Pócs János igencsak optimista volt, amikor arról kérdeztük, hogy halad a választási mozgósítással a körzetében. A Fidesz jászberényi országgyűlési képviselője idén ötödik alkalommal indul a választáson. Októberben még azt mondta, hogy „amíg nem tudunk 100 százalékot letenni az asztalra, addig nem leszek elégedett. Most állunk saccra 60 százalékon.” Ehhez képest januárban már azt válaszolta a Telexnek, hogy „az elvégzett munka alapján 90 százalék” körülire lőné be a mozgósítási készültséget, de szerinte van még teendő.
Orbán Viktor ősszel kevésbé tűnt elégedettnek. Zánkán zárt körben beszélt arról a Harcosok Klubja edzőtáborában, hogy nem állnak jól a választói adatbázisokkal. Azt mondta, vannak jó, közepes és tragikus állapotú körzetek. Ehhez képest nem Pócs az egyetlen kormánypárti jelölt, aki ennyire magabiztos. A Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjei közül többet sikerült telefonon elérnünk, közülük öten vállalták, hogy válaszolnak is a kampányukkal kapcsolatos kérdéseinkre. Elsősorban arról faggattuk őket, hogyan látják a mozgósítás helyzetét saját választókerületükben, milyen munkát végeznek ennek előmozdítására, és mik azok a feladatok, amelyeket szerintük még el kellene végezniük a választásig.
A derűlátó narratívának némileg ellentmondanak a 444 értesülései. A héten fideszes források információi alapján számoltak be egy belső közvélemény-kutatás eredményéről, ami egyértelmű Tisza-előnyt mutatott. Arról szó sincs, amit a párt általában kifelé kommunikál, hogy a Fidesz magabiztosan vezetne, és valójában jelentős mozgósítási gondokkal is küszködik. Szerintük
eddig nem javult a Fidesz-szimpatizánsok aktivitása, és egyes választókerületekben az adatbázisokban szereplő választók legalább 20 százaléka elérhetetlen, elavultak az adatai, vagy pedig elfordult a párttól.
A lap forrásai nem számítanak váratlan fordulatokra a párt kampánystratégiájában, és a Fideszben továbbra is a saját győzelmükkel számolnak. Mindemellett a Kubatov Gábor pártigazgató feladatai közé tartozó mobilizálás idén döcögősebben megy, a lap forrásai szerint elkényelmesedtek a Fidesz helyi alapszervezetei.
Pedig a mozgósítás kulcskérdés az idei választáson, az elemzői konszenzus szerint döntő lehet, hogy a két nagy párt, a Fidesz és a Tisza mekkora mértékben tudja majd szavazásra bírni saját szimpatizánsait, mennyit tud elvinni a bizonytalan szavazókból, és összességében mekkora lesz a választási részvétel. Az elmúlt hónapok nyilvános közvélemény-kutatásaiban a független intézetek jelentős Tisza-előnyt mértek, a részvételi arány pedig az elemzők szerint a 70 százalékot is meghaladhatja az áprilisi választáson. A mérési adatok még Lázár János szerint is stimmelhetnek, aki a múlt héten azt mondta siófoki fórumán: „lehet, hogy igazuk van, és most éppen másnak áll a zászló”.
Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója szerint a pártpreferenciák mérésekor azért látszik jelentős előnye Magyar Péter pártjának, mert a Tisza Párt szimpatizánsai elkötelezettebbek a biztos választási részvétel mellett, tehát az ellenzéki fél jobban mozgósíthat. Ugyanakkor Bíró-Nagy szerint a Fidesznek nagyobb tartalékai lehetnek, mint a Tisza Pártnak.
Kincstári optimizmus
Ehhez képest azok a jelöltek, akiket sikerült szóra bírnunk, mind optimistának tűntek. Az egyik Pest megyei körzetben induló, neve elhallgatását kérő fideszes jelölt szerint például a környékén nem állnak rosszul, de azért még el tudna képzelni plusz száz önkéntest, akit bevethetnének a kampányban. Hisz benne, hogy nyerni tud a körzetében, és nem tartja hitelesnek azokat a közvélemény-kutatási adatokat, amelyek országosan 10-15 százalékos előnyt mérnek a Tisza Pártnak. „Itt a választókörzetben mindenféleképpen én az ellenkezőjét látom” – mondta a jelölt, bár azt is elismerte, hogy szerinte a Fidesznek sincs 15 százalékos előnye a Tiszával szemben.
„Azt látom, hogy megleszünk erre a munkára, támogatói szinten és aktivista szinten is” – fogalmazott a jelölt, hozzátéve, hogy a saját körzetében szerinte jobban állnak, mint ahogyan azt tíz hónappal korábban gondolta volna.
A kormánypártot eddig sosem kellett attól félteni, hogy a lakosság irányába ne találna kreatívabbnál kreatívabb kommunikációs csatornákat: a nyugdíjasoknak az Ügyfélkapun küldött propagandától kezdve a DPK háttércége által működtetett facebookos álprofilhálózatig minden lehetséges felületet igyekeznek kihasználni. A klasszikus adatbázis-frissítéshez viszont önként megadott adatokra van szükség az emberektől. Erre tökéletes eszköz az aláírásgyűjtés.
A Fidesz ősszel „Brüsszel háborús tervei” ellen, februártól pedig a „nemzeti petícióra” kezdett aláírásgyűjtésbe. Pócs szerint ezek elsődleges célja az emberek véleményének kikérése, de más tanulságokkal is járhat egy ilyen kampány. Bár ilyenkor sok választó elmondja nekik, hogy szimpatizálnak a Fidesszel, a Tisza Párt alkalmazásához köthető adatvédelmi incidens után szerinte a Fidesznek sem szívesen adják ki a személyes adataikat.
Az aláírásgyűjtéseken és saját fogadóóráin Pócs azt tapasztalja, hogy vannak, akik elfordulnak a Fidesztől, de lát olyanokat is, akik új szavazóként állnak melléjük. Szerinte fontos az is, hogy jelöltként meghallgassa az emberek őszinte véleményét, a kritikus hangokat is, és ezt országosan is fontos feladatnak tartja a választásig hátralévő időben.
„Természetesen mindig vannak emberek, akiket elveszítettünk, akár amiatt, mert azt hitték, kolbászból van a kerítés”
– mondta a Telexnek a 2010 óta hivatalban lévő képviselő.
Arcról ismerik a választókat
Nem számolt be gondokról a XVI. kerületi székhelyű Budapest 14-es választókerületben induló fideszes Szatmáry Kristóf sem. Ő azt mondta a Telexnek, hogy az őszi „háborúellenes” petíciót az ő körzetében több mint tízezer ember írta alá. A jelölt úgy látja, ahogy közeleg a választás, időarányosan jól állnak a mozgósítással. Szatmáry szerint a mostani kampány egyelőre nyugodtabb, mint a 2022-es választás előtt. Akkor ő 1 százalékpontnál is kevesebbel maradt alul az ellenzéki Vajda Zoltánnal szemben, mindössze 468 szavazat döntött. A négy évvel ezelőtti eredményhez képest szavazókörönként plusz néhány embert kell elvinniük szavazni, szerinte „ez nem tűnik egy lehetetlen feladatnak”.
„Én azt gondolom, hogy ahogy eddig is, ez a választókerület az egyik legjobban szervezett budapesti szinten. Csak a Fidesz-tagok száma az én kerületemben több mint négyszáz. Sokan vagyunk, és ahogy mondtam, van egyfajta aszimmetria a digitális tér és a való világ között” – vélte Szatmáry. Ő a való életben nem érzékel olyan dühöt, mint amilyet az interneten, a közösségi médiában lát. „Ez majd a választáson kiderül, hogy a két valóság közül melyik az erősebb” – mondta.
„Valószínűleg, amiben még van teendőnk, az inkább a digitális térben van. Szerintem nagyon sokat fejlődtünk, magam is”
– fogalmazott Szatmáry, aki a Facebook-oldalára az utóbbi időben napi több videót is feltölt, ezekben általában ő magyaráz.
Szatmáry Kristóf egyébként azt is előnyének tartja, hogy több mint húsz éve dolgozik a kerületben, és csapatával, mondhatni, arcról ismerik a választókat. Ő maga fővárosi körzetben indul, de a vidéket járva sem tapasztal mást, sőt, szerinte „vidéken még nagyobb ilyen szempontból az önbizalom és az optimizmus”.
Beszélgetni kell az emberekkel, hallani kell az emberek hangját
A digitális kampánymunka helyett Vargha Tamás székesfehérvári fideszes képviselő fontosabbnak tartja a személyes találkozásokat a választókkal, telefonon nyilatkozva inkább ennek fontosságát hangsúlyozta. Orbán Viktor tavaly ősszel a zánkai beszédében viszont máshová helyezte a hangsúlyt, azt mondta: „a politikai napi viták tere már nem a kocsma és a piac, hanem a digitális tér”. Azt Vargha Tamás is elismerte, hogy online is fontos jelen lenni a kampányban, de úgy véli, a személyes kapcsolat „varázsa” hiányzik az online megjelenésekből. „Rendezvényeken, fogadóórán, utcán beszélgetek az emberekkel, megszólítanak a piacon” – sorolta a képviselő.
„Nekem nem kell mozgósítanom, mert én mindenhol ott vagyok” – ezt Erős Gábor, a Fidesz esztergomi jelöltje mondta, aki idén második alkalommal indul képviselőnek a körzetben, miután elődje, a korrupcióval vádolt Völner Pál 2021-ben távozott a politikából. A politikusi karrierje előtt FIFA-asszisztensként és játékvezetőként dolgozó Erős egy futballhasonlattal válaszolt arra a kérdésre, hogy jelenleg miként zajlik a választók mozgósítása a körzetében:
„Ha megkérdezné a Liverpool–Chelsea-meccs előtt a Liverpool edzőjét, hogy milyen taktikával küldi pályára a csapatát, akkor ugyanazt a választ kapná: majd a meccs végén meglátja, hogy mi volt a taktikám.”
Erre a hasonlatra utalt vissza, amikor az aláírásgyűjtések kampánybeli szerepéről kérdeztük, és akkor is, amikor arra voltunk kíváncsiak, hogyan tartják a kapcsolatot a választóikkal. Szerinte „minden, ami a választópolgárokkal kapcsolatos, az a választópolgárok megszólítását szolgálja” – ennél többet nem árult el a mozgósítás menetével kapcsolatban.
Erős Gábor nagy magabiztossággal fut neki második ciklusának, szerinte ő négy éve folyamatosan elvégzi a feladatát, és az emberek is látják, ha valaki dolgozik értük. „Ott kell lenni mindenhol, egy képviselőnek az a dolga” – mondta a politikus, akinek a Facebook-videóiból is látszik, hogy igyekszik személyesen jelen lenni a választókerülete településein. „Dolgozni kell, beszélgetni kell az emberekkel, hallani kell az emberek hangját, legyen az fiatal, idős, középkorú” – válaszolta arra a kérdésre, hogy szerinte az időseket vagy a fiatalokat tudja könnyebben megszólítani a Fidesz.
Az nem igazán érdekli, hogy vannak-e olyanok, akik elfordulnak a Fidesztől. „Én nem foglalkozom ilyen kérdésekkel, teszem a dolgom – mondta. – Azt gondolom, hogy az már régen rossz, hogyha valaki most akarja behozni azt, amit eddig nem tett” – válaszolta kérdésünkre, hogy a választásig hátralévő időben szerinte min kellene még dolgozni.
Én segítek a polgármesternek, ő segít nekem
Orbán Viktor január közepén arról beszélt, hogy szerinte a „mozgósítási versenynek” fontos szereplői az önkormányzatok. „Ha beleálltok, nyerünk, ha nem álltok bele, nem fogunk nyerni, ha én személyesen kitenném a lelkemet, akkor sem” – mondta. A Political Capital elemzése szerint ezzel nyíltan elismerte, hogy valójában nem áll jól a Fidesz, és egy esetleges választási vereségért már előre felelőssé tette a kormánypárt önkormányzati politikusait.
„Aki a Fidesz–KDNP jelöltjeként szerzett mandátumot, annak kötelessége segíteni a közösségünket” – mondta az önkormányzatokban ülő fideszesekről a Székesfehérváron induló Vargha Tamás. Ez szerinte azokra is vonatkozik, akik nem párttagok. Vargha körzetének központja Székesfehérvár, melynek polgármestere, az igen népszerű fideszes Cser-Palkovics András sok közösségi médiás megjelenéssel igyekszik segíteni Vargha Tamás kampányát. „András eddig minden kampányomat támogatta – mondta Vargha a polgármesterről.
– Mi egymásra vagyunk utalva. A képviselő segíti a polgármestert, a polgármester pedig az országgyűlési képviselőt”
– mondta Vargha, aki szerint „Székesfehérvár és a térség eredményei sosem egy embernek köszönhetők, hanem közösen elért eredmények”.
Az együttműködést az önkormányzatokkal nem minden képviselő látja teljesen ugyanúgy. Pócs János naponta egyeztet a választókerülete polgármestereivel az aktuális feladatokról, de azt is világossá tette, hogy képviselőként ő az, aki viszi ezt a kampányt.
