Évek óta egyre melegebb van, egyre gyakoribbak az aszályos időszakok, és ez jó eséllyel egyre rosszabb lesz. A melegnek és a szárazságnak is sok oka van, mint például az ipari forradalom óta szinte zabolátlan szennyezés és az elmúlt évtizedek vízgazdálkodási gyakorlata. A környezetünk komplex rendszer, sok minden összefügg sok mindennel – a nagy hőség például villámárvizekhez vezethet –, de mint oly sok témában, néhányan ebben a kérdésben is az egyszerű megoldásokat preferálják. Épp ezért évről évre előjön az Országos Jégkármérséklő Rendszer, azaz a JÉGER.
Idén a VulcanAgro Kft. mezőgazdasági cég tulajdonosa, Vázsonyi László indított hadjáratot a JÉGER ellen a Facebookon, és még egy petíciót is elindított, amit 14 ezer aláíróval átadott Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszternek. Vázsonyi szerint a rendszert azonnal le kell állítani, mert egyrészt szerinte ez áll a csapadékhiány mögött, másrészt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), ami a rendszert működteti, nem megfelelően jár el.
Az ügy mögé a Jobbik is beállt, és közleményben szólították fel a kormányt, hogy azonnal függesszék fel a rendszer használatát, legalább addig, amíg egy újonnan felállított vizsgálóbizottság nem bizonyosodik meg arról, hogy a rendszer nemcsak biztonságos, de hatékony is.
A miniszter már májusban belengette, hogy felülvizsgálják a JÉGER működését és szakmai felügyeletét, múlt héten pedig arról beszélt, hogy átvette a petíciót, de a tudományos kérdéseket nem lehet szavazással eldönteni, ezért létrehoznak egy tudományos testületet, amiben független szakemberek vizsgálják meg a jégkármérséklő rendszert. Emellett a NAK reprezentatív felmérést végez a termelők között, hogy felmérjék, hányan támogatják a rendszer további működtetését, ennek Bóna csütörtöki határidőt szabott, azaz épp cikkünk megjelenésének napjára ígért eredményt, ez cikkünk írásáig még nem jelent még.
„A 12 ezer aláírás fontos jelzés, de azt is be kell látnunk, hogy ez nem reprezentatív felmérése a magyar gazdatársadalom véleményének. A petíciót bárki aláírhatta, nem kizárólag mezőgazdasági termelők”
– mondta Bóna arról, hogy miért tartja fontosnak a szakmai felülvizsgálatot és a reprezentatív felmérést. Azokban a megyékben, ahol a gazdák többsége a JÉGER leállítása mellett érvel, elindítják a rendszer lekapcsolását – ígérte.
Ezüst-jodid az égbe
Röviden, tömören a JÉGER úgy működik, hogy az országszerte elszórt 986 darab (223 automata és 763 manuális) talajgenerátorral acetonos ezüst-jodid-oldatot égetnek el, és az így keletkező ezüst-jodid-részecskék a feláramlással feljutnak a felhők felsőbb rétegeibe. Ennek a célja az, hogy csökkentsék a jégszemcsék méretét és kialakulásának valószínűségét, hogy minimalizálják a jégesők okozta károkat. A generátorokat az egyes régiókban a HungaroMet előrejelzése alapján kapcsolják be ott, ahol 30 vagy 60 százalék a nagy méretű jégdarabok kialakulásának esélye. Ilyenkor azonban nem elkergetik a felhőket, csak a csapadék nem nagy, hanem kisebb jégdarabokban vagy esőként hullik le.
Jégeső nagyon röviden összefoglalva akkor alakul ki, ha egy zivatarfelhő elég magasra nyúlik és elég alacsony benne a hőmérséklet ahhoz, hogy jégmagvak alakuljanak ki. Ha ez megtörténik, és elég erőteljes a feláramlás, akkor a párából kicsapódó vízcseppek megfagynak, és akkora jégszemekké állnak össze, hogy lehullás közben nincs elég idejük elolvadni.
A felhőkbe juttatott ezüst-jodid ezt úgy akadályozza meg, hogy megnöveli a jégkristályképződés sebességét, így kisebb jégdarabok keletkeznek, amik jobb esetben elolvadnak, mire földet érnek, de rosszabb esetben is kisebb kárt okoznak, mintha öklömnyi méretűre tudtak volna nőni. Ezt a számok is igazolják: a JÉGER hivatalos adatai szerint 2017-ről 2018-ra egymilliárd forinttal csökkentek a kárenyhítési alap jégkárok után fizetett kiadásai, a NAK számításai szerint pedig a rendszer ötmillió hektáron közel 50 milliárd forint termelési értéket óv meg.
A JÉGER-t ellenzők elmélete szerint az ezüst-jodid teljesen megakadályozza, hogy esőfelhők alakuljanak ki az ország felett, és sokan úgy tartják, hogy a nyugati határon azért nem jönnek be felhők, mert a JÉGER megállítja azokat. A HungaroMet térképén is látszik, hogy az ország nyugati fele valóban csapadékosabb, mint a középső és a keleti részek, de egyelőre nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a rendszernek köze lenne a jelenséghez.
Az ezüst-jodidot lehet esőcsinálásra és a felhők elzavarására is használni – Kína utóbbira vetette be a pekingi olimpia során. Ez azonban elképesztően drága: Kína korábban öt év alatt 1,34 milliárd dollárnyi pénzt költött időjárás-módosító programokra, 2017-ben pedig 168 millió dollárra taksáltak egy hároméves, Magyarország területének durván tízszeresét érintő esőcsináló programot. Bóna Szabolcs közlése szerint a JÉGER éves költsége eddig 2,5 milliárd forint volt, de a NAK most 1,9 milliárdért vállalta el ugyanazt a munkát. A NAK működését a kamara átalakítása előtt épp átvilágítja egy erre kinevezett kamarai biztos, az ő egyik feladata a miniszter szerint, hogy kiderítse, hova került ez az évi extra 600 millió forint.
Akkor is szárazság van, amikor nem is üzemel
Idén a 30. hétig jelentősen kevesebbet üzemeltek a gépek, mint az elmúlt nyolc év azonos időszakaiban, ennek ellenére az aszály jelentősebb, mint az elmúlt évek többségében. Azt is fontos megjegyezni, hogy a gépek csak április és szeptember között üzemelnek, így nem igazán lehetnek felelősek a szárazabb téli hónapokért.
Európában egyébként tőlünk nyugatabbra is van jó pár ország, ahol szintén ezüst-jodiddal harcolnak a jégesők ellen, ami megint csak azt támasztja alá, hogy nem ez a rendszer tehető felelőssé azért, hogy a csapadék nem halad tovább – elvégre ha így lenne, a felhők el sem jutnának Magyarországig.
A NAK 2022-ben a JÉGER-rel kapcsolatos kérdéseinkre azt válaszolta, hogy attól sem kell tartani, hogy a manuális generátorok üzemeltetői visszaélnének a pozíciójukkal. A kezelők minden évben tűzvédelmi és üzemeltetési oktatásban részesülnek, a kapcsolások számát pontosan nyomon tudják követni, a generátorok hatóanyag-fogyasztását is ellenőrzik, és a működési állapotot is valós időben tudják követni. Így aztán legfeljebb néhány perccel lehet túlüzemeltetni egy generátort, ha valaki nem az előírásoknak megfelelően jár el, azzal felbontják a megbízási szerződést, a generátor pedig máshoz kerül. Hozzátették azt is, hogy a túlüzemeltetés sem lenne káros a környezetre, inkább a projekt költségvetését terhelné, a hatóanyag beszerzési ára ugyanis nagyon magas.
Arra a kérdésre, hogy vissza lehet-e élni az egyébként kereskedelmi forgalomban is kapható oldattal, azt a választ kaptuk, hogy az ország egyes, jégesőnek jobban kitett területein valóban voltak és vannak törekvések az országos rendszeren felül további generátorok üzemeltetésére saját védelmük erősítése érdekében, ezeket az agrárkamara nem tudja és nem is jogosult ellenőrizni. Mint írták, a plusz védekezés nem szükséges, de káros hatása sincs.
