bittner János korában. Nagyítóval kell vadászni az olyan hazai henteseket, akik jó minőségű alapanyagokból, természetes módszerekkel készítenek olyan minőségű kolbászokat, virsliket, szalámikat, amilyeneket például a spanyol vagy az olasz gasztronómia kínál.
A húsfogyasztás a dietetikában az utóbbi évek egyik legfontosabb kérdése, nemcsak egészségügyi, de fenntarthatósági szempontból is. A minisztériumi kampány miatt érdemes újra megnézni, mit gondolnak erről a világban és itthon a táplálkozással foglalkozó szakemberek.
Valóban attól lesz egészségesebb a magyar lakosság, ha több sertéshúst fogyaszt? És tényleg termékenyebbek leszünk tőle?
A világ egyik legfontosabb tudományos folyóirata, a Lancet hat évvel ezelőtt publikálta, majd tavaly frissítette azt az álláspontját, miszerint táplálkozási szempontból a húsfogyasztás terheli a legerősebben a környezetet. Összeállították a jövő étrendjét, amely azt javasolja az emberiségnek, hogy a húsfogyasztást a mostani mennyiséghez képest csökkentse, és úgy véli, növényi alapokon nyugvó étrenden, zömmel hüvelyeseken és zöldségeken kellene élnünk a jövőben. A bolygóbarát diéta nem vegán, nem teljesen húsmentes, csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy a környezeti terhek csökkentése céljából jobb lenne kevesebb húst ennünk.
Sok növény, kevés, jó minőségű hús
Ez a környezetvédelmi szempont, de érdemes ránézni a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlására is, amely hasonló modell alapján építene fel egy ideális étkezést. Az Okostányér nevű modell szerint akkor egészséges az előttünk álló ebéd vagy vacsora, ha több mint a fele növényi alapanyagokból, zöldségekből, hüvelyesfélékből, gyümölcsökből, magvakból áll, negyede teljes értékű gabona, és csupán a negyedét teszi ki hús, hal, tojás vagy tejtermék. Nemrég a legnépszerűbb, táplálkozással kapcsolatos kérdéseket öt, különböző területen dolgozó dietetikusnak tettük fel, akik mind a döntően növényi alapú élelmiszert tartalmazó, vegyes táplálkozást vélték egészségesnek.
Az utóbbi évek legnagyobb hatású dietetikai tanácsai Schwab Richárd belgyógyász-gasztroenterológustól származnak, amelyeknek ugyan bizonyos részeit még sokan vitatják, mégis rengeteg embert győzött meg arról, hogy érdemes napi fél kiló zöldséget fogyasztani, ennek nagy részét pedig nyersen enni.
Tavalyi cikkünkben környezetvédelmi és dietetikai szakértők arról számoltak be, hogy a magyar lakosság sok mindenben változtat szívesen az életmódján a környezetvédelem érdekében, de a táplálkozási szokásain a legkevésbé. Melegh Laura dietetikus szerint a magyarországi fogyasztási adatok alapján a sertéshús bevitele nem tekinthető alacsonynak. A Központi Statisztikai Hivatal élelmiszer-fogyasztási adatai szerint az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás az elmúlt években nagyjából évi 30-33 kilogramm/fő körül alakult. Ez napi átlagban 80-90 gramm sertéshúsnak felel meg, ami azt jelenti, hogy a lakosság étrendjében a sertéshús jelenléte közepes-magas, zöldségből pedig sokkal kevesebbet eszünk a kelleténél.
A hazai táplálkozási szokásokkal nemcsak az a gond, hogy az előírásokhoz képest túl sok húst fogyasztunk, hanem az is, hogy azt nem optimális forrásból biztosítjuk. Míg a zsírszegény, lehetőség szerint ökológiai gazdaságból származó húsok értékes részei egy egészséges étrendnek, itthon sokkal inkább választjuk az olcsóbb feldolgozott húsipari termékeket, párizsikat, virsliket, szalámikat, ezek pedig már jóval több egészségügyi kockázattal járnak. Korábbi cikkünkben a dietetikus elmondta, hogy a kolbász- és virslifélék bizonyítottan növelik a rák kialakulásának kockázatát.
Pattog a petefészek?
A reproduktív dietetikával foglalkozó Melegh Laura szerint a jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján nem támasztható alá, hogy a sertéshús fogyasztásának növelése önmagában javítaná a termékenységet. A teherbe eséshez kötődő egészségügyi kutatások inkább azt mutatják, hogy az étrend egészének minősége és mintázata a meghatározó, nem pedig egyetlen élelmiszer kiemelt fogyasztása.
A dietetikus ugyanakkor azt is mondta, hogy a sertéshús megfelelő mennyiségben és minőségben valóban jó tápanyagforrás lehet: elsősorban teljes értékű fehérjét, valamint B12-vitamint, jól hasznosuló vasat, cinket és szelént tartalmaz. Ezek a mikrotápanyagok szerepet játszanak a reproduktív folyamatokban, például az oxidatív stressz elleni védekezésben és a sejtosztódásban. Ugyanakkor ezek a mikrotápanyagok nem kizárólag állati eredetű forrásból biztosíthatók: megfelelően összeállított vegyes vagy növényi alapú étrendben is fedezhetők hüvelyesekből, teljes kiőrlésű gabonákból, olajos magvakból.
Ennek megfelelően a sertéshús nem tekinthető pótolhatatlan élelmiszernek termékenységi szempontból.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy kedvezőbb hatásaik vannak a termékenységre az olyan étrendi mintázatoknak, amelyekben nagyobb hangsúlyt kapnak a zöldségek, a gyümölcsök, a hüvelyesek, a teljes értékű gabonák, az olajos magvak, valamint a telítetlen zsírsavak. Ezzel szemben a vörös és különösen a feldolgozott húsok nagyobb arányú fogyasztása nem mutat egyértelmű előnyt a termékenység szempontjából – tette hozzá Melegh Laura.
Figyelmeztetett arra is, hogy nem mindegy, milyen az a sertéshús, ami az étrend része lesz. A zsírsavösszetétel tekintetében több vizsgálat is arra utal, hogy a magasabb telítettzsír-bevitel kedvezőtlen reproduktív paraméterekkel társulhat. Férfiaknál ezt egyes tanulmányok a spermiumszám és -motilitás romlásával hozzák összefüggésbe, míg nőknél az inzulinérzékenység romlása és az ovulációs zavarok kockázatának növekedése merül fel (különösen PMOS vagy inzulinrezisztencia esetén). Ezek azonban többnyire megfigyeléses adatok, és nem egyetlen élelmiszer izolált hatását jelentik – mondta a dietetikus.
Szerinte nincs tudományos alapja annak, hogy a termékenység javításához a sertéshús fogyasztásának növelését javasoljuk. Sokkal inkább az étrend minősége az, ami meghatározó: a megfelelő minőségű zsírok (a telítetlen zsírsavak előtérbe helyezése), a magasabb rostbevitel, a változatos fehérjeforrások (fele állati, fele növényi eredetű), valamint a mikroelemek megfelelő ellátottsága együtt hatnak a reproduktív egészségre. Melegh Laura szerint fontos lenne inkább ezekre a táplálkozási mintázatokra fókuszálni a kommunikációban is, mert a lakosság azon része, amely eleve nagyobb mennyiségben fogyaszt sertéshúst, könnyen azt a következtetést vonhatja le, hogy ennek további növelése egészségügyi előnyt jelent. Ez viszont az étrend egyensúlyának rovására mehet, és hosszú távon kedvezőtlenebb egészségi kimenetekhez is vezethet.
Válaszd a magyart
Bóna Szabolcs a sajtótájékoztatón hangsúlyozta azt is, hogy válasszuk a hazai termékeket, és a felvágottak helyett a friss húsokat vegyük. Korábban is említette, hogy terveik között van a hazai termékek támogatása, még a közétkeztetésben is. Ez nem mindig ennyire egyszerű döntés, a magyar vásárló erősen árérzékeny, és nem feltétlenül azt nézi, honnan származik a termék, amit vásárol, hanem azt, hogy melyik az olcsóbb.
A hazai termékek rendszeresen alulmaradnak a külföldiekkel folytatott versenyben a szupermarketek polcain, de ez a probléma nemcsak a húsipart érinti, hanem a zöldségek, a gyümölcsök és a hüvelyesek esetében is gondot okoz. Gyakran olyan termékekből is nagyobb a külföldi választék a magyarnál, amelyek elvileg megteremnek itthon, ilyen a hagyma, a krumpli és az alma is. Arról is egyre többet hallunk, hogy sok jellegzetes hazai zöldség, gyümölcs van krízisben az almától a bogyósokig, még a hajdúsági káposzta hagyománya is kiveszőben van, a termelők küszködnek, támogatási rendszer pedig szinte nincs vagy alig elérhető.
