Az azonnali kérdések órájában még tömött padsorok fogadták Orbán Viktort hétfőn, aztán percek alatt kiürült az ülésterem, és az ellenzék által kezdeményezett délutáni devizahiteles vitanapra már csak alig néhányan maradtak bent. A vitát a jobbikos Z. Kárpát Dániel kezdeményezte, de meglepő szövetség állt össze a DK-val és a Mi Hazánk Mozgalommal.
A devizaalapú hitelek miatt több százezer család adósodott el az elmúlt két évtizedben. Rengetegen vesztették el az otthonukat, sokan a mai napig törlesztik a részleteket. Az ügyben az Európai Unió Bíróságának tavaszi ítélete hozott fordulatot, amit sokan úgy értelmezték, hogy az összes devizahiteles szerződést meg kellene semmisíteni, és az alaptőke felett kifizetett pénz mindenkinek visszajár. A Kúria nyári határozata szerint ugyanakkor csak bizonyos speciális esetekben érvényesül a „mindent vissza”-elv, és a devizahitelesek többségének nem változik a helyzete. A vezérszónoki felszólalásokban egymásra mutogattak a kormánypárti és ellenzéki képviselők, amikor a felelősről volt szó.
„A baloldal nem egyszerűen hibázott, hanem magára hagyta a családokat, mi viszont a devizaválság kezelését vállaltuk” – mondta a kormány nevében Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, és hosszasan ecsetelte, hogy szerinte a kormány hogyan kezelte a devizások problémáit.
„2010 óta önök a felelősök 38 ezer kilakoltatásáért” – jelentette ki a vitát kezdeményező Z. Kárpát Dániel, aki szerint a kormány megoldásként tálalt 2015-ös forintosodási törvénye valójában csak a bankoknak volt jó, emberek százezreit pedig anyagi nyomorba döntötte. Azt kérte a Jobbik képviselője a teremben ülőktől, hogy támogassák a devizahitelesek november eleji tüntetésén megfogalmazott 12 pontot és a párt által benyújtott törvényjavaslatot, amit Marczingós László ügyvéddel dolgoztak ki a devizások megsegítése érdekében.
Toroczkai László szerint csak a DK, a Jobbik és a Mi Hazánk Mozgalom próbálja megoldani a devizások és banki károsultak problémáit, ugyanakkor érdemben csak az ő pártja fog tudni eredményt elérni.
„A Mi Hazánk Mozgalomnak van reális esélye arra, hogy tavasszal ezt a szándékot is rá tudja majd kényszeríteni akár a parlamentre, akár a Fideszre, vagy bárkire. […] Mi ezt meg fogjuk tenni”
– fogalmazott a párt elnöke. Arról beszélt, hogy a devizahitelezés egy csalássorozat volt, és aki csalást követ el, annak bűnhődnie kell. Toroczkai szerint a bankároknak és az őket támogató „politikusbűnözőknek” a „végrehajtói maffiával” együtt felelni kell a bűnökért, a megkárosított magyar állampolgároknak pedig kártérítés jár. „Fizessenek azok, akik bezsebelték a csalássorozat profitját!” A Mi Hazánk elnöke úgy látja: az Orbán-kormány lefeküdt a bankoknak, és paktumot kötött a bankárokkal. Szerinte a devizahitelek esetében a tőketartozás feletti összeg visszajár.
Maga Arató Gergely is meglepődött, hogy van olyan kérdés, amiben egyetért a Mi Hazánk Mozgalommal és a Jobbikkal. A DK is támogatja a devizahitelesek 12 pontját, valamint az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet maradéktalan végrehajtását, és szerintük a devizaalapú szerződéseket meg kell semmisíteni. A DK képviselője szerint nem szabad elfelejteni, hogy az első Orbán-kormány ideje alatt vezették be a devizahiteleket, majd Gyurcsány Ferenc 2005-ben kérte, hogy hagyják abba.
Teljesen más történetet adott elő Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka, aki szerint az Orbán-kormány volt az, amely 2010 után szembeszállt a bankokkal a magyar családok érdekében, és az eddigi intézkedéseikkel már 1,2 millió devizás szerződést szüntettek meg, ami 1100 milliárd forintnyi megtakarítást jelentett a magyar családoknak.
„A bankokkal szemben egyáltalán nem viselkedik barátságosan ez a kormány. A Gyurcsány-kormány volt a bankárkormány”
– fogalmazott Bánki Erik. Szerinte a baloldali kormányok azért kényszerítették bele az embereket és vállalkozókat abba, hogy devizahiteleket vegyenek fel, mert a külföldi magántőke, a bankrendszer oldalára álltak. Ezzel szemben – állította ő – a Fidesz a magyar emberek oldalán áll.
„Az állam nem állhat a bankok oldalán, mint ahogy önök teszik, cserben hagyva az embereket” – reagált a következő vezérszónok, a DK-s Varju László, aki szerint a Fidesz gazdaságpolitikája célja a folyamatos árfolyamgyengítés volt, ami nehéz helyzetbe hozta a devizásokat. A kormány nem oldotta meg a devizahitelesek problémáit, és családok tízezrei mentek tönkre. A DK érvénytelenítené a devizaalapú szerződéseket, a hiteleket a felvételkori árfolyamán számolnák el, a különbözetet pedig visszatérítenék az adósoknak. Ezen felül az ügy teljes rendezéséig felfüggesztenék a devizahitelesekkel szembeni eljárásokat és kilakoltatásokat.
„Steindl Imre tényleg zseniális építész volt” – jegyezte meg a KDNP-s Hollik István, és azt méltatta, hogy az „irtózatos baloldali hazugságok” után sem omlott be a parlamenti kupola. Szerinte nehéz lenne olyan tényekkel vitatkozni, mint hogy a baloldali kormány megszüntette az első Orbán-kormány forintalapú kamattámogatott hitelét, és devizaalapú hitelezésbe kényszerítették bele az embereket. „Az önök felelőssége, hogy 1,2 millió család devizaalapú hitelt volt kénytelen felvenni.”
Hollik arról beszélt, hogy a baloldal káros gazdaságpolitikája miatt 2010-re sok százezer család otthona veszélybe került. A Fidesz–KDNP aztán megfékezte szerinte a problémákat, rendezték „az itthagyott káoszt”, és olyan otthonvédelmi rendszert hoztak létre, amely védi a magyar családokat. „Önök cserben hagyták a magyar embereket, mi pedig segítettünk nekik.”
Az MSZP-s Tóth Bertalan szerint összesen 974 milliárd forintnyi árfolyamveszteséget okozott a Fidesz gazdaságpolitikája 2010 után a devizahiteleseknek. A szocialista vezérszónok arról beszélt, hogy a Fidesz azért gyengítette a forintot, hogy a magyar munkaerő olcsó legyen a külföldi multik számára, és Magyarország vonzóvá váljon a beruházóknak. A devizahitelek kiváltásán a legnagyobbat a Magyar Nemzeti Bank nyerészkedett szerinte, az árfolyam átváltással több százmilliárd forint nyereséget tudott felhalmozni az akkor még Matolcsy György által vezetett jegybank. Ezt az összeget nem fizetették be a központi költségvetésbe, a pénzt kiszervezték alapítványokba, valamint festményeket és ingatlanokat vásároltak belőle. Tóth Bertalan szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete lehetőséget ad, hogy végre segítséghez jussanak a tönkrement devizahitelesek, de ugyanilyen fontosnak tartja az MNB-ügyben a bűnösök megbüntetését.
Jámbor András szerint a kormánypárti képviselők letagadják a valóságot, ha azt állítják: nincs lakhatási válság Magyarországon, miközben a fiataloknak ma az is kihívást jelent, hogy egy jól fizető állás mellett legyen albérletük. Arról is beszélt a Párbeszéd frakciójában politizáló képviselő, hogy három év alatt több mint duplájára emelkedett azoknak a száma, akik ellen aktív végrehajtás van folyamatban, és szerinte a Fidesz semmit nem tett azért, hogy ezeknek az embereknek segítsen, és felszámolják a „végrehajtói maffiát”, amely az elmúlt 15 évben hatalmas profitra tett szert a devizahitelesek kárára.
Tavaly ősszel volt egy gyenge pillanata a Fidesznek, amikor elismerték, hogy lakhatási válság van, folytatta a felszólalások sorát Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője. Megoldás helyett azonban egy újabb kártékony programot indított szerinte a kormány, amivel egy év alatt közel 30 százalékkal feltolták az ingatlanárakat. Tordai szerint az Orbán-kormány semmit nem tett annak érdekében, hogy egy kicsit is jobb helyzetbe kerüljenek, akik a lakhatásukért és megélhetésükért küzdenek. Az Európai Unió Bíróságán megnyert per rengeteg érintettnek adott szerinte reményt, hogy végre rendeződhet az ügyük.
„Bíztak önökben, de önök nem éltek ezzel a lehetőséggel, önök nem nőttek fel ehhez a felelősséghez, önök reménygyilkosok lettek, vagy ahogy önök szokták mondani, álomgyilkosok”
– fogalmazott Tordai, aki szerint ez is hozzá fog járulni a Fidesz jövő áprilisi bukásához.
A Mi Hazánk szerint a Fidesz és a baloldal is felelős a kialakult helyzetért, mondta az utolsó vezérszónok, Apáti István. A Mi Hazánk képviselője szerint 2001-ben az első Orbán-kormány engedte ki a szellemet a palackból, és vezette be az eleve torz pénzügyi eszközt, majd 2002 és 2010 között a balliberális kormányok járatták csúcsra a devizahiteles szerződéseket. 2010 után kis részben orvosolták a problémát, toldozták-foltozták a rendszert, de nem oldották meg.
Azzal folytatta, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélete egyértelmű: „a lopott holmi és a lopott pénz visszajár”, az adósokat pedig olyan helyzetbe kell hozni, mintha fel se vették volna a hitelt. Ma már nem lehet szerinte a 2010 előtti időszakra hivatkozni, mert az elmúlt 15 évben a kétharmados felhatalmazással minden eszköz rendelkezésére állt az Orbán-kormánynak, hogy rendezze a devizások helyzetét, ám ő úgy látja, hogy a kormány nem mer szembeszállni a bankármaffiával, a végrehajtói maffiával és az eszközkezelőkkel.
A 4 órás időkeretben megszabott vitában még több körben hozzászóltak más képviselők is. A végén nincs szavazás, nem kell semmiről se dönteni. Pár hete a gyermekvédelemről volt hasonló vita a DK kezdeményezésére.
