A legmagasabb hőségriasztás van érvényben az országban, több településen nincs ivóvíz, és az éjszakai órák sem hoznak enyhülést. A hőkupola Európa nagy részére ráült, megemelkedett a többlethalálozás, és sorra dőlnek a melegrekordok. Pár napja már írtunk arról, hogy mi is az a hőkupola: kissé leegyszerűsítve ez egy olyan hőhullám, aminek során magas a légnyomás, ettől a meleg levegő a felszín közelében marad és eltérülnek a felhők. Az előrejelzések szerint csütörtökön már jön egy hidegfront, de ettől még nem nyugodhatunk meg, mindenkiben ott motoszkál a kérdés, hogy a 40 fokos hőségre most már minden nyáron számíthatunk-e.
Megyeri-Korotaj Otíliát, a HungaroMet Klímamodellező Csoportjának kutatóját kérdeztük arról, hogy reális-e ez a félelem, és mi vár ránk klímafronton a közeli és a nem túl távoli jövőben.
„A HungaroMetnél használt modellek alapján a század közepéig másfél-két fokos emelkedésre számíthatunk az átlaghőmérsékletben, a minimum- és maximum-hőmérsékletekben is hasonló változás valószínű”
– mondta.
Mi vár ránk?
Sok ember az elmúlt évek egyre szélsőségesebb nyarai után is csak legyint, mondván, az ő gyerekkorában is volt hőség, az 1960–1970-es években is nagyon meleg volt minden nyáron, a mai fiatalok túllihegik a kánikulát. Ez azonban nem ilyen egyszerű. Megyeri-Korotaj Otília szerint valóban előfordultak melegebb napok, de közel sem olyan gyakorisággal, mint manapság. Ennek remek példája a trópusi éjszakák száma.
Kezdjük azzal, hogy az elnevezés kicsit félrevezető, mert a trópusokon kívül is előfordul, de a köznyelvben gyakran megjelenik. A HungaroMetnél ezeket inkább túl meleg éjszakáknak hívják, és azokat az éjjeleket írják le így, amikor nem megy 20 fok alá a hőmérséklet. Ilyen körülmények között az emberi szervezet sokkal nehezebben regenerálódik a napközbeni hőterhelés után. Ezekből az éjszakákból az 1970-es és 2000-es évek között évente országos átlagban átlagosan 1, azaz egy darab volt. A modellek alapján 2026 és 2055 között ez a szám annyira megnő, hogy a déli országrészben például átlagosan évi 7-11 napra is emelkedhet, sőt, a városokban ez akár 18 nap is lehet. AHungaroMet térképén meg tudja nézni, hogy a különböző időszakokban hogy alakult a napi hőmérséklet az ország területén.
Mit jelent ez a felmelegedés a gyakorlatban?
Az, hogy egyre melegebb lesz, nem csak azzal jár majd, hogy akinek van pénze, az vesz egy klímát és fizeti a magasabb áramszámlát (aki meg nem tudja megfizetni, az próbál túlélni). A Velencei-tó példáján láthatjuk, hogy az egyre melegebb éveknek milyen ökológiai hatásuk van, és ez az olyan, hungarikumnak számító ágazatokat sem kíméli, mint például a borászat. Egyre több déli zöldség és gyümölcs érzi otthon magát Magyarországon, de ez értelemszerűen azzal jár, hogy néhány növénynek már túlságosan is melege lesz, vagy túl száraznak találják az időjárást. A KSH korábbi kutatásában a kukoricát találták a legsérülékenyebb terményünknek, aminek a sok csapadék jót tesz, de a szárazság és az extrém hőség nagyon nem, ezekkel szemben nem túl reziliens.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az időjárás egy rendszer, aminek az elemei összefüggnek. Ha nagy a meleg, akkor, ahogy az elmúlt években is láthattuk, korán megindul a vegetáció, azaz a növények hamarabb ébredeznek, mint a korábbi évtizedekben. Ettől függetlenül lecsaphat rájuk egy késői, hirtelen fagy, ami jelentős károkat tud okozni a terményekben.
Tehát a következő évtizedekben megváltozhat, hogy milyen magyar termények, alapanyagok, ételek kerülnek a spájzba vagy az asztalra, de jelentős változásra számíthatunk a turizmus területén is. Megyeri-Korotaj Otília szerint sokan már most is szívesen utaznak főszezonon kívül külföldre a meleg miatt, a főszezon szabadtéri turisztikai része – városnézés, sportrendezvények, fesztiválok, vízparti nyaralás – áttolódik április–májusra, és a szeptember–október is alkalmas lesz ilyen programokra. A klasszikusan nyaralós főszezonnak számító július–augusztus azonban valószínűleg olyan pokolian meleg lesz, hogy ebben az időszakban kénytelenek leszünk átszokni a beltéri programokra.
Nemcsak a hőhullámok, hanem más szélsőségek is egyre gyakoribbak. Amikor bejön egy hidegfront az ország területére, a hűvös légtömeg a tartós, hosszú és egyre melegebb periódusok következtében a korábbi időszakoknál sokkal hevesebb időjárási eseményeket okoz, nagyobb viharok alakulnak ki, és ezek villámárvizekhez vezetnek. Tehát amikor felfut a hőmérő higanyszála, akkor nem érdemes annyival elintézni, hogy „jaj, hát kicsit melegebb lesz, kibírjuk”, hanem jelentős, a mindennapi élet sok területén bekövetkező változásra kell számítani. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a világ sok pontjánaz ivóvízhiány egyre kritikusabbá válik a melegben, ami egyrészt rengeteg ember halálához vezethet, másrészt ahhoz, hogy sokan kénytelenek elhagyni kiszáradó otthonaikat.
Mit tehetünk ez ellen?
Megyeri-Korotaj Otília kérdésünkre azt mondta, hogy olyan klíma, mint amilyenben 20-30-50 éve generációk nőttek fel, már nem várható a 21. században. A folyamat már elkezdődött, visszafordítani nem, inkább már csak lassítani lehet. A szakértő szerint az átlagos hőmérséklet-változás 1,5 fokban való mérséklése már valószínűleg nem tartható cél, arra kell fókuszálni, amit a további romlás ellen kell tennünk.
„Még van esély, hogy ezt lassítsuk, és a változás mértékét csökkentsük, ezért fontosak a kormányközi megállapodások, a klímacélok betartása és az egyéni kibocsátás szintjének csökkentése is. Kevesebb energiafelhasználás, a helyi termékek használata: bármi, amivel a szén-dioxid kibocsátását csökkenteni tudjuk, pozitív hatást fejthet ki.”
Ha ezek a lehetséges megoldások ismerősnek tűnnek, ne lepődjön meg: a klímakutatók már évtizedek óta kongatják a vészharangot és tájékoztatják a döntéshozókat arról, hogy a jelenlegi hozzáállásunk rossz irányba visz – de hát láthatjuk, hogy ki mennyire hallgat a szakértőkre. Ettől függetlenül Megyeri-Korotaj Otília szerint a tudományos közösség bizakodó, és még mindig küzdenek azért, hogy egyrészt minél több klímacélt el lehessen érni, másrészt a társadalom és a gazdaság felkészüljön a várható változásokra. Amíg ez nem így lesz, addig egyre több olyan napra, hétre számíthatunk, mint a mostani, az időjárási szélsőségek is egyre gyakoribbak lesznek, és lehet, hogy nemcsak a téli szánkózásról vagy síelésről kell lemondani, hanem olyan élelmiszerekről is, amiknek a hiánya ma még elképzelhetetlennek tűnhet.
