Lakner Zoltán: Zelenszkij elnöknél Nagy Márton sokkal veszélyesebb Orbán Viktor politikai pozíciójára

A Telex megtartotta az Élőben Laknerrel című műsor első közönség előtti felvételét Lakner Zoltán politikai elemzővel, a Jelen főszerkesztőjével. Az adásban többek között szó volt arról, melyik politikai oldal nyerte a nyarat, hogyan formálódik a fideszes kampány, mennyire működik Orbán plebejus imidzse, és arról is, visszatérhet-e az ellehetetlenítési törvény.

Közvélemény-kutatások

A beszélgetés kezdetén a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokról kérdezte Fábián Tamás Lakner Zoltánt. A Publicus augusztus elején 10 százalékos Tisza-előnyt mért, az Idea szerint csökkent a különbség a Fidesz és a Tisza között, de utóbbi vezet. A kormányközeli Nézőpont szintén csökkenő különbséget mért a két legnépszerűbb párt között, de náluk vezetnek a kormánypártok.

Lakner azt mondta, szerinte minden ilyen szám érdekes, mert elmond valamit: vagy a helyzetről, vagy arról, hogy akik a számokat közzéteszik, mit szeretnének, mit gondoljunk a helyzetről. Egyébként ő azokat a közvélemény-kutatásokat szokta használni, amelyek átláthatóságot biztosítanak, tudatják az olvasóval, milyen módszertani megközelítéssel végezték a felmérésüket, és hogyan értelmezik azt.

„2006 nyara óta szokatlan szituáció, hogy nem a Fidesznek van társadalmi többsége. Még ebben vagyunk, de ez nem egy végtelen folyamat, nem arról van szó, hogy ha a Tisza egyik nap 45-ön, akkor a másik nap 65 százalékon áll” – mondta Lakner a 2025-ös nyarat elemezve.

Szerinte azok a választók csalódhatnak, akik arra számítanak, hogy a Tisza folyamatosan növelni fogja az előnyét a 2026-os választásokig. Megjegyezte ugyanakkor, hogy több releváns közvélemény-kutató, pl. a Závecz Research, Medián, 21 Kutatóközpont nyár eleji kutatásai szerint még mindig a Tisza vezet. „Egy olyan választás előtt állunk, aminek nem tudjuk a végeredményét, vagy legalábbis nem tudjuk az első helyezettjét.” Lakner szerint ilyen választás 2009 óta nem volt.

Nyárértékelő

Lakner szerint nyáron a kormányoldal talált olyan megközelítéseket, amelyek köré próbálja összerendezni a politikáját, itt említve a kedvezményes 3 százalékos hitelt, vagyis a kormány Otthon Start Programját.

Több fontos nyári folyamatról beszélt a kormányoldal részéről. Egyrészt arról, hogy van egy negatív közpolitikai kampány, amely a Tisza-ellenességen túl az Ukrajna-ellenesség drámai felhangosításáról is szól. De ugyanígy fontos volt a Fidesznek a nyáron az is, hogy újrakeverje az Orbán-karaktert. Ezek közül igazából mindegyikkel van baj, és egyik se működik teljesen jól az elemző szerint.

Elmondta, hogy a kormány egyfajta „elárasztásos technikával” próbálja visszaszerezni a napirend formálásának lehetőségét. Lakner szerint így igyekszenek elterelni a figyelmet az egészségügyről szóló negatív hírekről (szentesi kórház állapota, székesfehérvári kórház baktériummal fertőzött ivóvize), vagy éppen Hatvanpusztáról. Lakner azt mondta, a Digitális Polgári Körök is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Fidesz elárassza a nyilvánosságot a saját témáival. Alapvetően szerinte arról szólnak a DPK-k is, hogy

a Fidesz próbálja visszafordítani azt a folyamatot, ami a közvélemény-kutatások szerint már a magyarok felében kialakul, miszerint a Fideszt le lehet győzni.

Minél nagyobb tömegben akar jelen lenni a kormány, és olyan dolgokról akarja beszéltetni az embereket, amelyek a kormányoldalról szólnak. Viszont a miniszterelnök podcast-szereplései nem hoztak „daliás nézettségi számokat”, és inkább azért beszéltek róluk az emberek, mert sokat idézték őket a médiában. Pedig ez nem mindig volt indokolt, és szerinte a nyilvánosságban „felül vannak beszélve irreleváns kormánypárti megszólalások”. Szerinte egyébként nyilvánvaló: Orbán azzal, hogy podcastról podcastra jár, a 2024-es Trump-kampányt akarja utánozni, csak Trump bevállalósabb interjúkat adott, Orbán viszont inkább biztonsági játékot játszik.

Hatvanpuszta, plebejus imidzs

Még a podcastokról beszélve mondta Lakner: Orbánnak a júliusi Ultrahang-interjújában nem sikerült lerázni magáról Hatvanpuszta kérdését azzal, hogy az apja gazdasága a hatvanpusztai majorság.

„Azzal a megszólalásával Orbán inkább kiszabadította a szellemet a palackból.”

Ezért is kellett az elemző szerint augusztus végén Orbán Viktor édesapjának, Győzőnek „a nevére íratni egy interjút” – utalva a Borsnak adott interjúra, amiben a miniszterelnök apja, a jelenlegi tulajdonos is gazdaságként írta le Hatvanpusztát. Hatvanpuszta ugyan régóta ismert a szűkebb nyilvánosság előtt, az viszont „a megváltozó magyar valóságnak a lenyomata”, hogy lehetnek elsikálhatatlan dolgok.

„Vannak elég szilárd falububorékok a magyar nyilvánosságban, de azért teljesen nem lehet még a mai körülmények között sem elzárni információkat a társadalom teljességétől.”

Lakner elmondta, hogy a Hatvanpusztához hasonló „fizikailag létező, de szimbolikus helyszínek” nagyon is tudják befolyásolni a közvéleményt. Emlékeztetett arra is, hogy az egykori oroszbarát ukrán elnök palotája a politikus bukása után szabadtéri múzeum lett, amelyet mindenki meglátogathat.

Szorosan kapcsolódik Hatvanpusztához az is, hogy Orbánról próbálták kialakítani a „plebejus imidzset”. Többek között azzal, hogy a miniszterelnök fapados gépen, turistaosztályon utazik. „Nem ezt a kombattáns miniszterelnököt, hanem az öreg bölcset látjuk, aki tudja, hogy zajlanak a dolgok a világban” – értékelte Lakner. Ugyanakkor szerinte teljesen romba döntötte ezt a képet, hogy aztán megjelentek a képek Hatvanpusztáról, a magángépről, amivel Horvátországba repült, vagy a hajóról, amin Horvátországban fotózták le. „Ha egyszer fölszálltam a fapadosra, akkor azon kell maradnom” – mondta.

Győzelmi terv

Külső ellenségkép, gazdasági romlást hozó ellenzék, utolsó erejével minden pénzéből osztogató kormány – Lakner szerint ezen elemek mentén körvonalazódik a Fidesz 2026-os kampánya. Fábián Tamás arról is kérdezte, mit gondol, miért lett Orbán Balázs a kampányfőnök. Szerinte ebből az látszik, hogy szerintük a kormányzásukkal nem termékprobléma, csupán logisztikai, saleses probléma van. Lakner viszont azt mondta, azt gondolja, hogy

„Zelenszkij elnöknél Nagy Márton sokkal veszélyesebb Orbán Viktor politikai pozíciójára”.

Az elemző beszélt a Tisza ellen újonnan indított, az ellenzéki párt adópolitikájáról szóló negatív kampányról is. Szerinte ennek lehet politikai haszna, azokhoz szólhat, akik nem döntöttek még. Lakner megjegyezte, ő „szociáldemokrata meggyőződésű ember”, és ezért „nem tetszik neki, hogy nincsen progresszív adózás”. Ugyanakkor megjegyezte, hogy szerinte sokkal jobb az, ha valóban szakpolitikai kérdésekről vitáznak a politikusok a személyes támadások helyett.

Béke, ellehetetlenítési törvény

Lakner kategorikusan kijelentette, hogy szerinte nem lesz budapesti csúcstalálkozó, nem itt fog tárgyalni egymással Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin. Ráadásul maga a béke sincs közel. Az elemző szerint három fő problémát jelenthet a magyar kormánynak az orosz–ukrán háború a jelenlegi állapotában.

• Ha nem vesszük észre, hogy Oroszország folytatni akarja a háborút, nem fog bekövetkezni a béke, ami gazdasági környezetjavulást hozhat Közép-Európában.
• Ha olyan béke jön, ami igazából nem zárja ki, hogy Ukrajnát újra megtámadják az oroszok.
• Ha be is következik a béke, Ukrajna nem fogja kérni Magyarországot, hogy segítsen az újjáépítésben az ellenük folytatott gyűlöletkampány miatt.

A beszélgetés végén szóba került az ellehetetlenítési törvény is, amelyről Orbán nemrég azt mondta, ősszel újra napirendre kerül. Lakner szerint nem változott az alaphelyzet: az autokratikus logikával működő Orbán-rendszer érdeke az, hogy „kontrollálja a nyilvánosságot”. „Hasznos lenne az országnak egy demokratikus rendszerváltás, mert ez a folyamat nem tud megállni. Időnként lefékeződik, de aztán továbbmegy” – mondta Lakner, majd kérdéseket fogadott a közönségtől.

A beszélgetésről készült videót itt lehet megnézni: