Ezt a közvetítést már lezártuk.
A kormány tegnapi ülésén 3 százalékos lakásvásárlási támogatásról döntött a kormány – mondta Gulyás Gergely. Ez a fiatalok lakáshoz jutását fogja elsősorban segíteni, ilyen programra évtizedek óta nem volt példa Gulyás szerint.
A támogatás nem lesz feltételekhez kötve, bárki felveheti, nincs se házassághoz, se gyerekvállaláshoz kötve, az egyetlen elvárás, hogy valaki kétéves társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezzen Magyarországon.
Gulyás arról is beszélt, hogy a kormánynak továbbra is célja a lakhatási helyzet javítása, ennek kiemelt pontjai marad, hogy 12 ezer kollégiumi férőhelyet hozzanak létre, illetve hogy könnyítsék a fiatalok lakáshoz jutását.
A szerdai kormányülés szünetében Orbán Viktor a Facebook-oldalán jelentette be, hogy 3 százalékos, első lakásvásárlókat célzó hitelprogramot indítanak. A miniszterelnök azt mondta, hogy az „otthonteremtési hitelprogram” névre keresztelt, programban
- maximum 50 millió forint hitelt lehet fölvenni,
- 25 éves futamidőre,
- a futamidő alatt végig 3 százalékos kamattal,
- 10 százalékos önrésszel.
Mint mondta, a hitelt az ország bármelyik részén lévő ingatlanra föl lehet venni, a legkisebb falutól Budapestig, és a jelentkezésben nincs korhatár, bár, mint mondta, „az élet rendje szerint” az első lakásvásárlásra kapható hitel inkább a fiatalabbakat érinti. „Itt nem állunk meg” – mondta a miniszterelnök, és bejelentette, hogy szeptembertől a lakásfelújítóknak szóló programot indítanak majd.
Orbán Viktor múlt hét csütörtökön bejelentette az Ukrajna uniós csatlakozásáról indított Voks 2025 elnevezésű véleménynyilvánító szavazás végleges eredményét. A miniszterelnök azt mondta, összesen 2 millió 278 ezren szavaztak. Ebből 2 millió 168 ezren, vagyis a szavazatot leadók 95 százaléka Ukrajna uniós csatlakozása ellen, a fennmaradó 5 százalék Ukrajna támogatása mellett szavazott. A Fidesz az eredményekre hivatkozva „kamunak” nevezi minősíti a közvéleménykutatásokat, amelyek a Tisza vezetését mérik, ezt azzal indokolják, hogy
a párt Nemzet Hanga elnevezésű szavazásán 1,1 millión, a Voks 2025-ön több mint 2 millióan szavaztak.
Az nem teljesen világos, hogy a szavazások számai hogy jönnek a közvélemény-kutatásokhoz, amik a szavazóbázist mérik fel. Az összehasonlítás azért is érdekes, mert míg a Voks 2025-öt minden szavazókorú állampolgár megkapta, addig a Nemzet Hangját nem postázták ki sehova.
A tiltás ellenére szombaton minden idők legnagyobb Pride-ját tartották Budapesten, a tömeg a felvonulás egy pontján a belvárosi Madách tértől a Műegyetem rakpartig húzódott. A Pride után a kormányközeli nyilvánosságban Orbán Viktor „mestertervéről” beszélték, a miniszterelnök pedig a 2022-es érvénytelen népszavazás eredményére hivatkozva állítja: a magyarok igenis elutasítják a Pride-ot, szerinte 3,7 millió ember „nemet mondott a genderre”, miközben Budapest utcáin „néhány tízezren” vonultak.
A Pride felvonulást végül Karácsony Gergely főpolgármester önkormányzati rendezvényként hirdette meg, de a rendőrség gyűlésként értelmezte, és megtiltotta. Tuzson Bence igazságügyi miniszter a szervezőket szabadságvesztéssel, a résztvevőket pénzbírsággal fenyegette üzenetében. Szerdán a rendőrség közölte, hogy
ismeretlen tettes ellen nyomozást indított a Nemzeti Nyomozó Iroda a Pride ügyében.
Orbán Viktor februári évértékelő beszédében fogalmazta meg célként a Pride betiltását, azt üzente a szervezőknek, hogy az idei felvonulás megrendezésével kár bajlódniuk. A kormányfői vágyaknak megfelelően a parlament tavasszal úgy módosította az alkotmányt, hogy a gyermekek egészséges fejlődéshez való jogát a gyülekezési jog elé sorolta az alapjogok sorában, a gyülekezési törvényben pedig megtiltották a gyermekvédelminek nevezett homofób törvény előírásaiba ütköző gyűlések szervezését.
