Mesés GDP-növekedést, gigagyárakat, Nobel-díjat vár a kormány az MI-től, de jó kérdés, hogy hogyan

A mesterséges intelligenciát (MI) 2025-ben senkinek nem kell bemutatni. Még a Fidesznek sem, a kormánypárt és a hozzá köthető szervezetek mostanában lelkesen vetették bele magukat az MI-generált videókkal való riogatásba, ami nem a leghatékonyabb módja az MI kiaknázásának.

A kormánytól ugyanakkor nem lehet elvitatni, hogy évek óta foglalkoznak a technológiával szakmai szinten is.

Ennek volt a csúcsa az, hogy 2020-ban átfogó MI-stratégiát dolgoztak ki a 2018-ban létrejött, lényegében minden fontosabb szakmai szervezetet magába foglaló MI Koalícióval közösen. Így ezúttal azzal sem lehetett vádolni őket, hogy előzetes egyeztetés nélkül, hasraütés-szerűen találták volna ki, hogy mit kezdjen Magyarország 2030-ig a mesterséges intelligenciával.

Az MI azóta rengeteget fejlődött, a szabályozási keretek is megváltoztak, a kormány pedig erre reagálva most át is dolgozta a stratégiáját. A szeptember elején közzétett új verzió még az előzőnél is ambiciózusabb, de a rengeteg kitűzött cél mellett kevés a konkrétum, így a stratégia sokszor inkább kívánságlistának érződik, mint megalapozott tervnek arra, hogy ezeket a dolgokat hogyan fogják megvalósítani. Ami azért különösen aggasztó, mert az új szabályozó szerveken túl egy-két kivételtől eltekintve az sem nagyon látszik, hogy 2020 óta lettek volna a stratégiának kézzelfogható eredményei.

Honnan jött ez az egész?

Magyarországon a mesterséges intelligenciával komolyabban, szervezeti szinten 2018-ban kezdtek el foglalkozni, amikor közel hetven magyar és nemzetközi cég, egyetem, tudományos műhely, szakmai és közigazgatási szervezet megalapította az MI Koalíciót. A viszonylag hamar több száz fősre duzzadt szervezet célja az volt, hogy Magyarország Európa élvonalába kerüljön, és fontos tagjává váljon a nemzetközi MI-közösségnek, amely ekkoriban még nem igazán volt a köztudatban. A kezdeményezésre némileg váratlanul a kormány is lecsapott, 2019-ben akciótervet indítottak az MI kiaknázására, 2020 októberére pedig megszületett a nemzeti MI-stratégia. (Ide kattintva lehet elolvasni.)

Ekkorra már a nagyközönségnek sem volt teljesen ismeretlen a mesterséges intelligencia. Az OpenAI GPT-2 nevű, nagy nyelvi modellje 2019-ben került be a hírekbe azzal, hogy olyan meggyőző szövegeket írt, hogy a mögötte álló kutatók megijedtek a potenciális veszélyeitől, és eleinte nem is akarták közzétenni az általa használt adatkészletet és a mögötte futó kódot. 2019 végén meggondolták magukat, így a GPT-2 bárkinek elérhetővé vált, 2020 nyarán pedig megérkezett a még ennél is sokkal fejlettebb GPT-3.

Az MI-stratégia tehát abszolút időszerű volt, és a magyar kormány Európában az elsők között vetette bele magát ebbe. Palkovics László, akit idén februárban neveztek ki mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossá, pár hónapja azt mondta, konkrétan negyedikek voltunk Európában az Egyesült Királyság, Finnország és Svédország után – ez amúgy nem igaz, mások mellett Dánia és Észtország is megelőzött minket, de ez most mindegy is.

A stratégia nem is volt teljesen elrugaszkodva a valóságtól. Rögzítette például azt, hogy a szükséges alapok azért számos szektorban csak egy-két cégnél vannak meg. Olyan, váratlanul őszinte részek is voltak benne, mint hogy Magyarország munkaerőhiányának mérséklése érdekében szakmai vízumot kellene bevezetni az MI-terület szakértőinek.

A kitűzött céloknál viszont azért látszott, hogy a kormány nagyot akart mondani. Konkrétan három fő célt tűztek ki 2030-ig:

• 15 százaléknyi MI indukálta GDP-növekmény (a régiós előrejelzés 11,5, a globális 14 százalék volt);
• 26 százalékos átlagos termelékenységnövekedés a magyar vállalati szektorban (globális szinten 11 és 37 százalék közötti növekedést jósoltak); és
• egymillió magasabb hozzáadott értékű, MI által támogatott munkakör létrehozatala (a 2030-as évek közepére 900 ezer érintettet jósoltak ekkor).

A kormány tehát mindenhol átlagon felüli célokat tűzött ki, a stratégia pedig innentől 28 oldalon keresztül részletezte alapozópillérekre és szektorokra lebontva, hogy mi minden fog megvalósulni. Köztük olyan egészen vad vállalásokkal, mint hogy, idézem: „az összes ügyfélszolgálati hívás (állami, közmű, telekommunikáció, bank, biztosítás stb.) gépileg legyen megválaszolva”, vagy hogy kétmillió ember részesüljön MI által támogatott oktatásban, a köznevelésben a diákokat és a pedagógusokat is felkészítsék a technológiára, a felsőoktatásban pedig MI-alapú rendszerek segítsék a diákokat a tanulásban vagy akár abban, hogy milyen kurzusokat vegyenek fel.

Hol tartunk öt év után?

A célok láthatóan ambiciózusak voltak, de végül is lehetett azt mondani, hogy a kormány mert nagyot álmodni, a stratégia végére pedig bekerült egy rakás konkrét dátum is. Igaz, itt olyan, nehezen megfogható dolgok is szerepeltek, mint hogy 2021. augusztus 31-ig általánosan felkészítik az MI-re a köznevelést és a szakképzést, 2022. március 31-ig pedig a felsőoktatást is. És ha lett volna ilyen, 2022 őszén mehetett is volna minden a kukába, mert megjelent a ChatGPT, amely széles körben elérhetővé tette az MI-t, és ez 2024-re itthon is az egyik legfontosabb megoldatlan problémává vált az oktatásban, ami miatt idén ismét kézzel kell írniuk a diákoknak a beadandókat.

A Klebelsberg Központ 2024-ben mégis azt írta: a mesterséges intelligencia oktatásban történő szabályzása nincs napirenden, és nemrég Gulyás Gergely is megerősítette egy kormányinfón, hogy nem történt ilyesmi.

Jó példa az MI Kihívás nevű program is, amelynek a társadalmi tudatosítás volt a célja. Ez 2020 decemberében tényleg elindult, Palkovics László (akkor még innovációs és technológiai miniszterként) 2021 májusában bejelentette, hogy már egymillióan végezték el az alapozó kurzust – bár ebben lehetett némi szerepe annak, hogy a kitöltéssel PlayStation 5-öt is lehetett nyerni. Azt, hogy ettől hányan lettek tudatosabb MI-használók, nehéz megmondani, de például ha Gulyás Gergely kitöltötte volna, lehet, hogy nem hívta volna a kormányinfón, élő adásban „AL Actnek” az Európai Unió MI-t szabályozó rendeletét, az AI Actet.

Persze a miniszter most már akkor sem tudná bepótolni ezt, ha akarná, az egész projekt ugyanis csendben kimúlt, az ai-hungary.com és az mikihivas.hu honlapok is elérhetetlenek. A domének 2024 májusa óta nincsenek az állam birtokában, de erről nem szóltak senkinek, úgy derült ki, hogy hónapokkal később, idén januárban feltűnt valakinek, hogy az egykor az MI Koalícióhoz tartozó honlapon online kaszinókat és sportfogadást reklámoztak, és azt hitte, hogy feltörték az oldalt (pedig valójában csak megvette a domént valaki más). Az MI Kihívásnak volt mérhető eredménye, tulajdonképpen a célját is elérte, de azt azért nehéz lenne állítani, hogy ne lenne szükség a társadalom további edukálására az MI terén.

Például azért is, mert Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly a Portfolio Future of Finance konferenciáján azt mondta, szerinte az MI fejlesztése és használata még nem épült be a társadalomba, ami egy olyan országban, ahol évek óta létezik kormányzati MI-stratégia, nehezen értelmezhető állítás. Csak a ChatGPT-t világszerte több mint 700 millióan használják, szövegíratás, információkérés mellett rengetegen csak beszélgetnek vele, barátként, sőt pszichológusként tekintenek rá. A csetbot antropomorfizálásának jól látható hatásai vannak: emberek ezrei estek kétségbe, mikor a GPT-5 megjelenésével ridegebb, távolságtartóbb lett a modell, az OpenAI pedig a napokban jelentette be, hogy a ChatGPT a jövőben nem fog flörtölni vagy öngyilkosságról beszélni a tinikkel, miután nemrég beperelték őket egy tinédzser öngyilkossága miatt.

Erre magyar viszonylatban is érdemes lenne valahogyan reagálni, első körben, mondjuk, a közoktatásban elmagyarázni a diákoknak, hogy mi az a generatív MI, és mik a veszélyei.

Palkovics nemrég egy, az Economx.hu-nak adott interjúban utalt is arra, hogy ez akár idén el is kezdődhet majd, de gyorsan be is árazta az egészet azzal, hogy arról beszélt: szerinte elég, ha a tanár elmondja, hogy ne a ChatGPT-vel írassák meg a házi feladatot a gyerekek.

Pedig a Nemzeti Köznevelési Portálon látszik, hogy van szó az MI-ről néhány tankönyvben, nem is csak a digitális kultúra tantárgynál. Túlzásba azért nem viszik. A tizenegyedikes digitális kultúra tankönyvben négy oldalban zavarják le, az pedig egyáltalán nem látszik, amit az új stratégia állít, hogy „a Chat GPT mesterséges intelligencia modell megjelenését követően annak tartalma gyorsan beépült a tankönyvekbe”.

Palkovics ugyanebben az interjúban amúgy a Gábor Dénes Egyetem ingyenes kurzusát ajánlja az MI iránt érdeklődő felnőtteknek, mert a stratégia keretében elméletileg ugyanerre létrehozott oldal, az ai-hungary.com már több mint egy éve nem létezik. De az egész interjú legérdekesebb része az, hogy Palkovics öt évvel az MI-stratégia megszületése után a következőket mondta: „Volt egy telefonhívás, amikor miniszterelnök úr megkért, hogy a hazai mesterséges intelligencia területét erősítsük meg. Azóta gyűjtjük a partnereket, hatalmas változások jönnek.”

Az is sokatmondó, hogy a 2020-as stratégia célként tűzte ki a magyar gazdaságban központi szerepet betöltő kis- és középvállalkozások (kkv) ösztönzését az MI alkalmazására. Ennek népszerűsítésére MI Innovációs Központot vizionáltak, rengeteg feladattal, és Palkovics 2021-ben meg is ünnepelte ennek megszületését. A friss stratégia ehhez képest valamiért még mindig létre akarja hozni az MI Innovációs Központot, méghozzá ugyanazokkal a célokkal, csak más felelősökkel. De ezen ne is akadjunk fenn, sokkal érdekesebb ennél az, hogy a stratégiában már név szerint is szereplő Nagy Márton tavaly a Portfolio konferenciáján azt is elmondta, hogy

az MI-használat terén Magyarország a kkv-k és a nagyvállalatok terén is lemaradt az EU átlagától, és ezt az Eurostat idén januárban kiadott adatai is alátámasztották – Magyarországon tavaly is csak a vállalatok 7,41 százaléka használt MI-t.

Ennél csak Bulgária, Lengyelország és Románia teljesített rosszabbul. Az MI használatában a dánok állnak az élen, ott a cégek több mint negyedénél használnak valamilyen formában MI-t, a második svédeknél pedig majdnem pontosan 25 százalék az arány. Igaz, ők előbb is alkottak rá stratégiát.

Magyarországon amúgy az IT-szektor, illetve a GDP-arányos informatikai költések is elmaradnak az EU-s átlagtól a Deloitte idei beszámolója szerint, egy friss, a Holdblogon megjelent elemzés pedig arra is rámutatott, hogy Magyarországon eleve kisebb növekedést várhatunk az MI-től, mert az alacsonyabb bérek miatt a cégek nem spórolnak annyit a bevezetésén, ezért inkább nem is erőltetik.

Mire büszke a kormány?

Ez persze csak néhány példa volt arra, hogy a 2020-ban kitűzött célokkal hova jutottunk el. A felfrissített stratégiát bemutató kormányzati összefoglaló szerint a kormány „mindent megtesz annak érdekében, hogy hazánk a technológiai átalakulás nyertese maradjon”, azaz nyilvánvaló, hogy már most a nyertesei vagyunk ennek az egésznek. Szóval nézzük is meg, hogy milyen eredményeket sorolt fel a kormány a szeptember 4-én közzétett, ide kattintva elérhető, átdolgozott MI-stratégiában!

Ahogy a 2020-as stratégia, úgy a 2025-ös is 2030-ig szól. Az rögtön az elején kiderül, hogy a továbbiakban évente fogják frissíteni, ami a gyorsan változó szabályozási keretek és a még mindig nyaktörő tempójú technológiai fejlődés miatt teljesen indokoltnak is tűnik. A szabályozás terén értelemszerűen a már említett AI Act vagy magyarul MI-rendelet a legfontosabb, amely tavaly augusztusban lépett hatályba, idén februárban pedig erre hivatkozva a gyakorlatban is megtiltották az Európai Unió által elfogadhatatlan kockázatúnak minősített MI-alapú rendszerek alkalmazását. Ennek végrehajtására a magyar kormány az új stratégia szerint két szervezetet, az MI Hivatalt és az MI Tanácsot hozza létre, amelyek a kormánnyal, valamint a 2020-as stratégia alapján létrehozott Mesterséges Intelligencia Szabályozási és Etikai Tudásközponttal (MISZET) együtt dolgoznak majd a sikeres végrehajtáson.

A MISZET mellett a kormány 2020 óta egy rakás más szervezetet is létrehozott: a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB), a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium, a Mesterséges Intelligencia Európai Digitális Innovációs Központ (MI-EDIH), a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), a HPC Kompetencia Központ (HPC KK), valamint különféle egyetemi kezdeményezések is idetartoznak.

Ezek közül a kutatók és a piaci szereplők közötti hídnak is tekinthető MILAB tűnik a legfontosabbnak. Ez a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke, Jakab Roland szerint öt év alatt több mint 2 milliárd forintnyi közvetlen ipari hasznosítási bevételt hozott partnereinek.

Palkovicsot is a 2020-as stratégia óta nevezték ki MI-ért felelős kormánybiztosnak, ami az új stratégia szerint nagyon jó, de sikerként tálalják például a már megszűnt MI Kihívást is. Az infrastrukturális fejlesztéseknél pedig a 2023 januárjában átadott Komondort emelik ki, amely az 5 petaflopsos teljesítményével az ország legerősebb szuperszámítógépe.

Közben viszont kiemelik, hogy az MI-hez kapcsolódó fejlesztések még mindig szigetszerűek és koordinálatlanok, és veszélyként merül fel, hogy lehagynak bennünket azok az országok, amelyek „már eleve élen járnak vagy kifejezetten az MI területére fókuszálnak”.

Mit akarunk a következő öt évben?

Igen, jól látja, a friss stratégia arra a kérdésre, hogy „Hol tartunk?” lényegében azzal válaszol, hogy egy kicsivel előrébb, mint öt éve, de legalább létrehoztunk rengeteg szervezetet, amelyek megalapozhatják a most már tényleg érkező fejlődést. A továbbiakban pedig ismét kezdődnek a hangzatos állítások, és az is gyorsan kiderül, hogy az alapvető célok nem változtak. Azaz a kormány továbbra is 15 százaléknyi MI indukálta GDP-növekményt, 26 százalékos átlagos termelékenységnövekedést a magyar vállalati szektorban és egymillió magasabb hozzáadott értékű, MI által támogatott munkakör létrehozatalát várja a mesterséges intelligencia alkalmazásától.

Az állampolgárokat érintő célkitűzésekből viszont időközben kétszer annyi lett, és a kiegészítések némelyike még az eddigiekhez képest is meredeken hangzik. Pedig már ott is voltak olyanok, mint hogy 2030-ra Magyarország lesz az első számú európai központja az autonóm járművek fejlesztésének és tesztelésének, de ennél legalább lehetett az ebben könyékig elmerülő Boschra vagy a Zalazone nevű tesztpályára mutogatni. Még akkor is, ha utóbbi egyelőre nem tűnik nagy sikernek, mert legalább ott van, és létezik olyan forgatókönyv, ahol ennek egyszer lesz is értelme.

Az új célok között ehhez képest a legelső rögtön az, hogy 2030-ig lesz magyar vonatkozású MI Nobel-díj, amelynek eléréséről aztán egyetlen szó sincs az egész dokumentumban.

Az is ambiciózusnak tűnik, hogy 2030-ig 200 hazai MI-startup induljon, még ha külön tőkealapot terveznek is létrehozni erre. A 40 petaflopsos szuperszámítógép is meglehetősen optimistán hangzik, még akkor is, ha a Szegeden júliusban bemutatott szuperszámítógépet elméletileg a végtelenségig lehet majd bővíteni. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a német ParTec AG júliusban bejelentette, hogy 3 milliárd euróból, vagyis durván 1200 milliárd forintból hozna létre Magyarországon egy MI-adatközpontot Pakson, ami jól mutatja, hogy a kormány komolyan gondolja a szuperszámítógépes (high-performance computing, HPC) ökoszisztémának a stratégiában is rögzített bővítését.

A G7 korábbi, részletes cikke alapján viszont több okból sem látszik, hogy ez a beruházás hogyan valósulhatna meg. Első körben például azért, mert a projektben részt vevő magyar vállalatnak ez lenne az első érdemi beruházása, míg a német partnercégnek van ugyan ágazati tapasztalata, de a több milliárd eurósra tervezett fejlesztés messze meghaladja a társaság jelenlegi képességeit. A működését illetően is vannak kérdőjelek, mert a kormány állításaival ellentétben a még épülő Paks II. nélkül valójában nem optimális a magyar energiamix egy ilyen adatközponthoz. És az is felmerül, hogy az autó- és akkugyártáshoz hasonlóan jó ötlet-e elsődlegesen itt is óriásberuházásokban gondolkodni.

A stratégiában az oktatás és a kutatás-fejlesztés is hangsúlyos szerepet kapott, és azóta kiderült, hogy jövőre jön a magyar MI-kutatóközpont, amelynek megvalósításán állítólag már aktívan dolgoznak is. Ezeknél azonban nehéz nem azt érezni, hogy csak hangzatos dolgokat akartak leírni, mert Magyarország mindenben az élvonalhoz akar tartozni, példamutató akar lenni, miközben az már kevésbé látszik, hogy konkrétan hogyan. Pedig amúgy lehetne konkrétumokat is emlegetni, és ez sokkal hitelesebbé is tenné az egészet. Példaként fel lehet hozni, hogy többször felmerül a magyar nyelv digitális megőrzése, de itt is csak arról van szó, hogy idén állami támogatással megkezdődik az elitet megcélzó magyar nyelvű nagy nyelvi modellek fejlesztése.

Pedig a PULI képében már létezik ilyen, sőt a Nyelvtudományi Kutatóközpont kutatói egy nyelvmodell-kiértékelő modellt is fejlesztettek HuGME néven.

Az, hogy a stratégia tele van azzal, hogy mi lesz, és a mi van most, kimerül abban, hogy létrehoztunk egy csomó új szervezetet, azért is furcsa, mert az elmúlt öt évben amúgy indultak sikeres, az MI-hez köthető kezdeményezések Magyarországon. Ilyen az MI-vel avatárokat és videókat generáló Colossyan, a komplex szoftveres projektek megértésében segítő Kodesage vagy az EU-ban elsőként MI-alapú bőrgyógyászatot elindító AIP Labs, de akár még az olyan kezdeményezéseket is ki lehet emelni, mint a Farmbot nevű, szakembereknek szánt gyógyszerinformációs csetbot fejlesztése.

Ha a kormány komolyan gondolja, amiket megígért a friss MI-stratégiában, akkor lehet, hogy tényleg lesz majd nemzetközileg is kiemelkedő magyar nagy nyelvi modell. Az elmúlt öt évből és az eddigi tapasztalatokból kiindulva ez elég nagy kérdőjel, de mivel most már évente fog frissülni a stratégia, jövőre ki is derül majd, hogy mennyire lehet komolyan venni ezt az egészet.