Nyilatkozatban ítélte el az ellehetetlenítési törvényt a pécsi közgyűlés, a kormánypárti képviselők nem szavaztak

Helyi civilek kérésére Pécs közgyűlése egy nyilatkozatot fogadott el, amiben elfogadhatatlannak nevezik a „Közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot. A szöveg szerint a javaslat aláássa a demokratikus közélet működését, megbélyegzi a közösségi érdekeket szolgáló szervezeteket, veszélyezteti a nemzetközi együttműködéseket, és visszaveti a társadalmi részvételt. A kormánypárti képviselők szerint a városvezetés politikai eszközként használja fel ezt a kérdést ellenük, éppen ezért nem is szavaztak.

„Valódi civilek nélkül nincs jól működő város” – hangsúlyozta Péterffy Attila a város független polgármestere, aki pécsi civil szervezetek kérésének eleget téve terjesztette be a nyilatkozatot a képviselő-testület elé. „Az átláthatóságinak nevezett törvény célja valójában a független, kritikus civilek és a sajtó ellehetetlenítése” – tette hozzá indoklásában a polgármester, majd Tasnádi Zsófiának, az Élménylelő Egyesület vezetőjének adott szót. „Pécs mindig is színes és aktív civil életéről volt híres: fejlesztjük az oktatást, kultúrát, demokratikus szemléletet és emberi jogokkal foglalkozunk, segítve azokat, akiknek halk a hangja” – mondta a helyi civilek szószólója.

A pécsi közgyűlésben uralkodó erőviszonyok a 2024-es önkormányzati választás után érdekesen alakultak: sem az ellenzéknek, sem a kormánypárti politikusoknak nincs többsége, így egy-egy nagyobb horderejű vagy éppen konfliktusos kérdésnél is széleskörű egyeztetésekre van szükség. Péterffy Attila független polgármesternek és a hozzá kötődő ellenzéki összefogásnak 10, míg a Fidesz–KDNP és az Összefogás Pécsért Egyesület nem hivatalos koalíciójának 11 szavazata van a 25 fős közgyűlésben. Mellettük még egy-egy képviselője van a Mi Hazánknak, a Tiszta Kezek Egyesületnek és a Mindenki Pécsért Egyesületnek. És van egy független, de korábban MKKP-s képviselő is. A rendkívül színes összetétel sokáig erőteljesen akadályozta a közgyűlési munkát, azonban januárban végül sok-sok tárgyalás után sikerült megegyeznie a feleknek. A konfliktusok nem tűntek el, viszont sok vitás kérdésben már a közgyűlések előtt egyeztetnek az egyébként szembenálló erők. De néha a törésvonalak láthatóbbá válnak.

„Egy nem létező jogszabály értelmezése alapján ne skatulyázzunk be helyi politikai szereplőket” – mondta Csizmadia Péter a Fidesz pécsi frakcióvezetője. A kormánypárti politikus eszmefuttatása szerint a városvezetés politikai térbe rángatta a civileket, eszközként használják őket a politika színterén, és azt tanácsolta nekik, hogy ne hagyják magukat. Más kormánypárti képviselők „pragmatikusan” szemlélve a kérdést is felszólaltak: Háber István Ervin (Fidesz) és Berényi Zoltán (Összefogás Pécsért Egyesület) kevésnek tartotta a nyilatkozatot kérő civil szervezetek számát, hiszen a városban ezer aktív szervezet is lehet.

Nyőgéri Lajos (MSZP) viszont úgy látta, hogy akkor is támogatni kellene egy ilyen nyilatkozatot, ha csak egy szervezetről van szó.

Az ellenzéki képviselők arra is emlékeztették a fideszes képviselőket, hogy éppen a kormány használja bűnbakként a civileket, mert féltik a hatalmukat. Arra kérték a kormánypárti képviselőket, hogy mutassanak szolidaritást, egységet helyben és lépjenek túl az árnyékukon.

Tizenhárom támogató szavazattal, két tartózkodás mellett fogadták el végül a nyilatkozatot, tíz kormánypárti politikus pedig nem nyomta meg a szavazógombot.

A népjóléti és civil bizottság keddi ülésén 17 pécsi civil szervezet képviselője is szót kért, a két kormánypárti tag tartózkodása nem volt elég, így Tasnádi Zsófia ott is elmondhatta, miért tartják problémásnak az ellehetetlenítési törvényt. Azt kérték, hogy a közgyűlés fogadjon el egy állásfoglalást, nyilatkozatot a tervezet ellen. Ezután Kamarás Péter (KDNP) bizottsági elnök azonnal berekesztette az ülést. Érdemben sem a bizottsági ülésen, de a közgyűlésben sem reagált, pedig már hetekkel ezelőtt értesült a civilek kéréséről. A keddi ülés után viszont demokráciából oktatta ki a megjelent civileket, miszerint nem kell mindenkinek mindenről ugyanazt gondolnia.

Halász János fideszes országgyűlési képviselő május 14-én nyújtotta be az ellehetetlenítési törvényt, amely rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokkal is rendelkező szervezetek munkáját és létezését. Egy később benyújtott módosító javaslattal visszamenőlegesen már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvették volna a jegyzékre vett szervezetektől. A Fidesz június elején visszavonta a javaslatot arra hivatkozva, hogy belső viták voltak és megfontolandó észrevételeket kaptak, és őszre halasztották a törvény tárgyalását. Azóta kiderült, hogy már ez sem biztos.

Az ellehetetlenítési törvény részleteiről, várható hatásairól és a különböző szervezetek, intézmények tiltakozásáról ezekben a cikkekben írtunk részletesebben. Itt pedig azt magyaráztuk el, hogy mi a baj a fideszes előterjesztéssel.

A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amire itt lehet feliratkozni.