Demeter Szilárd szerint a múzeumi dolgozók gyors bérrendezéséhez hirtelen sok embert kéne kirúgni, amit ő nem akar
„Egy évvel ezelőtt is világossá tettem, hogy ha a gyors megoldást, vagyis a második utat választjuk, akkor viszont mondják meg ők, kiket rúgjak ki”
– írta Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának (MNM KK) elnöke a Facebookon a hétfő délelőtti üzemi gyűlésre reagálva, amelyet a múzeum dolgozói tartottak a Múzeumkertben. Demeter a posztjában felvázolta az első utat is, vagyis azt, hogy a gyors kirúgások helyett minek kéne teljesülnie a múzeumi dolgozók bérének emeléséhez. „Vagy a fenntartó minisztérium ad erre többletforrást kifejezetten a személyi sorra, majd úgy alakul a költségvetési törvény, hogy ez a többlet beépül a mindenkori bázisköltségvetésbe, vagy pedig kevesebbeknek adunk többet, magyarán elbocsátunk munkavállalókat” – írta.
Azt írta, egy mai konferencián is beszélt arról, hogy gyalázatos a múzeumi dolgozók bérezése, és ez olyan probléma, amit „az államháztartási törvény szigorú és szükségszerű megkötései miatt” csak főállású munkavállalók tömeges elbocsátásával lehetne megoldani. „Az államháztartási törvény (Áht.) értelmében – nagyon leegyszerűsítve – dologi költségből nem tudok személyit csinálni, vagyis bármennyi pénzt is spórolnánk a működtetésen, szolgáltatásokon etc., azt nem tudjuk fizetésemelésre fordítani.”
Azt a poszt végén kiemelte, nincs erkölcsi alapja az elbocsátásokra. Szakmai alapon viszont szerinte lehet döntéseket hozni, úgyhogy elkezdtek egy HR-átvilágítást, amiben kérte a múzeum üzemi tanácsának segítségét is.
Mintegy egyórás üzemi gyűlést tartottak hétfő délelőtt a Magyar Nemzeti Múzeum dolgozói a Múzeumkertben, mert elégedetlenek az MNM KK fejlesztési stratégiájával, amiben bérrendezést ígértek nekik.
Kuti Klára, az MNM üzemi tanácsának elnöke a múzeumi dolgozók elmaradt bérrendezéséről beszélt. Egy évvel ezelőtt annyit kértek, hogy legalább a szociális segélyre költhető keretösszeget emeljék meg, a munkáltató egy éve kéri a munkavállalók türelmét, de azóta sincs rendje a szociális segély benyújtásának és aláírásának. Egyperces néma csenddel várták a párbeszéd folytatását a munkáltatóval, és hogy utóbbi partnerként kezelje a munkavállalókat.
