A drónháború már a Fekete-tenger biztonságosabbnak hitt részét is elérte, felkészül Románia, Bulgária és Törökország
Úgy tűnt az orosz invázió első hónapjaiban, hogy a Fekete-tengeren Moszkva diktálja a feltételeket: az orosz hadihajók lezárták az ukrán kikötők kijáratát, az ország tengeri exportja nagyrészt leállt, Odessza esetleges elvesztése pedig gazdasági szempontból is súlyos fenyegetést jelentett Ukrajnának.
Eltelt több mint négy év, és ma már másképp néznek ki az erőviszonyok. Habár Ukrajnának továbbra sincs messze akkora hagyományos haditengerészete, mint az oroszoknak, mégis sikerült tengeri drónokkal és nagy hatótávolságú fegyverekkel komoly veszteségeket okoznia az orosz fekete-tengeri flottának. Az orosz flotta már 2025-ben elveszítette a harci erejének nagyjából harmadát, a szevasztopoli bázisról pedig több hajóját át kellett helyeznie a jóval keletebbre fekvő Novorosszijszkba. Ukrajnának közben sikerült a kereskedelmi hajózás egy részét helyreállítania: amikor Oroszország 2023 nyarán kilépett a gabonaegyezményből, Kijev saját tengeri folyosót alakított ki, amelyen a hajók Odessza térségéből a román és bolgár partok felé haladva jutottak el a Boszporuszig.
De ez nem jelentette azt, hogy a Fekete-tenger biztonságossá vált volna, csupán a háború formája változott meg.
A nagy hadihajók mozgásterének beszűkülésével egyre nagyobb szerepet kaptak a légi és tengeri drónok, a nagy hatótávolságú rakéták, a kikötők elleni támadások és a tengeri kereskedelem akadályozása. A RUSI kutatói már 2025-ben arra hívták fel a figyelmet, hogy Ukrajnának sikerült korlátoznia Oroszország tengeri mozgásterét, de Moszkva továbbra is képes zavarni a fekete-tengeri hajózást és az ukrán kereskedelmet.
Az elmúlt hónapokban a tengeri háború kezdte még közvetlenebbül érinteni a kereskedelmi hajózást. Ukrajna több olyan tankert is megtámadott, amelyek a szankcionált orosz olajexportban vesznek részt, eközben pedig Oroszország fokozta az ukrán kikötők és exportlétesítmények elleni csapásokat, és az oda tartó vagy onnan induló kereskedelmi hajókat is egyre több támadás éri.
Az utóbbi hónapokban a kereskedelmi hajókat érő incidensek egyre távolabb kerültek az ukrán partoktól, ezen a héten pedig már Románia és Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében is súlyos incidensek történtek.
A romániai vizeken elsüllyedt Royad Mammadov esetében két ember meghalt, a legénység további tizenegy tagját pedig kimentették. Egy nappal később Bulgária gazdasági övezetében két hajót ért dróntámadás: az Alfa Watan elsüllyedt, a Reuters legfrissebb információi szerint tizenkét fős, szíriai legénységét a kutatás lezárásáig sem találták meg, míg az Able mind a 18 tengerészét sikerült kimenteni, de ketten súlyosan megsérültek. Az Európai Bizottság a történtek után egyre aggasztóbbnak nevezte a fekete-tengeri helyzetet.
Románia kizárólagos gazdasági övezetében az utóbbi hónapokban többször is süllyedt el teherhajó, a mostani esetek pedig arra utalnak, hogy a korábban biztonságosabbnak tartott nyugati útvonalon is nőtt a kockázat, pedig ez az elmúlt években az ukrán tengeri kereskedelem egyik fontos menekülőútjaként működött.
A kereskedelmi hajók egyre kevésbé maradnak a háborún kívül
A civil hajózás a háború első napjaitól kockázatosnak számít a Fekete-tengeren, kezdetben elsősorban a blokád jelentette a veszélyt, majd a kikötők elleni támadások és a hajózási útvonalakon sodródó aknák is. De az elmúlt hónapokban megszaporodtak azok az esetek, amikor közvetlenül kereskedelmi hajókat értek csapások.
Május végén mindössze huszonnégy óra alatt hat kereskedelmi hajót támadtak meg a Fekete-tengeren. A tengeri biztonsági kockázatokkal foglalkozó brit Ambrey júniusi elemzése szerint három, orosz olajexporthoz kapcsolódó tartályhajót ukrán tengeri drónok vettek célba Törökország gazdasági övezetében, három másik hajót pedig orosz légi drónok támadtak az Odessza előtt futó ukrán tengeri folyosón. Az egyik utóbbi támadás a hajó parancsnoki hídját és a legénység szálláshelyét érte, két tengerész megsérült.
Az Ambrey ebből már akkor arra következtetett, hogy a kereskedelmi hajók közvetlen célba vétele a konfliktus tartós jellemzőjévé vált.
A két fél eltérő célpontokat választ: Ukrajna főként az orosz energiahordozók exportjában részt vevő hajókat támadja, az orosz csapások pedig az ukrán kereskedelmi útvonalakat, kikötőket és az ország exportját kiszolgáló hajókat veszélyeztetik.
A célpontok kiválasztását kívülről azért sem egyszerű követni, mert egy hajó közlekedhet más állam zászlaja alatt, mint ahol a tulajdonosa vagy az üzemeltetője működik, a rakomány egy harmadik országhoz, a bérlő pedig akár egy negyedikhez is kötődhet. Az orosz árnyékflotta éppen ezt a bonyolult rendszert használja ki: a szankciók kijátszásában részt vevő, gyakran idős tankerek zászlót és tulajdonost is rendszeresen válthatnak, miközben orosz olajat szállítanak.
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet elítélte a fekete- és azovi-tengeri civil hajók elleni támadásokat, és arra figyelmeztetett, hogy ezek a tengerészek életét, a hajózás biztonságát és a globális ellátási láncokat is veszélyeztetik.
A hajózási társaságok már hónapok óta alkalmazkodnak a romló helyzethez
Az ukrán kikötők körüli helyzet nyáron romlott látványosan: június 20. és július 20. között az odesszai regionális ügyészség adatai szerint 28 polgári hajót ért orosz támadás, amelyekben 21 ember meghalt. A támadások miatt több hajótulajdonos visszafogta az ukrán fekete-tengeri kikötők használatát, a Maersk például Csornomorszk helyett Romániába, Konstanca kikötőjébe irányította át rakományát.
A fekete-tengeri útvonal jelentőségét az ukrán exportban az is mutatja, hogy az Európai Bizottság júliusi adatai szerint
az ukrán gabona, olajos magvak és a hasonló termékek mintegy 80 százaléka továbbra is a fekete-tengeri kikötőkön keresztül hagyta el az országot, az alternatív, közúti, vasúti és dunai útvonalakra nagyjából 20 százalék jutott. 2022 májusa óta a két rendszer együtt körülbelül 255 millió tonna ilyen ukrán terméket mozgatott meg.
A támadások miatt ezért Románia, Moldova, Ukrajna és az Európai Bizottság már július végén arról egyeztetett, hogyan lehetne szükség esetén további útvonalakat megnyitni és fenntartani a forgalmat a Duna térségében.
Augusztus végére már a román partok előtt is jól látszott, hogyan próbálnak alkalmazkodni a hajózási társaságok a romló biztonsági helyzethez. A Lloyd’s List Intelligence adatai szerint legalább 67 hajó várakozott két napnál hosszabb ideig Sulina közelében, mielőtt továbbindult volna az ukrán dunai kikötők, elsősorban Izmail és Reni felé. A hajók egy része így próbálta a lehető legrövidebbre csökkenteni azt az időt, amelyet az orosz rakéta- és dróntámadásoknak jobban kitett ukrán vizeken kellett töltenie.
Ha egy hajó napokig várakozik, később ér célba a rakománya, közben pedig a hajó és a legénysége is kiesik a következő fuvarokból. A torlódást ugyanakkor nem kizárólag a támadások okozták: az ukrán dunai kikötők fennakadásai, az alacsony vízállás és a korlátozott rakodási kapacitás is hozzájárult ahhoz, hogy Sulina gyakorlatilag várakozóhellyé vált az Izmail és Reni felé tartó hajóknak.
De néhány héttel később már a biztosítók is szélesebb veszélyzónával számoltak.
A londoni tengeri biztosítási piac Joint War Committee nevű testülete szeptemberben szinte az egész Fekete-tengert a fokozott háborús kockázatú térségek közé sorolta. Korábban főként az orosz és ukrán partok közelében számoltak kiemelt veszéllyel, az új besorolás viszont már jóval nagyobb felületet fed le. A besorolás szerint Románia, Bulgária, Törökország és Grúzia felségvizei továbbra sem tartoznak a fokozott háborús kockázatú térségek közé, a felségvizeken kívüli fekete-tengeri területek azonban már igen.
Itt fontos különbség van a felségvizek és a kizárólagos gazdasági övezet között: az ENSZ tengerjogi egyezménye szerint egy ország felségvizei legfeljebb 12 tengeri mérföldre terjedhetnek a parttól, és az állam ezek fölött szuverenitást gyakorol. A kizárólagos gazdasági övezet ennél jóval messzebbre nyúlhat, de ott a parti állam jogai elsősorban a természeti erőforrások kitermelésére és egyes gazdasági, kutatási vagy környezetvédelmi tevékenységekre vonatkoznak, de úgy, hogy közben a nemzetközi hajózás szabadsága megmarad.
Az Ambrey egyelőre nem számít arra, hogy minden, Románia vagy Bulgária közelében közlekedő kereskedelmi hajó veszélynek lenne kitéve: nagyobb kockázattal azoknak kell számolniuk, amelyek az ukrán exportban közvetlenül részt vesznek.
Ez azért is fontos, mert a hajózás költségei gyorsan reagálnak arra, ha egy térség veszélyesebbé válik: a háborús övezetekbe tartó hajókra biztosítást kötnek, amelynek díját ahhoz igazítják, hogy a támadások milyen gyakoriak és mennyire kockázatos az útvonal megtétele. Ha a biztosítás drágul, az megemeli a fuvardíjat, a magas kockázat miatt pedig egyes hajótulajdonosok inkább elkerülhetnek egy kikötőt vagy hosszabb ideig várakozhatnak biztonságosabb vizeken (lásd: Sulina).
A döntés mögött gyorsan romló adatok állnak: az Ambrey szerint a szeptember 21-et megelőző tizenkét hónapban 45 kereskedelmi hajót ért találat a korábban kijelölt kockázati övezeteken kívül, míg az azt megelőző évben egyetlen hasonló esetet sem regisztráltak, ráadásul a 45 támadásból 31 július után történt. Ugyanebben az időszakban megugrott az orosz és ukrán vizeken kívül talált, fel nem robbant vagy elsodródott fegyverek száma is, sok ilyen eszközt észleltek a román, bolgár és török partok közelében.
A hajók próbálnak valahogy alkalmazkodni ehhez a helyzethez, például szeptember elején olyan fekete-tengeri kereskedelmi hajókról jelentek meg felvételek, amelyekre hálókat és fémrácsokat szereltek, másokon vízzel töltött tartályokat vagy gumiabroncsokat függesztettek a hajótest mellé. Ezek a szárazföldi frontokról ismert rögtönzött megoldások valamennyire csökkenthetik a kisebb drónok okozta károkat, a nagyobb és fejlettebb eszközökkel szemben viszont annyira nem hatásosak.
A fekete-tengeri kockázatok Románia energiabiztonságát is érintik, regionális együttműködésre készülnek
A kereskedelmi hajók elleni támadások egy olyan térségben történnek Romániában, ahol az elmúlt években már többféle, a háborúhoz kapcsolódó veszélyt kellett elhárítani. A konstancai kikötő és a Duna-delta az ukrán export kivitelezéséhez is fontos, ráadásul ebben a térségben zajlik a Neptun Deep gázprojekt, és ha ez nem lenne elég, a haditengerészetnek és a parti őrségnek gondoskodnia kell a sodródó aknák, légi és tengeri drónok semlegesítéséről is.
Augusztusban két orosz gyártmányú Gerbera drónt találtak a Fekete-tengeren, a Neptun Deep gázmező közelében, így a román parti őrség tűzszerészei a hajózás biztonságáért felrobbantották azokat. Néhány nappal később egy tengeri drón sodródott alig néhány száz méterre a Neptun Deep munkaterületétől, és mivel a parti őrség hajója nem tudott volna időben odaérni, ezért két román F–16-os érkezett a helyszínre, és gépágyúval süllyesztette el az eszközt.
Románia, Bulgária és Törökország már 2024-ben létrehozta közös fekete-tengeri aknamentesítő csoportját, amelynek feladata a tengeri forgalom biztonságának fenntartása, az aknák felkutatása és hatástalanítása, valamint szükség esetén a kutató-mentő műveletek támogatása. A román haditengerészet tájékoztatása szerint a három ország együttműködését főként a háború miatt elsodródó aknák veszélye indokolta.
Az eheti támadások után Bulgáriában már külön nemzetbiztonsági kérdéssé vált a fekete-tengeri hajózás védelme. Iliana Iotova bolgár államfő október 7-re összehívta a Nemzetbiztonsági Konzultatív Tanácsot, amely a tengeri biztonság és a kritikus infrastruktúra kockázatait tárgyalta. A Reuters szerint Iotova arról is beszélt, hogy Bulgária Romániával és Törökországgal egyeztetne a fekete-tengeri hajózás biztonságáról, és szükség esetén NATO-támogatást kérhet a tengeri megfigyelés és a drónok elleni védelem megerősítéséhez.
A bolgár kormány a támadások kivizsgálásában is regionális együttműködésre készül: Rumen Radev miniszterelnök a nemzetbiztonsági tanács ülése után azt mondta, Romániával és Törökországgal, valamint amerikai partnerekkel közösen vizsgálnák át azt a térséget, ahol a két hajót támadás érte. A cél olyan dróndarabok megtalálása, amelyek alapján meg lehetne állapítani a támadó eszközök eredetét. Az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség közben felajánlotta, hogy segít a roncsok vizsgálatában.
Románia is szorosabb regionális együttműködést sürget. Oana Țoiu külügyminiszter a bulgáriai támadás után azt írta, hogy Románia Bulgáriával és Törökországgal együtt akarja erősíteni a Fekete-tenger biztonságát és a kritikus tengeri infrastruktúra védelmét. Ebben szerepet kaphat a Konstancában és Várnában létrehozandó uniós Fekete-tengeri Tengerbiztonsági Központ is. A három ország aknamentesítő csoportja eközben éppen október 7-én kezdte meg újabb közös műveleti időszakát, bolgár, román és török hadihajók részvételével.
