„Kampányidőszakban mindig nagyobb a figyelem, a politikai érzékenység. A miniszterelnök üzenete szerintem arról szólt, hogy mindenkinek oda kell tennie magát, a szükséges kérdésekben pedig fent kell tartani az egységet, a pártfegyelmet” – egy, a pártban veteránnak számító fideszes országgyűlési képviselő így értelmezte a Telexnek Orbán Viktor kötcsei beszédének azt a részét, amit a miniszterelnök a „sajátjainak” címzett.
„Mostantól mindenki tegyen meg mindent, amit tud. Ismernek engem, nem vagyok olyan ember, aki fenyegetőzik és durváskodik, de semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve” – hangzott el a mondat, amit rövid időn belül sokan, sokféleképpen értelmeztek. Egyes ellenzékiek magukra vették és úgy értelmezték, hogy Orbán nekik is üzent, mint márciusban a poloskázós beszédével. A többség azonban úgy dekódolta az elhangzottakat, hogy azt nem a politikai ellenfeleinek, hanem ellenkezőleg, a saját táborának szánta a kormányfő.
Nem kellett sokat várni, és Orbán maga tisztázta, mire is gondolt. „Nem akartam én ezt kidobolni, csak hát ez most nyílt volt. Nem mondanám, hogy demotiváltak lennének az embereink vagy a kádereink, hanem egész egyszerűen azt akartam mondani, hogy van egy időszak minden kampányban, ameddig lehet jópofáskodni, meg egy-egy stikli is talán még belefér, vagy ki lehet magyarázni, vagy legalábbis bocsánatos bűnnek számít. De van egy olyan szakasza minden mérkőzésnek, így a választási mérkőzésnek is, ahol már nem lehet viccelődni, mert ott már minden hiba kijavíthatatlan. És most ebbe a szakaszba léptünk be. Tehát jó, ha ezt mindenki az elején tudja. Csak ennyit akartam mondani, nem többet ennél” – magyarázta Orbán az Öt című műsorban adott interjújában.
Azok a fideszes politikusok, akiket az elmúlt napokban Orbán mondatairól kérdeztünk, nem gondolják, hogy a kormányfő intelmét tágabban kellene értelmezni vagy többet belelátni annál, mint ami. A fideszes Deák Dániel elemző szerint Orbán üzenetét „nem kell túlgondolni”, az ilyen „félig vicces, félig komoly” üzenet, aminek a lényege, hogy nem ő viszi egyedül a kampányt, hanem mindenkinek aktivizálnia kell magát a saját területén. Márpedig ha ez így van és Orbán szerint valós probléma, hogy vannak, akik nem elég aktívak, akkor érdemes kitérni arra, hogy ez nem csak a politikacsinálókra igaz. A Nézőpont elemzője, Mráz Ágoston Sámuel szerint a kormánypárti szavazók aktivitása csökkent.
Ugyanakkor volt olyan általunk megkérdezett fideszes háttérember, aki szerint Orbán üzenete a Fidesz gazdasági holdudvarának, a NER másod- és harmadvonalbeli szereplőinek is szólhatott, még akkor is, ha nyíltan ezt nem mondja ki vagy nem ismeri el a miniszterelnök. Azt ugyanis már az EP-választás után, a Tisza kiemelkedően jó szereplésével érzékelték a kormánypártnál, hogy egyes gazdasági figurák, akik a Fidesznek köszönhették a meggazdagodásukat, most, amikor nehezebben megy a szekér, erről elfeledkeznek. „Az, hogy a Fideszhez köthető egyes nagyvállalkozók esetleg elbizonytalanodnak és keresik a B-tervet, nem újdonság. Volt már ilyen. Aztán a győztes választás után ezek az emberek szépen megpróbálnak visszakúszni, visszadörgölőzni” – magyarázta a Telexnek egy kormányzati politikus, hozzátéve, hogy ez önmagában nem jelent veszélyt a pártra. Ő – sokan másokhoz hasonlóan – inkább a gazdasági kihívásokat tartja fajsúlyosnak vagy éppen veszélyesnek.
Egy, a fideszes gazdasági holdudvarba bejáratos forrás lapunknak azt magyarázta, hogy Orbán üzenete szólhat azoknak a NER-oligarcháknak, akik a bizonytalan környezetben ugyan nem váltanak politikai oldalt, de inkább el- vagy félrevonulnak, nem segítenek. De szerinte ez részben amiatt alakulhatott így, mert az EU-s pénzek vagy a beígért támogatások nem jönnek, így a lelkesedésük és a bizalmuk is csökkent a miniszterelnökben. Az banki vezetőkkel folytatott háttérbeszélgetéseken is elhangzott már, hogy a NER-elit egy része külföldre menekíti a pénzét, tartva egy esetleges kormányváltástól. Ennek a jelenségnek szintén lehet elbizonytalanító hatása.
Nagyjából erre a megfejtésre jutott Török Gábor politikai elemző is. A politológus arra hívta fel a figyelmet a 24.hu Törökülés című műsorában, hogy Orbán korábban nem fogalmazott meg ilyen fenyegető hangvételű mondatokat, legfeljebb az ellenoldal számára volt példa hasonlóra. Az, hogy a saját táborát figyelmezteti, Török szerint fontos lenyomata annak, hogyan gondolkodik a miniszterelnök a jelenlegi politikai helyzetről. „Orbán számára a legfontosabb kérdés az, hogy ebben a királyi udvarban az ő tekintélye ne sérüljön meg. (...) Folyamatosan demonstrálnia kell, hogy ő jól lát a pályán, továbbra is a legokosabb hadvezére ennek a tábornak, és ő az, aki nem ostoba a kormányzáshoz” – mondta az elemző.
Az valóban ritka, hogy Orbán ennyire erősen üzen befelé. Ennél gyakoribb, ha célzottan egy embernek vagy egy szűk körnek üzen. A Covid-járvány idején 2021-ben Orbán a közösségi médiában többször is hangsúlyozta a felelősségteljes utazás fontosságát. Ezek az üzenetek különösen akkor váltak jelentőségteljessé, amikor felmerült, hogy Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea dubaji utazása összefüggésbe hozható a miniszterelnök figyelmeztetéseivel. Idén tavasszal pedig a passzivitással nehezen vádolható Lázár János fejtegette az ATV-ben, hogy ő azt szeretné, ha a NER-közeli oligarchák visszafognák magukat és nem költenének „hülyeségekre”, mert a pénzt befektetni kell.
Orbán kötcsei beszédei eddig nem voltak nyilvánosak, ezért nem tudni, hogy ha Magyar Péter nem hozza kényszerhelyzetbe a miniszterelnököt és nem szervez rá egy eseményt a már kultikusnak számító, de mindig is zárt körben tartott fideszes rendezvényre, akkor is nyilvános lett volna-e az idei beszéd. Zárt körben Orbántól nem idegen, hogy a sajátjait figyelmezteti. 2012-ben például, amikor a Fidesz az Országos Bírói Hivatal élére Szájer József feleségét, Handó Tündét jelölte, voltak olyan kormánypárti képviselők, akik a parlamenti titkos szavazáson nemmel szavaztak. Nem sokkal később egy kihelyezett frakcióülésen Orbán jelezte is a fideszeseknek, döntsék el, melyik oldalon állnak. Akkor azért vette zokon, mert úgy érezte, (nemzetközi) összeesküvés zajlik ellene és az ellenségei az ilyen „kiszavazásokat” is arra használnák, hogy a Fidesz belső egységét gyengének mutassák, ezáltal pedig megkérdőjelezzék a tekintélyét. Igaz, ez még Orbán második ciklusában történt, amikor még nem volt olyan erős a frakciófegyelem, mint napjainkban.
Volt viszont egy, a mostanihoz hasonló időszak, mégpedig éppen tíz évvel ezelőtt, amikor Orbánnak párton belül kellett demonstrálnia az erejét. 2015 májusában Orbán újságírók kérdésére azt mondta, „nulla alatt van annak az esélye”, hogy belőle köztársasági elnök legyen. A köztársasági elnökség nem az a munka, amire őt jól lehetne használni, azonban a párt novemberi tisztújító kongresszusán szeretne újra elnök lenni – magyarázta akkor a Fidesz vezére, hozzátéve: ennek csak akkor van értelme, ha az új vezetőt azzal is megbízzák, hogy a következő választásra készítse fel a pártot, mégpedig miniszterelnök-jelöltként.
Orbán Viktor bő tíz évvel ezelőtti mondatai nem számítottak frappánsnak, viszont sokan egyértelmű üzenetnek vették, a címzettjei fideszesek voltak. Orbán azt üzente nekik, hogy esze ágában sincs félreállni, továbbra is ő a Fidesz megkérdőjelezhetetlen vezetője, és esze ágában sincs ezt a pozíciót feladni.
Azért érdemes 2015-ig visszanyúlni, mert az az év a Fidesz szempontjából sok mindenben hasonlított ahhoz a helyzethez, amibe a párt a kegyelmi botrány óta került. És nem csak azért, mert ahogy most, úgy akkor is sokan pedzegették, hogy Orbánból esetleg köztársasági elnök lesz.
2015 tavaszán már javában dúlt a pártot és annak környezetét megrengető háború Orbán Viktor és régi szövetségese, Simicska Lajos között. A háború végkimenetelét ekkor még nem lehetett megjósolni, de maga a tény, hogy a Fidesz ilyen helyzetbe kerülhetett, sokakat elbizonytalanított. Erre jöttek rá a romló népszerűségi adatok. A Medián akkori mérése szerint 2015 februárról márciusra 3 százalékponttal csökkent a Fidesz támogatóinak aránya, 27-ről 24 százalékra a teljes népesség körében. Összehasonlításképpen: 2014-ben ez a szám még 36 százalék volt, így kormánypárt 2015 tavaszára a támogatottságának harmadát elvesztette. Ahogy akkor, úgy most sem külső szereplő veszélyeztette a hatalmát, az ellenfél belülről jött: akkor Simicska, most Magyar Péter.
Azt még fideszes körökben sem tagadják, hogy a párt – akárcsak tíz éve – most is komoly kihívásokkal kénytelen szembenézni. Talán komolyabbal is, mint akkor, hiszen 2015-ben a Fidesz gyengüléséből érdemben egyik ellenzéki párt sem tudott profitálni, míg jelenleg a kormánytól független kutatócégek mérése szerint a Tisza vezet a Fidesz előtt.
Most a semmiből (és a Fideszből) felbukkant Magyar Péter politikailag jóval károsabb a kormánypártra nézve, mint annak idején Simicska. Magyar ledarálta a kormánypártra veszélytelen ellenzéket. A gazdaság nem teljesít jól, és átalakulóban a nyilvánosság szerkezete, a digitális térben a Fidesz lemaradásban van, új kommunikációs stratégiára van szüksége, mert a régi módszerek nem működnek.
Azt, hogy a Fidesz nagyobb bajban van, mint 2015-ben, Orbán Viktor megnövekedett aktivitása is bizonyítja. A kormányfő sorra adja az interjúkat a baráti vagy a számára elfogadható médiaplatformoknak. Olyan helyzeteket is bevállal ezzel, amik a komfortzónáján túl vannak. Míg 2015-ben bőven volt ideje a 2018-as választásokig újraépíteni például a fideszes médiabirodalmat és térdre kényszeríteni az addig inkább Simicskához lojális kádereket, most csak pár hónap áll rendelkezésére a sorok rendezéséhez, nem csoda hát, ha Kötcsén fenyegetéssel felérő intelemmel motiválta a tábort. Ami előtte áll, nehéz, de közel sem lehetetlen a feladat: a felmérésekből az rajzolódik ki, hogy a Fidesz stabilizálni tudta a helyzetét, megállt a lejtőn. A Medián legutóbbi mérése szerint a teljes népességen belül gyengült a Tisza, és erősödött a Fidesz. De a legtöbb felmérés szerint még így is az ellenzéki párt vezet.
