A K-pop démonvadászok a Netflix után az amerikai mozikat is letarolta. De miért?

Beszélnünk kell a K-pop démonvadászokról! Na jó, igen, már nagyjából két hónapja beszélni kellett volna róla, amikor kijött, de akkor még talán az alkotók sem sejtették, hogy mekkora őrületet szabadítanak rá vele a világra. Lássuk a tényeket: pár napja a K-pop démonvadászok lett a Netflix valaha volt legnézettebb filmje, múlt hétvégén annyian nézték meg az amerikai mozikban, hogy minden más filmet lenyomva 18 millió dollárt termelt – pedig a Netflix eredetileg nem is akarta mozikba küldeni –, a Billboard Hot 100-as listáján pedig négy szám van a film zenéjéből az első tízben.

Szóval igen, a K-pop démonvadászok egyértelműen nemcsak az idei nyár, hanem a Netflix történetének legnagyobb dobása. Mindent figyelembe véve pedig ebben igazából semmi meglepő nincsen, mert ez a film nem pusztán tökéletes érzékkel nyúlt a mostanra már Nyugaton is egyértelműen mainstream K-pophoz, hanem a lehető legjobbkor jelent meg ahhoz, hogy meglovagoljon minden létező trendet, és lecsapjon minden labdát, amit másoknak nem sikerült.

Mi ez az egész?

Az ötlet, hogy csináljanak egy filmet egy csapat koreai popsztárról, akik a koncertezés mellett démonokat ölnek, a korábban több animációs film sztoriján dolgozó Maggie Kang fejéből pattant ki. Kang a 2021-es bejelentéskor azt mondta, ez egy szerelmes levél lesz a K-pophoz, bár később hozzátette, ennél is fontosabb cél volt, hogy egyedi módon mutassa be a koreai kultúrát. Olyan lányokkal a főszerepben, akik szexik és menők, de közben azért egy kicsit vulgárisak – ami rögtön görbe tükröt mutatott a sztárjait kizsigerelő, a tökéletessel sem elégedett K-pop kultúrájának.

Kang ezzel a filmmel rendezőként is debütált, de berántotta a rendezőként a Kínán kívül szintén a Netflixről ismerhető A kívánságsárkánnyal már bizonyító Chris Appelhansot is maga mellé. Hozzájuk csatlakozott még pár tapasztalt animációs filmes arc, köztük a Shrek producereként ismerhető Aaron Warnerrel, ami a Hotel Transylvaniával és főleg a Pókverzummal már bőven bizonyító Sony Pictures Animationnel együtt előzetesen is arra utalt, hogy ebből még akár valami jó is kisülhet. És hát a filmet megnézve azt kell mondanunk, hogy így is lett.

A K-pop démonvadászok nem egy bonyolult film. A sztori kiindulópontja az, hogy a démonok egykor nap mint nap terrorizálták az emberiséget, hogy a lelküket ellopva táplálhassák a királyukat, Gwi-Mát, de egyszer csak megjelentek a vadászok, akik a varázslatos fegyvereikkel, és az énekükkel nemcsak visszaverték a démonokat, hanem képesek voltak egyesíteni az embereket, és létrehozni egy védőpajzsot, amely elzárta a démonokat a világunktól. A vadászok nemzedékről nemzedékre változtak, és erősítették tovább a pajzsot, hogy egy napon áthatolhatatlanná váljon.

Az aktuális trió a Huntr/x nevű csajbanda három tagja, Rumi, Mira és Zoey, akiknek már reális esélyük van arra, hogy létrehozzák az arany pajzsot, ami végleg elzárja Gwi-Mát. Aztán persze kiderül, hogy a dolgok nem ilyen egyszerűek, Gwi-Ma egyik alattvalója, Jinu ugyanis előáll egy merész ötlettel: a Huntr/xet a saját pályáján, a színpadon kell legyőzni. Így megszületik a Saja Boys nevű démoni fiúbanda, a többit meg már, gondolom, el tudják képzelni. Pláne akkor, ha hozzátesszük, hogy Ruminak van egy nagy titka.

Mi benne a pláne?

A K-pop démonvadászok sztorija nem extra, de egy gyerekeknek készült animációs filmhez elég, és annyira lendületesen meséli el, hogy közben nincs is idő arra, hogy a rengeteg logikai bukfencen és el nem magyarázott dolgon gondolkozzunk. Az is látszik, hogy az alkotók rengeteg melót tettek abba, hogy a film a felszínen túl is érdekes legyen: rengeteg kikacsintás van benne a koreai mitológiára és kultúrára, a vadászokat is a koreai sámánizmus inspirálta. És akkor a szatirikus festmények által inspirált kék tigrisről és a kalapos, hatszemű szarkáról még nem is beszéltünk.

Egy színes, pörgős, akciódús animációs film, amiben még aranyos állatok is vannak, eleve előnnyel indul, de önmagában ezzel nyilván nem lehet ennyire befutni. Kellett egy rakás egyéb dolog is, kezdve azzal, hogy a Sony itt hajlandó volt legalább annyira egyedi animációs megoldásokat előhúzni, mint a Pókverzum-filmeknél, így ez a film nem pusztán jól néz ki, hanem vizuálisan teljesen egyedi, ami az utóbbi években nem annyira volt jellemző a nagy költségvetésű animációs filmekre. Itt az volt a trükk, hogy a tisztán 3D-s, számítógépes animációra egy csomó klasszikus animés és koreai manírt húztak rá, és

valahogy sikerült tökéletesen megoldani, hogy egy számítógéppel generált arcon se nézzen ki hülyén a karikatúrába hajló rámenszürcsölés, vagy a szívvé alakuló szemek.

Az egész marha jól néz ki, akár harcolnak, akár énekelnek, akár csak beszélgetnek benne – kicsit olyan, mintha a Sonynál továbbgondolták volna a Riot Games saját K-pop-csapatát, a League of Legends karakterekből összepakolt K/DA-t, és ezzel meg is érkeztünk a következő okhoz, ami miatt a K-pop démonvadászok befutott. Ez a film gyakorlatilag egy K-pop-musical, ahol egymást érik a grandiózus koncertek és szívhez szóló duettek. És mivel itt az egész történet popsztárokról szól, ezek az elemek pedig szerves részei a sztorinak, az egész igazából sokkal organikusabb, mint a klasszikus Disney-filmekben hirtelen dalra fakadó állatok.

Így aztán ha valaki nem utálja aktívan a K-popot, valószínűleg egyik zenei betét sem fogja zavarni. Azért sem, mert itt a legmainstreamebb, Blackpinket idéző vonalat vették alapul, minimumra tekert koreai szövegekkel, amit tutira mindenki be tud fogadni. És közben a számok amúgy a filmtől függetlenül is kifejezetten jók, a Golden teljesen megérdemelten van a Billboard 100-as listájának tetején, de az ismert K-pop-csapat, a Twice által (is) előadott Takedown, a How It’s Done és a Saja Boys által előadott Your Idol is nagyot megy – a filmben és azon kívül is.

Miért lett ekkora durranás?

Az animés motívumokkal megtűzdelt látványvilággal, a K-poppal és a koreai kultúra előtti tisztelgéssel 2025-ben eleve nagy közönséget lehet megszólítani, és az sem árt, ha a film már menet közben utalgat arra, hogy milyen trendeket okoz a közösségi médiában egy semmiből jövő fiúbanda (ezek azóta a TikTokon meg is valósultak, olykor valódi K-pop-bandákkal). Az is nyilván segít, hogy azok a fiatalok, akiknek ez a film szól, nyilván nem egyszer nézik meg az aktuális kedvencüket, pláne, ha moziba sem kell menni érte. A K-pop démonvadászok sikere viszont nem csak ebből áll.

Azzal, hogy ez a film letaszította a nézettségi lista éléről a 2021-es Red Notice-t is, és két hónappal a megjelenése után a mozikban is fantasztikusan teljesített, egyértelmű, hogy az eredeti közönségén túl is meg tudott szólítani embereket. Ez pedig annak köszönhető, hogy nemcsak mert, hanem tudott is egyedi lenni. Nem vette magát túl komolyan, a barátságról és elfogadásról szóló tanmese helyett a kúlságra fókuszált, a főszereplői egyszerre lettek szuperhősök és hétköznapi tinik, és még a K-popot, meg a koreai kultúrát is okosan tudta felhasználni, nem csak megfejte a népszerűségét.

És mindezt egy teljesen eredeti sztorival tudta megcsinálni, ami manapság tényleg egyre ritkább. Idén hasonló volt a kínai Ne Zha 2, és az Áradás is, de az olyan, régóta erős animációs stúdiók, mint a Pixar, a Disney vagy a DreamWorks mintha egyre kevésbé tudnák megtenni ugyanezt. Oké, a Pixar még mindig futószalagon szállítja az olyan, a kritikusok, sőt a nézők által is agyondicsért filmeket, mint az Elio, a Lelki ismeretek vagy a Luca, és a DreamWorks is csinál még olyanokat, mint A vad robot. A mozikban viszont inkább az olyan folytatások hasítanak, mint az Agymanók 2., az Illumination is elveszett a Gru-bányákban,

a Pixar filmjeit kiadó, egykor igazi animációs titánnak számító Disney-t pedig az animációs filmeknél láthatóan jobban érdeklik az élőszereplős remake-ek.

Az Így neveld a sárkányodat alapján pedig úgy néz ki, hogy a DreamWorks is rákaphat majd ezekre, ami persze nem is lenne meglepő – hiába érződik bénának, pénzt keresni nagyon jól lehet vele. És bár a K-pop démonvadászok megmutatta, hogy folytatások és remake-ek helyett egy jól kitalált, jól megvalósított ötlettel is lehet nagyot gurítani, a hatalmas siker után már itt is zajlanak a tárgyalások egy valószínű folytatásról. A sztori tátongó lyukai alapján ennek akár lehet is értelme, ám az nem biztos, hogy a dolog másodjára is ilyen jól sül majd el. De az biztos, hogy a K-pop démonvadászok legalább dobott egy követ az állóvízbe, és ezzel a nézők járhatnak majd jól.