A bizottságban már megszavazták az ellehetetlenítési törvényt, a parlamenté a végső szó

Hétfő délelőtt a parlament igazságügyi bizottsága 8 igen és 3 nem szavazattal tárgysorozatba vette „A közélet átláthatóságáról” címet viselő törvényjavaslatot, amelynek segítségével a kormány ellehetetlenítheti azokat az újságokat és civil szervezeteket, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását.

A javaslat a bizottság döntésével a parlament plenáris ülése elé kerülhet. Az előzetes napirendi tervezet szerint kedd este lesz a törvényjavaslat általános vitája, és a június 10-i hét elején szavazhat az Országgyűlés róla. Pócs János fideszes országgyűlési képviselő szerint viszont már a héten, kivételes eljárásban dönthet az Országgyűlés az ellehetetlenítési törvényről. Halász János azt mondta, a bizottság ülése után kezdődik a Fidesz frakcióülése, és ott dőlhet el, hogy kérik-e a kivételes eljárást.

„Az elmúlt években Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra” – mondta a szavazás előtti felvezetőben Halász János. Felidézte, hogy a 2022-es választás előtt külföldről kapott támogatást az ellenzék kampánya, de azóta is többször bebizonyosodott szerinte, hogy egyes hazai civil és gazdálkodó szervezetek a közélet külföldi érdekek szerinti befolyásolására tettek kísérletet. Az állítólagos „USAID-botrány” pedig teljes egészében leleplezte, hogy miként működnek ezek a külföldi finanszírozásból fenntartott aktivistahálózatok, folytatta.

„Nem nézhetjük tovább tétlenül, ahogy külföldről irányított álcivil szervezetek a szemünk láttára próbálják tönkretenni Magyarországot.”

A javaslat célja pedig Halász szerint mindössze az, hogy megerősítsék az ország szuverenitását, és biztosítsák az átláthatóság jogi, intézményi garanciáit.

Ennek a javaslatnak nem más célja van, mint hogy ellehetetlenítsék a kormánnyal kritikus sajtót és civil szervezeteket, mondta az elsőként hozzászóló Sebián-Petrovszki László, a DK országgyűlési képviselője. Szerinte a Fidesz a magyar nemzettel azonosítja magát, és aki nem ért egyet velük, azt egészen egyszerűen el akarják pusztítani. Tragédiának tartja azt is, hogy politikai célokra használnak fel állami intézményeket.

„Ellehetetleníteni, eltiporni mindenkit, aki mást gondol” – fogalmazott a törvényjavaslat céljáról Sebián-Petrovszki. Úgy látja, hogy az önkényuralmi rendszerekkel ellentétben nem egyszerűen betiltják a médiumokat és civil szervezeteket, hanem adminisztratív terhekkel, listázással és a támogatások megszüntetésével ellehetetlenítik őket. Arról is beszélt a DK politikusa, hogy a kormány az elmúlt 15 évben nem garantálta az átláthatóságot, és ezért is hamis a javaslat címében erre hivatkozni. Sebián-Petrovszki azt sem zárta ki, hogy később a pártok ellen is felhasználhatják az ellehetetlenítési törvényt, amit a DK nem támogat.

A Momentum képviselője, Szabó Szabolcs a 2017-es civiltörvényt idézte fel a vitában, amit az Európai Unió Bírósága döntése után megszüntetett az Országgyűlés. A képviselő szerint a mostani javaslat azonban még inkább szembemegy az uniós joggal. Ezt már az Alkotmánybíróságnak ki kellene mondania, de Szabó szerint erre nem számíthatunk az elmúlt évek gyakorlata alapján. „Teljesen egyértelmű, hogy ez egy putyinista törvény” – tette hozzá a képviselő, aki szerint abszurd szabályok vannak Halász János javaslatában.

„Az önök kormányzata ki szeretné léptetni az országot az Európai Unióból?”

– kérdezte Cseh Katalin a fideszes politikustól. A Momentum képviselője nem tudja elképzelni, hogy az Európai Unió elfogadná ezt a felháborító törvényt, amely minden uniós jogot és kötelezettséget megsért. Cseh azt olvasta ki a törvényből, hogy már nincs önbizalma a Fidesznek, ha a fideszes médiakonglomerátum mellett félnek a maradék független nyilvánosságtól. „Miért szeretnék önök ennyire kiirtani a szólásszabadság utolsó bástyáit? Nincs még elég hatalmuk?” – kérdezte. A Fidesz utolsó, kétségbeesett kapálózásának tartja a javaslatot.

A jogorvoslati hiányról és a demokratikus vita ellehetetlenítéséről beszélt Tordai Bence, a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője is, majd a fideszes képviselők felé fordult, és arra figyelmeztette őket, hogy lehet méltósággal veszíteni, vagy vergődni és hergelni a következő 11 hónapban. „Amikor elkezdtek a közélettel foglalkozni, akkor arról álmodtak, hogy a karrierjük végén ellehetetlenítik azokat, akik önökkel nem értenek egyet? Erre esküdtek fel? Így képzelték el önmagukat tíz-húsz évvel ezelőtt?” – kérdezte a fideszes képviselőktől Tordai, és úgy fogalmazott: a kormánypárti képviselők kemény antikommunistából bolsevikok lettek mára.

„Halász Jánost egy kicsit sajnálom, mert biztos, hogy a régi SZDSZ-es múltja miatt bünteti a Fidesz-vezérkar azzal, hogy az ön nevével kellett benyújtani a javaslatot” – mondta Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője. Szerinte a most benyújtott törvényjavaslat nem más, mint a huxit első írásos bizonyítéka. Teljesen egyértelműnek tartja ez alapján, hogy Orbán Viktor ki akarja léptetni Magyarországot az Európai Unióból.

A Párbeszéd képviselője szerint a javaslat az uniós jogok mellett nem felel meg az egyértelműségi előírásoknak és a diszkrimináció tilalmának sem. „Szándékosan úgy fogalmazták meg, hogy ne legyen egyértelmű” – fogalmazott Szabó, de azt is kifogásolta, hogy a törvény alapján nem lehet fellebbezni a döntésekkel szemben. Szerinte a törvényt a sajtó és civil szervezetek mellett a pártok ellen is felhasználhatják, és a valódi célja Magyar Péter ellehetetlenítése.

„Ne vicceljünk már, miért nem mondják ki, hogy akit Magyar Péternek hívnak, az nem indulhat a választáson? (…) Szégyelljék magukat!”

A szabad, független Magyarországból egy Putyin-csicskát akarnak csinálni Szabó szerint, és ilyet még nem láttunk az elmúlt 15 évben.

„Nem a törvény zagyva, hanem az önök érvelési rendszere” – reagált az ellenzéki hozzászólásokra Halász János, aki szerint a szokásos paneleket mondták csak el. Az azonban meglepett, hogy olyan témák is előkerültek, mint Orbán Viktor és a Bank of China elnökének múlt hétfői tárgyalása. Mindenki elmondta az összes szokásos érvét szerinte, de ezekből azt szűrte le, hogy a törvényt kevesen olvasták.

Megismételte, hogy a törvény olyan szervezetekre vonatkozik, amelyek

• a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végeznek,
• ezt külföldi finanszírozásból teszik és
• ez a tevékenység veszélyezteti az ország szuverenitását.

Ennél többet nem kell belelátni a fideszes képviselő szerint a javaslatba.

Hamarosan kiderül tehát, hogy mikor dönt a javaslatról a parlament. Az Alaptörvény szerint a szavazás után öt napja van Kövér Lászlónak, hogy aláírja a törvényt, és elküldje a köztársasági elnöknek. Sulyok Tamásnak ezután szintén öt napja van arra, hogy átolvassa, megfontolja, aláírja, és kihirdesse az új jogszabályt. Általában azonban nem ülnek ennyit a törvények felett. Márciusban Sulyok Tamás alig pár órával a füstgyertyás parlamenti szavazás után már alá is írta a gyülekezési törvény módosítását, amellyel lényegében betiltották a Pride-ot.

Ha a köztársasági elnök nem ért egyet a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével, az aláírás előtt visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek. Ilyenkor a parlamentnek ismét meg kell tárgyalnia és szavaznia a törvényt. Ha pedig az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartaná törvényt az államfő, elküldheti normakontrollra az Alkotmánybíróságnak. Az Alkotmánybíróság legkésőbb harminc napon belül dönt az indítványról. Ha ők is Alaptörvény-ellenesnek találnák a törvényt, ismét csak visszakerül az Országgyűlés elé. Ha pedig nem, akkor a köztársasági elnök köteles aláírni és kihirdetni azt.

Nem valószínű azonban, hogy ilyen eljárásokkal lassítanák a folyamatot. Amennyiben Sulyok Tamás rögtön aláírja a törvényt, három nappal később már munkához is láthat a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Ettől kezdve ha Lánczi Tamás hivatala úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékbe a szervezetet. Ez azzal jár, hogy

az adott szervezet a jövőben nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött.

A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ebbe beletartoznak azok az uniós pályázatok is, amikért uniós tagországban működő szervezetek indulnak el. A listára került szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.

Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. Az így befizetett összegek és a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül be.

Múlt héten élő adásban beszéltünk arról, mit jelent ez a törvény, és mi lesz a hatása. Független szerkesztőségek, a Telex, a 444, a HVG, a 24.hu és a Partizán közös rendkívüli élő műsorral is reagált a javaslatra, ebben a cikkben arról írtunk, mivel járhat a gyakorlatban az ellehetetlenítési törvény, itt pedig a legfontosabb kérdésekre válaszoltunk.

Hétfőn egész napos élő műsorral jelentkezünk az adó 1% leadásának utolsó előtti napján. A műsorban természetesen foglalkozunk a Fidesz ellehetlenítési törvényével is.

Adód 1%-t idén már a Telexnek is felajánlhatod!
Telex a Szabad Sajtóért Közhasznú Alapítvány – adószám: 19347215-1-41
Minden szükséges információt megtalálsz a Telex 1%-os aloldalán.
Tovább a felajánláshoz! link: https://eszja.nav.gov.hu/