A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Mezőkeresztes lett az első magyar település, ami megalkotta saját önazonossági rendeletét – írja a HVG. A helyi önazonosság védelméről szóló törvény csak július elején lépett hatályba, de Mezőkeresztes már június 27-én döntött a rendeletről, amivel az önkormányzat magához rendelte az elővásárlási jogot a településen. A helyi rendelet szerint az elővásárlási jogról minden esetben egyedi eljárásban döntenek, egyes vevők, például helyi kötődésűek vagy állami támogatással vásárlók, mentességet élveznek.
A rendelet célja a képviselő-testület megfogalmazása szerint „Mezőkeresztes helyi önazonosságának, hagyományainak, kulturális értékeinek megőrzése, valamint a betelepülés olyan szabályozása, amely biztosítja a közösség kohézióját és identitásának fenntarthatóságát”. Ezzel az önkormányzat „támogatja a helyben élők boldogulását”, különösen azokat, akik a településen élnek, dolgoznak vagy családjuk köti őket a településhez.
A sietséget okát nem tudni, nem valószínű, hogy tömeges felvásárlásokra kerülne sor a közeljövőben: a település népessége az utóbbi években folyamatosan csökkent, az elmúlt 20 évben elveszítette lakosságának közel 14 százalékát.
Az önkormányzat szerint az elővásárlási jog konkrét célja, hogy megőrizze a település közösségi értékeit, létrehozhasson közösségi tereket és lakhatási programokat, megakadályozza a pusztán nyerészkedésből történő ingatlanfelvásárlást, és segítse, hogy minél többen a városban maradjanak.
Az új szabályozás azonban jelentős adminisztratív terheket ró az adásvételi folyamatokra, akár 75–90 napos csúszást is okozhat, ami csökkentheti az ingatlanok értékét, és ronthatja a piaci forgalmat. Különösen a banki kölcsönnel vásárlóknak okozhat bosszúságot, mivel ha az ingatlan értéke időközben csökken, vagy nehezebben eladhatóvá válik, az befolyásolja a bank számára nyújtott fedezet értékét is. Emiatt a bank új értékbecslést kérhet, vagy akár megváltoztathatja a hitel feltételeit.
A parlament június elején szavazta meg azt a jogszabályt, aminek lényege, hogy a települések megakadályozhatják a lakosságszám túlzott növekedését, és dönthetnek arról, kik, milyen feltételekkel költözhetnek oda. Az önkormányzatok ehhez több eszközt kapnak: előnybe hozhatják a helyieket ingatlanvásárláskor, feltételekhez köthetik az ingatlanvásárlást és a lakcím bejelentését, extra adókat vethetnek ki a beköltözőkre, sőt akár azt is előírhatják, hogy bizonyos feltételek mellett nem lehet lakcímet létesíteni a településen.
Ugyanakkor a korábbi, szigorúbb tervezethez képest enyhítették a szabályokat: már nem tilthatják meg teljesen, hogy nem helyben élők ingatlant vegyenek, és aki állami támogatással vásárol ingatlant, korlátozás nélkül beköltözhet.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a parlamenti vita során hangsúlyozta, a törvény nem kötelezettség, csak egy lehetőség azoknak az önkormányzatoknak, amik meg akarják őrizni településük arculatát és hagyományait, mert az utóbbi időben sok helyen gondot okozott a nagyszámú beköltözés, ezzel pedig megemelkedtek az ingatlanárak és túlterhelődtek a közművek. Ez főként a budapesti agglomerációban, a Balaton, a Velencei-tó környékén és nagyvárosok közelében lehet probléma.
A törvény az áprilisi Alaptörvény-módosításra épül, ami kimondja: a szabad költözéshez való jog nem sértheti a helyi közösségek jogát arra, hogy megőrizzék saját identitásukat.
Frissítés: Cikkünk korábbi verziójában tévesen azt írtuk, hogy az önkormányzat kizárta az elővásárlási jogból Mezőkeresztes lakóit. A cikk címét és szövegét módosítottuk.
