Három és fél év háború után a magyarok valamivel jobban tartanak a megtámadott Ukrajnától, mint az agresszor Oroszországtól

A Policy Solutions külpolitikai kutatási sorozata az orosz–ukrán háborúval, Magyarország külpolitikai irányultságával és a külföldi vezető politikusokkal kapcsolatos vélemények mellett arra is kereste a választ, hogy a magyar társadalom mely országokról alakított ki pozitív, és mely országokról negatív véleményt. A megkérdezettek összesen 23 államot értékelhettek egy négy fokú skálán, a teljesen negatív megítéléstől a teljesen pozitív véleményig.

Ausztriáról van a legpozitívabb véleménye a magyaroknak

A magyarok körében Ausztria (83%) rendelkezik a legjobb imázzsal. A megkérdezettek legalább 70 százaléka pozitív véleménnyel van továbbá Horvátországról (77%), Svédországról (75%), az Egyesült Királyságról (73%) és Csehországról (70%) is.

A válaszadók körülbelül kétharmada inkább pozitívan vélekedik két szomszédos országról, Szlovéniáról és Szlovákiáról, valamint az Európai Unió két legbefolyásosabb tagállamáról, Németországról és Franciaországról. A lengyel–magyar történelmi kapcsolódás miatt nem meglepő, hogy Lengyelország is a lista első felében szerepel. Olyan gazdasági nagyhatalmakról, mint Japán és az Egyesült Államok is döntően pozitív véleménnyel vannak a magyarok.

Ugyanakkor Törökországot, Szerbiát, Dél-Koreát, Kínát, Izraelt, Oroszországot vagy Iránt a többség nem tartja szimpatikus országoknak. A szomszédaink közül a magyarok többsége Szerbia mellett Romániát és Ukrajnát sem kedveli. Az orosz–ukrán háborút vívó két fél közül Ukrajnát (71%) még 3 százalékponttal többen látják negatívan, mint Oroszországot (68%). A vizsgált országok közül csak Iránról (74%) vannak többen rossz véleménnyel, mint Ukrajnáról.

A Fidesz–KDNP támogatói körében is Ausztria (79%) végzett az első helyen. Az Egyesült Államok a maga 66 százalékával a hetedik helyen végzett, amivel hat helyezéssel előrébb került a listán, mint a teljes népességben. A fideszes szavazók körében az átlagosnál kedvezőbb megítélés alá esett továbbá Kína és Oroszország is: míg az előbbit 8 százalékponttal, az utóbbit 15 százalékponttal kevesebben értékelték negatívan, mint a teljes társadalomban.

A Fidesz–KDNP támogatói körében Ukrajna megítélése kiugróan negatív (76%): míg a teljes népességben 71 százalék negatívan értékelte keleti szomszédunkat, de Irán foglalta el a lista utolsó helyét, addig a kormánypártiak körében egyértelműen Ukrajnáról vannak a legrosszabb véleménnyel a vizsgált országok közül.

A Tisza Párt szavazóinak Ausztria, Svédország, Horvátország, Csehország és az Egyesült Királyság a leginkább szimpatikusak. Körükben Németország megítélése jelentősen pozitívabb, mint a Fidesz–KDNP támogatói között: 73 százalékuk kifejezetten szimpatikus országnak tartja, míg a kormánypártiak körében 14 százalékponttal (59%) kevesebben gondolkodnak hasonlóképp.

A teljes népességhez hasonlóan a Tisza Párt támogatói között is Irán megítélése a leginkább kedvezőtlen (mindössze 18% tekint rá pozitívan és 76% negatívan), azonban Oroszországot, Izraelt és Kínát is erősen negatívan látják. Ezzel szemben
Ukrajna az átlagosnál kevésbé antipatikus körükben: habár többségük nincs jó véleménnyel Ukrajnáról, ez az arány 15 százalékponttal alacsonyabb, mint a kormánypártiak esetében.

A politikai hovatartozástól függ az is, hogy kit tartunk veszélyesnek

A Policy Solutions kutatása a válaszadókat arról is megkérdezte, hogy mely országokat tartják Magyarország számára veszélyesnek. A vizsgált országok közül a válaszadók szerint Ukrajna és Oroszország jelenti jelenleg a legnagyobb veszélyt Magyarország számára, míg Kína és az Egyesült Államok megítélése viszonylag kedvezőbb.

A 2025-ös adatok alapján a megkérdezettek fele tartja Ukrajnát Magyarországra nézve veszélyes országnak. Oroszországgal kapcsolatban szintén magas, 47 százalékos a veszélyérzet, míg Kínát a válaszadók közel harmada (31%) tekinti veszélyes országnak, az Egyesült Államokat pedig 26 százalék. Ráadásul az utóbbi két hatalom esetében többen vannak, akik nem érzékelnek közvetlen fenyegetést: Kínát 33, az Egyesült Államokat 38 százalék nem tartja veszélyesnek
Magyarország számára.

A külpolitikai veszélyérzet szerkezetében a legnagyobb változás az utóbbi két évben Ukrajna veszélyességének megítélése. Ukrajnát 2023-ban még csak a válaszadók 35 százaléka, 2024-ben már 51, idén pedig 50 százalék tartotta veszélyesnek – vagyis a háború elhúzódásával az Ukrajnával szembeni fenyegetettség érzet előbb markánsan nőtt, majd magas szinten állandósult. Oroszországot Ukrajnához képest egy fokkal kevesebben tartják Magyarországra nézve veszélyesnek (47%), és ez az arány az elmúlt három évben nem változott. Kína megítélése enyhén javult a tavalyi évhez képest, és az eredmények közelíteni kezdtek a 2023-as számokhoz: 2023-ban a válaszadók 27, 2024-ben 34, 2025-ben pedig 31 százaléka tekintette Kínát veszélyesnek Magyarországra nézve. Az Egyesült Államok esetében is a 2023-as arányokhoz hasonló eredmények születtek: 2023-ban 26, a Biden-adminisztráció utolsó évében, 2024-ben 34, majd idén ismét csak 26 százalék érezte fenyegetőnek Amerikát.

A kormánypárti és a Mi Hazánk-szavazók körében egyaránt megfigyelhető, hogy a háborús agresszor Oroszországtól jóval kevésbé tartanak, mint Ukrajnától. A Fidesz–KDNP híveinek 63 százaléka sorolja Ukrajnát a veszélyes országok közé, Oroszország esetében ez az arány mindössze 36 százalék. A Mi Hazánk szavazói körében hasonló mintázat figyelhető meg: 55 százalékuk tartja Ukrajnát veszélynek, miközben Oroszországot 40 százalékuk sorolja a fenyegetések közé.

Ezzel szemben a Tisza Párt támogatóinak több mint fele (54%) úgy gondolja, hogy Oroszország veszélyt jelent Magyarországra nézve, míg Ukrajnát csupán kicsivel több mint harmaduk (36%) ítéli veszélyesnek. A kormánypárti szavazók mindössze 20 százaléka tartja Kínát veszélyesnek Magyarországra nézve, míg a Tisza Párt támogatói körében ez az arány közel kétszer akkora, 36 százalék. Ez azt jelenti, hogy a Tisza szavazói akkora kockázatot látnak Kínában, mint Ukrajnában. A kormánypárti szavazók körében a legkedvezőbb az USA megítélése: mindössze 19 százalékuk tartja veszélyesnek Magyarországra nézve. A Tisza Párt támogatóinál ez az arány valamivel magasabb, 28 százalék.

A pártnélküliek körében Ukrajna számít a leginkább veszélyesnek tartott országnak (55%), ám a félelem mértéke mérsékeltebb, mint a Fidesz–KDNP szavazói esetében. Oroszországot a pártnélküliek fele (49%) sorolja a veszélyt jelentő országok közé. A bizonytalanok harmada szerint jelent Kína veszélyt, de ez esetükben jóval alacsonyabb arány, mint ahányan Ukrajnát vagy Oroszországot veszélyesnek látják.

Összességében megállapítható, hogy az orosz–ukrán háború kezdete után három és fél évvel a magyarok egy fokkal jobban a megtámadott Ukrajnától tartanak, mint az agresszor Oroszországtól. A négy ország közül az Egyesült Államokat tartják a legkevésbé fenyegetőnek, ami egyszerre tükrözi a magyar társadalom tartós nyugati orientációját, valamint azt, hogy a kormány Donald Trumppal és a republikánus vezetéssel jóval szorosabb, pozitívabb kapcsolatot ápol, mint a Biden adminisztrációval.