Magyarországot még csak most éri el az a rendkívüli hőség, ami napok óta sújtja Európa nyugati országait. A következő napokban nálunk is rátelepszik az országra a hőséget előidéző hőkupola: a meteorológusok ezzel a jelenséggel magyarázzák a hirtelen forróságot, ami nemcsak kellemetlen, de súlyos egészségi kockázatot is hordoz magában. A héten napi szinten érkeztek hírek az Európában a kánikula miatt megszaporodó halálesetekről.
Már május végén is lehetett olvasni a Nyugat-Európát elérő, hőkupola okozta hőségről, az akkori és a jelenlegi hullám között viszont volt egy kisebb szünet, a mostaniért már egy másik hőkupola felelős. Franciaországban a hét közepén a 44 fokot is meghaladta a legmagasabb hőmérséklet, de más országokban is egymás után dőlnek a rekordok. Most, hogy Magyarország is a hőhullám tetőzése felé tart, utánajárunk, mit lehet tudni a hőkupolákról.
Hullám vagy kupola?
A hőkupolának nevezett jelenségek mindig hőhullámokkal, több napon át tartó erős hőséggel járnak együtt, a két fogalom gyakorlatilag ugyanarra vonatkozik – mondta a Telexnek Fehér Balázs, a HungaroMet meteorológusa. A hőkupolákat jellemzően nem nevezik el úgy, mint az Egyesült Államok hurrikánjait vagy a nagy ciklonokat, ezért a mostani kupolának sincs külön neve.
Magyarországon eddig kevésbé volt használatban a hőkupola kifejezés, amit az angol heat dome tükörfordításaként vettünk át, és így kezdett el terjedni a magyar közbeszédben is az elmúlt években. Fehér Balázs szerint maga a jelenség eddig sem volt ismeretlen, csak nem így neveztük. A magyar meteorológusok inkább hőhullámként hivatkoznak a hosszabb ideig tartó kánikulára, a kupola szó viszont szemléletesen írja le a jelenséget.
„Ilyen esetekben magas légnyomás az uralkodó, a légkör kvázi kitágul felfelé és oldalirányba is, és meleg légtömeg tölti ki ezt a rendszert”
– mondta a meteorológus. A mechanizmust a Klímapolitikai Intézet ábrája is jól mutatja:
A jelenség úgy néz ki, hogy kialakul egy forróbb anticiklon, amit a meteorológusok „meleg gerincnek” neveznek. Ez szépen lassan változtatja a helyzetét, mivel az anticiklonok általában sem mozognak gyorsan, a súlypontjuk helyeződik át egyik helyről a másikra – ahogyan ez most is történik, Nyugat-Európától keletebbre tolódik. Ezzel ellentétben például a ciklonok és az azokhoz kapcsolódó frontok sokkal gyorsabb mozgású rendszerek – mondta Fehér Balázs.
Meleget más természeti jelenségek is okozhatnak, például amikor egy nyugat felől érkező hidegfront előterében délnyugat felől meleg légtömeg áramlik, ez azonban nem okoz napokig tartó hőséget, ellentétben a hőhullámokkal.
Látványos kitüremkedés
A hőkupolában összegyűlt forró légtömeg kidomborodása az adatokban is jól látszik: 1500 méteres magasságban szépen elkülönülnek a melegebb és a hűvösebb légtömegek, ami átfogó képet ad a nagy léptékű változásokról – derül ki a HungaroMet adataiból. Magyarországra északnyugat, észak felől érkezik a mostaninál is forróbb levegő. Ez ugyanaz a légtömeg, ami miatt Franciaországban több hőmérsékleti rekord is megdőlt – bár hozzánk már kissé szelídebb formában érkezik:
A kétméteres magasságban mért számok alapján jóval részletesebb képet kapunk a helyi változásokról. Az itt mért számokból látszik, hogy a hét elején tetőzik a hőmérséklet. Országszerte kedden jön el a hőhullám csúcspontja.
A Magyarországon valaha mért legmagasabb hőmérséklet 41,9 Celsius-fok volt 2007 júliusában, amit Kiskunhalason jegyeztek fel. A most következő forró időszakban is a Kiskunság térségében lehetnek a csúcsok, az abszolút rekord megdőlésére viszont most még nem olyan nagy az esély – vélte a meteorológus, de hozzátette, hogy ezt sem lehet kizárni.
„Esély mutatkozik arra, hogy közel kerüljünk a Magyarországon valaha mért legmagasabb hőmérsékleti értékhez, vagy akár meg is döntsük azt”
– mondta a HungaroMet meteorológusa. A hőségnek egy szerdán érkező hidegfront vet véget, de ekkor még nem mindenhol, országosan csütörtökre várható a hőmérséklet jelentősebb visszaesése:
A forróság mértékét jól mutatja, hogy még csütörtökön, a hidegfront elvonulta után is 27 és 33 fok között alakul a csúcsérték. Végül a jövő hét közepén egy újabb hidegfront zárja majd le a mostani hőhullámot az országban. A hőkupola ezután Magyarországtól délkeletre fog eltolódni a Balkán-félsziget felé, ahol egyre jobban veszít a hőmérsékletéből, és lassan eloszlik majd.
A keddi csúcsot külön is megmutatjuk, várhatóan így fog alakulni aznap a maximum-hőmérséklet az ország különböző pontjain:
A meteorológusok az úgynevezett fáklyadiagramot használják több időjárási modell együttes szemléltetésére, az alábbi ábrán a maximum- és a minimum-hőmérsékletek, valamint a csapadék várható mennyisége látható Magyarország nagyobb városaiban. A sok vékony vonal azt jelzi, mennyire bizonytalan az előrejelzés: ahol széttartanak, ott nagyobb a bizonytalanság, ahol együtt futnak, ott biztosabb a kép (kattintás után nagyobb méretben is megnézhető az ábra):
A fenti diagramon az látszik, hogy június végéig országszerte kitart a nagyon erős hőség, több helyen 35-40 fok körüli csúcsokkal és meleg éjszakákkal, majd július elején egyértelmű lehűlés érkezhet. Mindenhol jól kivehető a keddi csúcs, és hogy addig szinte semmi eső nem lesz, mivel a hőkupola légtömege nemcsak forró, hanem száraz is. Egy-egy helyi úgynevezett hőzivatar kialakulhat, ha a légkör magasabb rétegeiben is megvan hozzá a kellő mennyiségű nedvességtartalom. Csapadék főleg július első napjaitól jelenik meg, de a mennyisége és a helye most még bizonytalan.
Jobb, ha felkészülünk
Abban minden szakértő egyetért, hogy a globális klímaváltozás hatással van az Európát sújtó hőhullámokra is, amik a jövőben egyre gyakoribbá, hosszabbá és erőteljesebbé válhatnak a kontinensen. A negatív hatások közé tartoznak a súlyosbodó természeti károk is, ugyanis a forróság fokozza az aszályt, amit a növények is megszenvednek. Már most több magyar településen is gond van a vízellátással.
Magyarországon az elmúlt években egyértelműen megnőtt a mostanihoz hasonló hőhullámok gyakorisága. Már most gyakoribbak, mint 10-20 évvel ezelőtt, de a következő években még több lehet belőlük, emellett egyre magasabb hőmérsékleteket is okozhatnak – mondta Fehér Balázs. Szerinte a napi melegrekordok megdőlésére is van kilátás a későbbiekben.
A hőhullámokkal sújtott régiókban az emberek között nő a halálozási arány, ami jobban érinti a társadalom hátrányos helyzetű tagjait, akiknek kisebb a hozzáférésük légkondicionált terekhez. Kanadát 2021 nyarának elején ritkán látott hőhullám sújtotta, ami miatt Vancouverben több mint négyszeresére emelkedett a halálesetek száma a lakosság körében.
Magyar kutatók nemrég egy tanulmányban mutatták be, hogyan befolyásolja a sürgősségi ellátásra szoruló betegek számát a napi középhőmérséklet alakulása. Ahogy a napi középhőmérséklet 10 fok fölé kúszik, a sürgősségi osztályok betegforgalma is növekszik. Egy 25 fok feletti középhőmérsékletű nap – ami a HungaroMet gyakorlatában a magas hőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetés első szintjének felel meg – hatására 4,7 fővel nő a sürgősségire jutó betegek 100 ezer lakosra vetített száma.
A magyar kormány már elkezdett foglalkozni a helyzettel, és Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos is figyelmeztetett a kormányülés utáni csütörtöki tájékoztatón: olyan intenzív hőhullám elé néz az ország, amilyet húsz éve nem láttunk. Emiatt
szombat 0 órától harmadfokú hőségriasztást rendeltek el, a riasztás szerda 0 óra után ér véget.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter is felhívást tett közzé, arra kérve mindenkit, hogy aki teheti, 18 és 21 óra között kapcsolja le a légkondicionálót, hogy mérsékeljük az áramfogyasztást.
A kórházi klímák kérdése is ismét napirendre került, Magyar Péter miniszterelnök és Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az Uzsoki utcai kórház tetejéig létráztak, hogy beszámoljanak a klímaberendezések fejlesztéséről, amik nélkül sok intézményben műteni sem lehetne. A miniszterelnök rendkívüli tájékoztatási rend életbe lépését is bejelentette a kormány erre kijelölt felületén és a saját Facebook-oldalán, ez péntek éjféltől él.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) ajánlásokat is megfogalmazott a hőségriadó idejére:
- Fontos a rendszeres folyadékfogyasztás, kerüljük az alkohol, a koffein és a magas cukortartalmú italok fogyasztását, mert növelik a kiszáradás kockázatát.
- A legmelegebb órákban kerüljük a tűző napot, és húzódjunk árnyékba vagy hűtött helyiségbe, ezek elérhetőségéről a katasztrófavédelem táblázata nyújt tájékoztatást.
- Viseljünk világos színű, jól szellőző ruházatot, UV-védelemmel ellátott napszemüveget, valamint használjunk magas faktorszámú fényvédő készítményt és ajakápolót.
- Vízparti pihenéskor felhevült testtel soha ne ugorjunk a vízbe, lassan, fokozatosan hűtsük le a szervezetünket.
- Az utcai szökőkutak vize nem alkalmas frissítésre, inkább használjuk a párakapukat, vagy hűtsük magunkat vízpermettel, például a csuklónkon vagy a tarkónkon.
- A gyerekeket, háziállatokat soha, egyetlen percre se hagyjuk a parkoló autóban.
