Nem akarják bezárni vagy megszüntetni a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-t, és nem terveznek további elbocsátásokat sem – válaszolta Tóth Tibor, a MATE Agrárcsoport ügyvezető igazgatója a Telex kérdésére. Tóth elismerte, hogy a Gabonakutató az utóbbi két évben veszteséges volt, és most azon dolgoznak, hogy újra nyereséges legyen.
Tóth szerint „a cég pénzügyi helyzetére negatív hatást gyakorolt az ukrajnai háború, ami a jól jövedelmező ukrán és orosz piacokat átmenetileg elérhetetlenné tette, komoly károkat okozott az aszály, a hazai vetőmagpiacot tavaly elárasztó ukrán gabona, a hibrid kukorica esetében a kereslet visszaesése és mindez a magasabb input (növényvédő szerek, műtrágya stb.) árakkal érzékenyen érintette a társaságot”.
A Gabonakutató NKft. a magyar növénynemesítés egyik központja. A vállalat helyzetéről a cég fenntartóját, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítványt kérdeztük, mert Szegeden olyan hírek terjednek, amelyek szerint a növénynemesítő cég nagyon nehéz pénzügyi feltételek között dolgozik: csökkent a bevétele, a pályázati forrásai szűkültek, és munkatársakat is elbocsátottak.
A Gabonakutató nem állami irányítás alatt, hanem alapítványi fenntartásban működik, 2021 óta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Alapítvány a fenntartója. Tóth Tibor közölte, hogy valóban csökkent a létszám: „az átlagos statisztikai létszámcsökkentés az elmúlt négy évben 83 főt érintett”. A 2025. első féléves átlagos statisztikai létszám 111 fő, míg a 2024. évi létszám 126 fő volt. A munkavállalói létszám az elmúlt négy évben fokozatosan csökkent, közben az alacsonyabb létszám mellett sikerült magasabb árbevételt elérni.
A cég saját bevétele így alakult 2021-től, mióta a MATE a fenntartója:
2021: 2,854 milliárd Ft
2022: 3,275 milliárd Ft
2023: 2,483 milliárd Ft
2024: 2,994 milliárd Ft
Közben a MATE Alapítványtól „az elmúlt három évben 220 millió forintot meghaladó finanszírozás érkezett” a Gabonakutató támogatására – tette hozzá Tóth Tibor.
A MATE-nál továbbra is fontosnak tartják a szegedi cég munkáját: „a magyar nemesítés egyik legnagyobb értéke a genetikai sokféleség megőrzése és az a képesség, hogy hazai körülmények között, magyar talajon és klímán kiválasztott fajtákat ad a gazdálkodók kezébe. Ez stratégiai kérdés, nemcsak gazdasági, hanem élelmezésbiztonsági és nemzetstratégiai szempontból is. A hazai növénynemesítést gyorsítani, fókuszálni és megerősíteni szükséges, amit összefogással lehet csak elérni, ez a magyar mezőgazdaság érdeke” – írta Tóth Tibor ügyvezető igazgató.
A szegedi növénynemesítés központja százéves
Az 1924 és 1949 között Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet néven működő, a szocializmusban államosított, a rendszerváltozás után önálló szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-nek több tulajdonosa, illetve irányítója is volt az utóbbi másfél évtizedben. A cég honlapja szerint 2009-ben az akkori földművelésügyi minisztériumtól a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez került, de 2013-tól ismét az agrártárcához tartozott, majd 2014-től a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ hálózatának tagja lett. 2021-től pedig a szegedi Gabonakutató már a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez tartozik, a MATE pedig 2020 óta már nem állami, hanem alapítványi fenntartású intézmény. A Gabonakutató fenntartója sem az állam, hanem a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány.
A Gabonakutató bevételei a jog- és a licencdíjakból, a vetőmagok feldolgozásából és eladásából, valamint pályázatokból származnak. A szegedi Gabonakutató NKft. jellemzője, hogy nemcsak a laboratóriumokban folytatják a növénynemesítést, hanem a szántóföldeken termesztve próbálják ki az új fajtákat, a magokat pedig piaci értékesítéssel adják el a gazdálkodóknak. A cég itthon és a környező országokban is rendszeresen tart szakmai bemutatókat, amelyeken a vásárlók élőben láthatják, milyen növényeket eredményeznek és milyen termést hoznak a Gabonakutató magvai. Emellett szaktanácsadással is segítik a vevőiket. A nálunk legtöbb helyen termesztett árpa, búza, kukorica, napraforgó, repce és a tritikálé (ami a búza és a rozs keresztezésével létrehozott gabonaféle) mellett további, és az alternatív gazdálkodáshoz más haszonnövény-fajtákat is kínálnak.
GDP, infláció: az aszály mindent visz
2022-ben az igen száraz időjárás csak júliusig már 630 milliárd forintos kárt okozott a szántóföldeken. A G7 elemzése szerint a károk mértéke akkora volt, hogy abban az évben a mezőgazdaság gyenge teljesítménye a GDP növekedését is visszafogta. Az aszálykárok miatt az élelmiszer-infláció is nőhet. A kutatók szerint az idén sem várható bő termés az aszály miatt, sőt még rosszabb is a helyzet, mint három éve volt. A száraz időjárást a napraforgó és a kukorica tudja a legkevésbé elviselni.
„A kukoricának sok vízre van szüksége, ezért az a kukoricafajta, amit a Nyugat-Dunántúlon még jó eredménnyel lehet termeszteni, a száraz és forró Dél-Alföldön már alig fog termést hozni, mert délen még a virágzása előtt kisülhet.”
Ezt Györgyey János szegedi növénybiológus válaszolta a Telex kérdésére. Györgyey a biológiai tudományok kandidátusa, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének főmunkatársa, és a szakmai együttműködések révén jól ismeri a szegedi Gabonakutató tevékenységét.
Györgyey elmondta, hogy kukoricából már szinte az egész világon hibrideket vetnek a nagyüzemi mezőgazdaságban, ami azt jelenti, hogy az új vetőmagot minden évben célszerű megvásárolnia a gazdálkodóknak, mert az előző évi termésből félretett mag már sokkal gyengébb termőképességekkel rendelkezne, mint az eredeti hibrid mag. A nemesítő világcégek nagy tömegben árulnak vetőmagokat, és az az érdekük, hogy a náluk előállított fajtakínálat Svédországtól Dél-Afrikáig mindenhol jó terméshozamokat adjon.
Ahol nem lehet nálunk kukoricát eredményesen termeszteni, ott más növényekre kell átállni, például kölesre, cirokra, mert jobban eltűrik a szárazságot. Ezek vetőmagjaiból azonban nincs olyan bőséges nemzetközi kínálat, mint a kukoricából és a nagy tömegben termesztett növényekéből, ezért a másfajta haszonnövények kinemesítésében fontos szerepük lehet a magyar kutatóknak.
A szárazságtűrő növények kinemesítése és a szántóföldeken való kipróbálása csak a hazai körülmények között oldható meg. Az árpa, a búza, a rozs, és a tritikálé esetében most még nem hibrideket termesztenek a gazdálkodók, de e téren is változás várható. Ugyanúgy, ahogyan 1930 és 1960 között a kukorica esetében, a megszokott fajták helyett a kalászosoknál is a hibridekre állnak majd át a sokkal jobb terméseredmények érdekében.
A klímaváltozás nem minden országban hat azonos módon, ami azt jelenti, hogy a nálunk lévő talajokhoz és az utóbbi években itthon gyorsan változó éghajlati viszonyokhoz kell a megfelelő fajtákat kinemesíteni.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
