A tanév második félévétől már minden szakképző iskolában tanuló kilencedikes diák külön tantárgyként tanulhatja a mesterséges intelligenciát (MI). Közben a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) komolytalannak tartja, hogy a tanév közepén vezetnek be új tananyagot. Egy mesterséges intelligencia oktatásával foglalkozó szakértő a Telexnek azt mondta: az MI alapjaiban fogja átalakítani az oktatást.
A mesterséges intelligencia alkalmazása nem újdonság: általános tapasztalat lett mostanra az iskolákban, hogy a diákok MI-t használnak az iskolai vagy a házi dolgozatok megírásánál is. Valószínűleg ezért van az, hogy a pedagógusok sokszor úgy érzik: a ChatGPT-hez hasonló eszközökkel háttérbe szorul a diákok teljesítménye, és a jövőben egyre inkább arra lesz szükség, hogy megváltoztassák a számonkérés formáit.
Kérdés, hogy az MI intézményi oktatása hogyan alakítja át a diákok és tanárok ChatGPT-hez való viszonyát. Egyáltalán, mennyire áll készen az iskolarendszer egy ilyen szintű változásra, és mire van szükség a mesterséges intelligencia hatékony intézményi oktatásához.
A többi iskolának december 31-ig van ideje
Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos már tavaly októberben bejelentette, hogy 2026 februárjától az iskolai normál tanrend részévé válik a mesterségesintelligencia-képzés. Azt mondta, emiatt nem fejlesztenek új tananyagot, van ugyanis Magyarországon egy oktató cég, a Logiscool, ami itthon és külföldön is sok iskolán kívüli képzést végez. Velük született megállapodás, az oktatás az ő tananyagukat veszi át, ami tartalmazza az oktatási platformot és a pedagógusok képzését is.
A mesterséges intelligencia oktatásának pilot programja már tavaly ősszel elindult hatvan hazai és három külhoni szakképző intézményben. Ebben összesen 1700 diák vett részt, a kormány tájékoztatása szerint száz oktató kapott speciális felkészítést. „A KRÉTA rendszerbe beépített tananyag felhasználásával oktatott, 10 órás tantárgy A mesterséges intelligencia alapjai néven került be az intézmények szakmai programjába. A tervek szerint a jelenlegi tanév második félévében minden szakképző intézmény összes kilencedik évfolyamos diákja számára elérhetővé válik a kurzus” – válaszolta lapunk megkeresésére a szakképzést felügyelő Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztálya.
Egy tavaly novemberben megjelent kormányhatározat szerint a mostani program csak a kezdet:
a többi iskolának is legkésőbb 2026. december 31-ig be kell vezetnie a mesterséges intelligencia oktatását.
A minisztérium szerint a cél, hogy a tanulók a technológiát eszközként használják a tanuláshoz, önálló problémamegoldáshoz, értsék az MI működését, felismerjék a kockázatokat.
A kormány korábban a mesterséges intelligencia iskolai bevezetését azzal indokolta, hogy a kritikai gondolkodás fejlesztése elengedhetetlen a köznevelésben. A Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája (2025-2030) című tanulmányban azt írták: a diákok az MI megfelelő használatával felismerhetik a manipulált, generált vagy éppen félrevezető információkat.
A többség csak ismerkedik az új technológiával
„Az MI oktatási jelentőségét kár lenne tagadni – még akkor is, ha itthon egyelőre megosztó a megítélése” – mondta a Telexnek Koren Balázs, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője, aki részt vett az MI iskolai oktatásának pilot programjában. A pedagógusoknak tartott képzéseikkel országszerte 180 iskolát értek el, több mint 1500 tanárnak tartottak továbbképzéseket.
Koren Balázs szerint az látszik, hogy az összes technológiai vívmány közül – például a diákok laptophasználata vagy az interaktív tábla alkalmazása – az MI megjelenésének van a legnagyobb hatása. Ez az, ami alapjaiban fogja átalakítani az oktatást.
Az általunk korábban megkérdezett tanárok jelenleg inkább az órákra való felkészüléshez használják a mesterséges intelligenciát. Van, aki tesztet csináltat, óravázlatokat ír a ChatGPT-vel, és ha valamit nem talál, akkor azon keresi meg. Egy másik tanár azt mondta: ő sem az órán használja az MI-t, inkább dolgozatok összeállításához, főleg akkor, ha több csoportot kell létrehoznia. Ilyenkor egyet megcsinál, és a többi változatot a ChatGPT-vel gyártatja le. Sőt, feladatokat is tud javíttatni az MI-vel.
„Vannak természetesen olyan pedagógusok, akik élen járnak ebben, és már teljesen MI-vel tanítanak, de a többségnél még inkább csak az ismerkedés látható az új technológiával. A legtöbben nagyon óvatosak. Ez korosztályi sajátosság is. Nem akarják elrontani” – összegezte a ProSuli tapasztalatait Koren Balázs.
A képzéseiken azt látják: az alapoktól kellett kezdeni a mesterséges intelligencia oktatását, a legtöbben eddig valóban inkább adminisztrációs feladatokra, óratervezésre használták az MI-t. „Sok olyan tanár is van, aki már megnyitotta a ChatGPT-t, de nem érti, nem tudja, hogy ez miért lesz jó neki és a diákoknak. Aztán a tanárok egy részének annyira az alapoktól kell elmagyarázni az egészet, hogy hogyan kell megnyitni a mesterséges intelligenciát.”
A szakmai vezető szerint bár a legtöbb tanár tud a ChatGPT-ről, de konkrét iránymutatásra lenne szükségük arról, hogyan tudják az MI-t használni a mindennapokban. „Például hogyan kell a Redmenta nevű magyar feladatkészítő rendszert használni, vagy milyen házi feladatokat adjanak a diákoknak, ha a ChatGPT már mindent megold helyettük, és hogyan állítsanak össze egy dolgozatot.”
Megkérdeztük a Pedagógusok Szakszervezetét is, hogy a visszajelzések alapján mit tapasztalnak. Totyik Tamás, a PSZ elnöke lapunknak azt írta: szerinte egyetlen pedagógus sem érzi magát felkészültnek ezen a területen, többeket inkább a kíváncsiság hajt. „Azt viszont tapasztaljuk, hogy az MI továbbképzések iránt nagyon nagy az érdeklődés, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az Oktatási Hivatal (OH) továbbképzési listáján nincs ilyen. Nagy a bizonytalanság a pedagógusok körében, és nincsenek felkészítve arra sem, hogy a MI bevezetése többletterhet fog jelenteni számukra.”
Megfordulhat az oktatás módszertana
Azt még Koren Balázs sem látja maga előtt, hogy a dolgozatok javításában, kiértékelésében hogyan lehetne jól használni a mesterséges intelligenciát. Persze kivételt jelentenek ez alól a teljesen online megírható, feleletválasztós feladatok. De ezek a számonkérések éppen az MI térhódítása miatt már nem életszerűek. „Eljutottunk oda, hogy az MI-alapú böngészők az online számonkérést kinyírták” – mondta a ProSuli szakmai vezetője, aki szerint egy ilyen online számonkérés esetében a pedagógus a gyerek munkája helyett az MI-ét értékelné.
Így szerinte jelenleg érdemes visszatérni a papíralapú ellenőrzéshez.
Ez persze elég ambivalens, ha azt nézzük, hogy az MI térnyerésével az oktatás módszertana is a modernizáció felé megy, közben a gyerekek számonkérése mégis a hagyományos irányba tolódik. De Koren Balázs szerint jelenleg nincs nagyon más eszköz a pedagógusok kezében. Szerinte meg kell értetni a diákokkal, hogy a házi feladat nem büntetés, hanem gyakorlási lehetőség, hiszen végeredményben a dolgozatírásnál saját maguktól kell megoldaniuk a feladatokat.
Van még egy irány, ami Koren Balázs szerint úttörő lehet az MI előrenyomulásával: ez a flipped classroom módszer, aminek a lényege röviden, hogy
a diákok otthon sajátítják el a kiadott anyagot és az órán ezt gyakorolják.
„Azért hívják kifordított osztályteremnek, mert eddig ez hagyományosan pont fordítva történt: a diákok a tanártól megtanulták az új anyagot és házi feladatként otthon gyakoroltak. Azonban az MI lehetőség arra, hogy ez az otthoni gyakorlás sajnos csak egy »ChatGPT, csináld meg!« lesz, ami nem túl hatékony, ha a tanulási kimenetet nézzük.”
A szakmai vezető szerint ennek a módszernek a használatával nem tiltani, hanem pont hogy segíteni kell a diákokat abban, hogyan tudják jól használni a MI-t. A teremben pedig a tanár látja, hogy kinek mennyire sikerült kihasználnia a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket.
„Például a tanár azt mondja a diáknak, hogy tanulja meg a Pitagorasz-tételt, ehhez készít jegyzetet és javasolja, hogy a diák vonja be az MI segítségét is. Aztán amikor bejönnek a diákok az iskolába, lehetőséget ad nekik, hogy feltegyék a kérdéseiket, majd kiadott feladatokkal ellenőrzi, mennyire sajátították el a tudást.” Koren Balázs szerint ahhoz, hogy ez tényleg hatékonyan működjön, változásra van szükség nemcsak a tanárok, hanem a diákok és a szülők részéről is.
Erre nagy hangsúlyt helyeznek külföldön is. Koren Balázsék többször voltak más iskolákban, például az Egyesült Államokban, és beleláttak abba, hogy ők hogyan tudták integrálni az MI-t.
„Ami megnyugtató, hogy mindenki ugyanezzel a helyzettel küzd, senkinél nincsen ott a bölcsek köve” – mondta. Az Egyesült Államokban például a diákok okoseszköz-használata már sokkal jobban beépült a tanításba. Hiába osztottak szét itthon is több mint 500 ezer laptopot a tanulóknak, ezeknek a tanórai használata még nem annyira általános, mint például Amerikában. A másik adekvát tényező, hogy az MI hiába beszél egyre jobban magyarul, azért angolul még mindig sokkal jobban lehet kommunikálni vele. Így jobb helyzetben vannak azok az országok, ahol a diákok és a tanárok is folyékonyan beszélnek angolul.
PSZ: Le kell zárni az ideológiai harcot!
Szerettük volna megtudni a minisztériumtól, hogy pontosan milyen eredményekkel vizsgázott az előző félévben indított pilot program, és milyen változásokkal fog járni a gyakorlatban, hogy az MI a normál tanrend része lesz. Ezekre nem kaptunk részletes választ. Totyik Tamás, a PSZ elnöke a Telexnek azt írta: nekik sincs információjuk a pilot program eredményéről. A mostani februári és az összes iskolára ígért december végi határidőt pedig nem tudják komolyan venni.
„Komolytalannak tartjuk, hogy tanév közepén vezetik be új tananyagok oktatását. A legfontosabbról nem is beszélve: a pedagógusok át- vagy továbbképzéséről egy hang sincs.”
Az érdekvédelmi szervezet vezetője megosztotta azt is, hogy szerintük mire lenne szükségük a tanároknak az MI bevezetéséhez. A legfontosabbnak a pedagógusok továbbképzését gondolja, aminek három részből kellene állnia:
- alapismeretek, etikai normák;
- tantárgyspecifikus felhasználás;
- ezek alkalmazása a mérésben, értékelésben.
„Le kellene zárni az ideológiai harcot, és a jövőben nagyobb lehetőséget adni a kritikus gondolkodás kialakulásának” – írta válaszában a PSZ elnöke. Ezen kívül szerinte nincs szükség külön tantárgy bevezetésére. „Nem támogatjuk, hogy az MI-t új tantárgyként vezessék be, és a további óraszámnövelést sem, így is nagyon magas a tanulók óraszáma.”
Az érdekvédelmi szervezet vezetője úgy látja: mindehhez a változáshoz egy új Nemzeti alaptantervben is meg kellene majd jelennie az MI-nek:
- alsó tagozatban meg kell alapozni az MI használatához szükséges készségeket (pontos szövegértés, pontos kérdésfeltevés);
- felső tagozatban pedig a mostani digitális kultúra tantárgyba kellene beilleszteni a mesterséges intelligencia oktatását.
