A szabad sajtót és civil szervezetek ellehetetlenítését célzó törvényt váratlanul leszedték a parlament szerdai ülésének napirendjéről, de közel két tucatnyi előterjesztést lázas gombnyomogatással megszavazott a fideszes kétharmad.
Meglepő módon két olyan törvényjavaslat zárószavazását is elhalasztották, amit a kormány nyújtott be: az egyik a 2026-os költségvetés megalapozásáról szóló javaslat, a másik pedig egy versenyképesség javítását célzó törvénycsomag. Azt nem indokolta a kormány, hogy miért van szükség a halasztásra.
A többi a megszokott forgatókönyv szerint zajlott, a kormánypártok kétharmados többsége mellett nem volt kérdés, hogy minden javaslat átmegy a parlamenten.
- Új elnöke lett az Alkotmánybíróságnak – Megválasztották az Alkotmánybíróság új elnökének Polt Péter volt legfőbb ügyészt, akinek komoly szerepe van abban, hogy az elmúlt 15 évben olyan korrupciós botrányok sem jutottak bíróság elé, mint az Elios-ügy vagy a trafikmutyi. Az Alkotmánybíróság új, 15. tagja Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa lett.
- Új legfőbb ügyész – Döntöttek Polt Péter utódjáról is: eddigi kabinetfőnökét, Nagy Gábor Bálintot nevezték ki az új legfőbb ügyésznek, megbízatása kilenc évre szól.
- Új országgyűlési alelnök – Fazekas Sándor egykori vidékfejlesztési minisztert választották meg az Országgyűlés egyik alelnökének. A fideszes képviselő a korábban alkotmánybíróvá avanzsált Hende Csaba helyét veszi át, ő lesz a törvényalkotási bizottság új elnöke is.
- Felfüggeszthető a magyar állampolgárság – Folytatódott a miniszterelnök által meghirdetett tavaszi nagytakarítás, és a szuverenitásvédelem jegyében a jövőben felfüggeszthetik azoknak a kettős állampolgároknak a magyar állampolgárságát, akik egy később kijelölt miniszter szerint veszélyt jelentenek Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára. Az új törvény alapján azt a kettős állampolgárt büntethetik meg, aki a magyar állampolgárság mellett valamely nem EGT-állam (ide vették az uniós tagjelölt országokat is) állampolgárságával is rendelkezik. „A sajtó ebből a szempontból nagy találati pontossággal dolgozik” – válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter márciusban arra a kérdésre, hogy a készülő törvény érintheti-e az amerikai-magyar állampolgárságú Soros Györgyöt.
- Települési önvédelem – Nemet mondhatnak az önkormányzatok a településre beköltözőknek. Navracsics Tibor törvényjavaslata több jogi eszközt is biztosít az önkormányzatoknak, hogy megakadályozzák a települések túlnépesedését. Kiterjeszthetik az elővásárlási jogot, feltételhez köthetik a beköltözők ingatlanvásárlását és a lakcímbejelentését, de akár azt is kimondhatják, hogy a beköltözők nem létesíthetnek lakcímet a településen. Továbbá plusz helyi adókat is meghatározhatnak a betelepülők számára. A korábbi tervezethez képest végül a nem helyben élők ingatlanvásárlását nem tilthatják meg az önkormányzatok.
- Online nézhető tárgyalás, bírói hivatal 70 éves korig, szigorúbb határidők – A létszámhiány és a leterheltség kezelése helyett inkább pénzbüntetéssel sújtják azokat a bíróságokat, amik túllépik a határidőket a polgári és közigazgatási perekben. Ez is része annak a szerdán elfogadott komplex igazságügyi törvénycsomagnak, amely ellen a bírók korábban tiltakoztak, mivel rendkívül szűk határidőt kaptak a terjedelmes módosító csomag véleményezésére. Online is lehet majd követni a tárgyalásokat, és erőszakos bűncselekményeknél a sértett kérése esetén a letöltött büntetés után is mérlegelés nélkül el kell rendelni a távolságtartást. A törvény nem említi, de minden bizonnyal a lúgos orvos és Renner Erika ügye nyomán alakították ezt így.
- Leválasztják a Széchenyi Egyetemről a Zalazone tesztpályát – Megszavazta a parlament a Zalazone Alapítványról szóló törvényjavaslatot, amely értelmében a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonából kikerül egy sok tízmilliárd forint értékű cég, a Zalazone tesztpályával rendelkező Autóipari Próbapálya Zala Kft., majd a cég a szétválás után a Zalazone Alapítvány tulajdonába kerül. Ez nem csak a Zalazone miatt lehet fontos, hanem azért is, mert jelzi, miként lehet az előző parlamenti választás előtt vagyonkezelő alapítványokba kimenekített, 1600 milliárd forintot is meghaladó mértékű egykori állami vagyont elvenni a Fidesz-közeli vezetés alatt álló közalapítványoktól.
- Nem hozhat létre a PADME-hoz hasonló alapítványokat a jegybank – Az MNB-botrány után módosították a jegybanki törvényt is. A jövőben az MNB nem hozhat létre olyan alapítványokat, mint Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME).
- Adócsökkentés a Szerencsejáték Zrt.-nek, újabb elvonás a településektől – A tavaszi adócsomag nagy vitát kiváltó része is átment a parlamenten, amely az önkormányzatok rovására negyedére csökkenti a Szerencsejáték Zrt. iparűzési adóját. Az aktuális bevételi számok alapján ezzel a módosítással 18 milliárd forintot vesz el az Országgyűlés az önkormányzatoktól azért, hogy egy monopolhelyzetben lévő állami cég járjon jobban.
- A miniszter mondja ki a végső szót az új keresztnevekről – Elfogadták azt a javaslatot is, amely alapján a jövőben a Nyelvtudományi Kutatóközpont helyett a kultúráért felelős miniszter fog dönteni az anyakönyveztethető utónevekről. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar utónévlistát ezután nem a Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján, hanem a Magyar Közlönyben teszik közzé.
- Új állatvédelmi szabályok – Szabálysértést követ el, aki élőállattal koldul, és tilos lesz élő állatot nyereményjáték díjaként kisorsolni. Aki az állatkínzást ebrendészeti telep vagy állatmenhely működtetése során követi el, súlyosabb büntetésre számíthat a jövőben, és a törvény önálló bűncselekményként kezeli mostantól, ha valaki a jogszabályban meghatározott kor előtt a kölyköket anyjuktól leválasztva, kereskedelmi mennyiségben az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít.
- Törvény lett a veszélyhelyzeti rendeletekből – Némi módosítás után megszavazták azt a veszélyhelyzeti rendeleteket törvényi szintre emelő javaslatot is, mit Sulyok Tamás két hete visszaküldött a parlamentnek. A köztársasági elnök azért nem írta alá a törvényt, mert szerinte a jogszabályok elfogadásának formai szabályait egyáltalán nem tartották be, és kifogásolta az úgynevezett Erdőtörvény módosítását, amely megkönnyítené a tarvágásokat. A vétó nem hatotta meg a javaslat beterjesztőit, a tarvágásokat érintő rész ugyanazzal a szöveggel került a Parlament elé, amit meg is szavazott a fideszes kétharmad.
A szerdai ülésen Sulyok Tamás is részt vett, és elsőként gratulált az új legfőbb ügyésznek, alkotmánybírónak és az Alkotmánybíróság új elnökének. Az ellenzéki képviselők nagy része tiltakozásul nem ment be az eskütételre.
Az eredeti tervek szerint ezzel le is zárult volna a parlament tavaszi ülésszaka, ám a kormány kezdeményezésére jövő keddre rendkívüli ülést hívtak össze, ahol többek között a 2026-os költségvetésről szavaz az Országgyűlés. A kormánypárti frakciók azt szeretnék, hogy a jövő keddi ülésnapon elfogadják azt a múlt pénteken benyújtott törvénymódosító javaslatot is, amellyel három KDNP-s képviselő eltörölné a parlamenti választások kampányára fordítható összeg felső határát. Ha átmegy a javaslat, jövőre korlátozás nélkül költhetnek a pártok kampányra, semmilyen limitet nem kell tartani. Igaz, a Fidesz eddig se igen tartotta be ezt a szabályt. Minderről itt írtunk bővebben.
