Az árnyékflottájukra mért súlyos csapások után az oroszok fojtófogásba vették az ukrán gabonaszállítást
Az ukránok egyre fokozódó, az orosz olajinfrastruktúra ellen végrehajtott hatékony támadásaira Moszkva olyan választ talált, amivel nemcsak az ukránoknak, hanem a világ ellátási láncai közül egy újabbnak okozhat jelentős károkat. Több mint egy hete egyetlen hajó sem tudja elhagyni az ukránok utolsó nagy fekete-tengeri kikötőjét, Odesszát az orosz erők rendszeres támadásai miatt. Ez pedig rárakódik a Hormuzi-szoros és a héten már egy fontos vörös-tengeri vízi átjáró helyzete miatti bizonytalanságra, ami az olaj árát lőtte a magasba a héten.
A fekete-tengeri helyzet azért okozhat világszerte érezhető problémát, mert 2022-höz hasonlóan épp a leginkább élénk időszakban állhat le ismét a gabonaexport Ukrajnából. A megtámadott ország még most is a világ kilencedik legnagyobb gabonaexportőre, 3 százalékos globális részesedéssel. 2026 első felében ezek az ukrán kikötők még a háború ellenére is több mint 42 millió tonna árut kezeltek.
„Egyetlen hajó sem futott be a kikötőbe. Minden hajót megtámadnak. És ezt még fokozni fogják
– figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön. Moszkva eközben azt állítja, hogy ők most sem a gabonaszállítókat, hanem az ukrán hadsereget támogató kikötői infrastruktúrát és hajókat támadják. Az odesszai regionális ügyészi hivatal adatai szerint Oroszország június 20. és július 20. között 28 polgári hajót támadott meg, ezzel 21 embert öltek meg.
„Ahogy Irán tűz alá veszi az energetikai szállítási útvonalat a Hormuzi-szorosnál, úgy veszi tűz alá Oroszország a Fekete-tengeren a globális élelmiszerpiacot” – írta az X-en az ukrán külügyminiszter. Andrij Szibiha szerint Afrikában, Ázsiában – az ukrán gabona korábbi hagyományos piacain –, de akár Dél-Amerikában is drágulással és helyenként éhezéssel kell szembenézni, ha a helyzet nem oldódik meg.
Az ukrán gabona és kukorica hiánya éppen ott okozhat hatalmas gondot, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, és nehezen vagy nem is tudják máshonnan pótolni, ha nem érkeznek meg a várt szállítmányok. 2022-ben, az orosz–ukrán háború elején ezért is született viszonylag gyorsan megoldás: török közvetítéssel sikerült elérni, hogy az oroszok kötelezettséget vállaljanak arra, hogy meghatározott folyosón belül nem akadályozzák az ukrán gabona tengeri szállítását. Ez az elmúlt években, ha nem is mindig akadálytalanul, de működött.
A tengeri háború sosem szűnt meg, de a nyomás fokozódott
Az oroszok támadásai azután szaporodtak meg, hogy Ukrajna egymás után mért sikeres csapásokat az olajszállító hajóikra az Azovi- és a Fekete-tengeren. Emiatt a hónap elején fel is kellett függeszteniük az ilyen szállítmányokat. Az ukrán fél szerint Oroszország az árnyékflottához tartozó hajókon keresztül akarja kijátszani az olajexportra vonatkozó nemzetközi szankciókat, ezért támadják ezeket drónokkal. Az árnyékflotta ellen végrehajtott akciókról itt írtunk bővebben.
Az ukrán hadsereg drónparancsnoka, a kárpátaljai Robert Brovdi korábban arról számolt be, hogy ennek a műveletnek a során a Kercsi-szorosnál lévő orosz hajók háromnegyedét is sikerült megsemmisíteni. A származása nyomán „Magyar” hívójelen közismert parancsnok szerint ezzel az Azovi-tenger szűk kijáratát eredményesen le lehet zárni, egyúttal megakadályozva azt is, hogy az oroszok ezen keresztül kelet felől biztosítsanak utánpótlást a félszigetre. A blokádtól az ukrán erők azt remélik, hogy a félszigettől északra lévő területeket – Herszon és Zaporizzsja megyék nagyobb részét – ellenőrző orosz erők is nehezebb helyzetbe kerülnek, csökkentve az ukrán védőkre nehezedő nyomást a kelet-ukrajnai fronton.
Oroszország nem ismeri el, hogy korlátozná a gabonaszállítást, állítása szerint csak azokat az objektumokat támadja, amelyek közvetlenül az ukrán haderőt szolgálják ki. Andrij Klimenko, a Fekete-tengeri és Balti-tengeri Stratégiai Kutatási Megfigyelőcsoport vezetője arról beszélt a Politicónak, hogy szerinte tévedés lenne azt állítani, hogy az oroszok csak az ukránok támadásaira reagálnak, ugyanis Oroszország soha nem szüntette be teljesen az ukrán kikötők és rakományok elleni csapásokat.
Bár az ukránok nem vezettek be semmilyen korlátozást, az újabb támadások miatt többek közt a Maersk hajózási óriásvállalat is kénytelen volt leállítani a működését az Odessza régióban található Csornomorszk kikötőjében. A rakományt a romániai Konstancába irányították át. Ukrajna szerint ők továbbra is garantálnák a biztonságot, de a hajótulajdonosok a fokozott fenyegetések miatt nem akarnak kockáztatni.
„Korábban több támadás is ért hajókat, de ezek többsége már eleve a kikötőben állt” – mondta Klimenko. Szerinte a hajótulajdonosok most azért függesztették fel a működést, hogy kiderüljön, hogyan alakul a helyzet a következő napokban, hetekben, és milyen új megoldást talál majd Ukrajna.
Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője szerint nagy különbség van az ukránok és az oroszok támadásai között. A szóvivő azt mondta, hogy Oroszország teljesen törvényesen közlekedő kereskedelmi hajókat támad, Ukrajna pedig azokat a teherhajókat veszi célba, amelyek az orosz árnyékflotta részeként megsértik a tengeri jogot azzal, hogy illegálisan szállítanak szankcionált olajat, vagy behajóznak Ukrajna megszállt területeinek kikötőibe. „A tengeri háború soha nem szűnt meg. Már voltunk hasonló helyzetben. Igen, a nyomás fokozódott, és igen, a hajózási társaságok kockázatokat látnak, és visszafogják a tevékenységüket. De továbbra is azon leszünk, hogy helyreállítsuk tengeri folyosónk maximális kapacitását” – jelentette ki a szóvivő.
Az ukrán mezőgazdasági miniszter arra kérte a termelőket és a kereskedőket, hogy ne kapkodják el árujuk értékesítését, mert a helyzet nagyon gyorsan megváltozhat. A miniszter szerint nincsenek teljesen kihasználva a Duna-menti kikötőik, ahogy a vasút kapacitása sem, ezek akár alternatív útvonalként szolgálhatnának.
Az elmúlt hónapokban Ukrajna 3,5 millió tonna gabonát szállított ki a tengeren, további félmilliót vasúton, nyugat felé. Az orosz blokád miatt viszont már másfél millió tonna hajóra rakodásával vannak elmaradva – közölte az Uniannal az ukrán agrárszövetség vezetője. Leonyid Kozacsenko megjegyezte, hogy valóban alternatívát kínálhatna a Duna, hogy az EU-n keresztül szállítsák a gabonát, de egyrészt a Duna fekete-tengeri torkolatát is támadják az oroszok, másrészt 30 éve nem látott alacsony vízszint van a folyón, így nemhogy a háromezer tonnás uszályok nem jutnak el, de ezer tonnát sem lehetne rájuk felpakolni.
Szakértők szerint egyetlen nap, de még egy teljes hónap sincs hatással az év teljes ukrán exportvolumenére, de hosszabb távon az egyébként is nagyon súlyos helyzetben lévő ukrán gazdaságban is érezhető lesz a hiány.
De miért fontos ez az útvonal is?
„Az ukrajnai háború sokkhatást váltott ki a globális gazdaságban, elsősorban azáltal, hogy megszakadt az élelmiszer- és műtrágya-kereskedelem a világ két legfontosabb gabonatermelőjéből, Ukrajnából és az Orosz Föderációból” – írta az ENSZ korábban arról, hogy miért fontos a világnak a térségből érkező áru. Ha itt nincs áruforgalom, akkor az leginkább a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokban élő milliókat sújtja. Az érintett országokban ezekre a gabonafélékre támaszkodnak, hogy a lakosságot megfizethető élelmiszerrel lássák el.
A 2014 óta orosz ellenőrzés alatt álló Krím és a 2022-ben elfoglalt Azovi-tenger ukrán partvidéke – az egyes részeiben teljesen megsemmisített Mariupollal együtt – 2022 tavaszán, az invázió első heteiben került orosz kézre, így Ukrajnának tengeri kijárata csak a Fekete-tenger északnyugati részén, Odessza és Csornomorszk kikötőkön keresztül maradt meg.
Az ENSZ is emlékeztetett, hogy a 2022-es Fekete-tengeri megállapodás lehetővé tette a gabona, a műtrágya és egyéb élelmiszerek biztonságos exportját a megmaradt ukrajnai kikötőkből. Ez a megállapodás hozzájárult az élelmiszerárak csökkenéséhez, a globális piacok stabilizálásához. A megállapodás jelentőségét jól mutatja, hogy annak segítségével a 2022. július 22-i megkötése és 2023. május közepe között közel 33 millió tonna gabonát exportáltak.
Szibiha az orosz támadásokat a betakarítás csúcsidőszakában „szándékos gazdasági és humanitárius terrorcselekménynek” nevezte.
Hozzátette, hogy Ukrajna sürgős ENSZ Biztonsági Tanács-ülést kért július 27-re, hétfőre, amin megvitathatják majd a kérdést. A Reuters kereskedőkre és szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy Ukrajna az orosz támadások miatt a megmaradt fekete-tengeri kikötői kapacitásának körülbelül egyharmadát is elvesztette az utóbbi időben. Ha hirtelen helyre is állna a forgalom, a kapacitások visszaállítása több időt vesz majd igénybe.
Vízi útvonalak fojtófogásban
Bár a fekete-tengeri hajózási útvonalak nem az olaj- és földgáz miatt fontosak, ez rövid időn belül a harmadik nemzetközi vízi útvonal, amit egy háború bénít meg. Rövid ideig úgy tűnt, hogy helyreállhat a rend a nemzetközi olajszállítás szempontjából fontos Hormuzi-szorosban. Az Egyesült Államok és Irán háborújában június közepén megállapodást kötöttek: felfüggesztették a harcokat, és 60 napon belül tárgyaltak volna egy végleges békemegállapodásról. A béketervek azonban gyorsan összeomlottak, ma már se tűzszünet, se formálódó békemegállapodás nincs.
A július 7-én kezdődött oda-vissza csapások tizenhárom napon át mindennapossá váltak az Egyesült Államok és az amerikai érdekeltségek mellett az Öböl-országokat is támadó Irán között, míg Donald Trump amerikai elnök pénteken felhagyott az újabb támadásokkal. Trump jelezte, hogy továbbra is megvan a lehetőségük újrakezdeni, sőt, fokozni is a támadásokat, de szerinte okosabb stratégia megállapodni Iránnal. Később a fehér házi tudósítók vacsoráján megemlítette, hogy az irániak nem tűnnek késznek a megállapodásra, de „hajlandó vagyok meghallgatni őket”.
A piacon az sem javítja a hangulatot, hogy miközben változatlanul alig használható a Hormuzi-szoros, a héten tengeri blokádot hirdettek a jemeni húszi lázadók Szaúd-Arábia ellen a vörös-tengeri Báb el-Mandeb-szorosban. Az iráni szövetségeseként számon tartott síita milícia azért döntött így, mert a szaúdiak szerintük ostrom alatt tartják Szanaát, a jemeni fővárost, de az Egyesült Államok szerint egyértelműen Irán áll a háttérben, amit a rezsim annyira nem is titkol. A húszik szerdán két szaúdi olajtanker megtámadását is elismerték, de nem érkeztek hírek tömeges esetekről.
Az ukrán fekete-tengeri kikötők biztonságának rendezése nemcsak az ukránoknak lenne fontos. Az, hogy a következő napokban, illetve hetekben sikerül-e visszatérni a 2022-es megállapodáshoz egyelőre kérdéses, azonban minél később áll vissza a korábbi gyakorlat, annál nagyobb lesz a milliókat érintő kár.
