A bíróság is felhúzta magát a kormányrendeleten: jogellenes, alkotmányellenes, visszaható hatályú

Meglepő tartalmú végzést kapott a főváros (Budapest Főváros Önkormányzat) és az állam (konkrétan a Magyar Államkincstár) a Fővárosi Törvényszéktől. A végzés szerint a Fővárosi Törvényszék értesítette a peres feleket és az eljáró ügyvédeket, hogy a szolidaritási hozzájárulás ügyében indult közigazgatási jogvita következő tárgyalási napját is megtartja, illetve mindenféle aggálya merült fel a kormány február 3-án kiadott, 15/2026 (II.3) számú rendeletével, mely szerint az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás esetében „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya”.

Ám a bíróságnak láthatóan nem tetszett az a megoldás, hogy zajlik egy jogvita, amelyet az állam egy rendelettel döntene el a maga javára, amiben kimondja, hogy ebben nem lehet pereskedni.

A bíróság nem is kertelt, végzésben jelezte, hogy alkotmányossági aggályai merültek fel a 15/2026. (II.3.) kormányrendelettel szemben. A bíróság szerint

„a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni.”

A bíróság tájékoztatta továbbá a feleket, hogy a bíróság megfontolja előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatásának kezdeményezését is azon okból, hogy a szolidaritási hozzájárulás intézménye ellentétes lehet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt Egyezmény egyes rendelkezéseivel, továbbá a hivatkozott kormányrendelet ellentétes lehet az EUSZ 2. cikkében, valamint a 19. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezésével.

Mindezek alapján felhívja a feleket, hogy jelen végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül mind az alkotmányossági kérdésben, mind az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről terjesszenek elő előkészítő iratot.

Végül a bíróság tájékoztatta a feleket, hogy a kitűzött (2026. március.16.) tárgyalási határnap meg lesz tartva. Ez új megoldás ahhoz képest, mint amikor Szigetszentmiklós hasonló perében a bíró halasztásról döntött.

Bár a kormányrendelet kifejezetten arra utasított, hogy a rendelet rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”, ez láthatóan a bíróságnak is sok volt.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter február 5-én, a kormányinfón még úgy értékelte, hogy a kormányrendelettel „le van zárva a vita a szolidaritási hozzájárulásról”. Azt mondta, hogy a rendelet összhangban áll az Alkotmánybíróság korábbi döntésével, amely azt mondta ki, hogy a szolidaritási hozzájárulás önmagában nem törvénytelen, összhangban áll az Alaptörvénnyel és nem sért önkormányzati jogokat. A rendelet indoklásában is szerepel, hogy „az Alkotmánybíróság döntése értelmében szükséges a törvényben rögzített fizetési kötelezettségek következetes érvényesítése”. Gulyás a kormányinfón azt mondta, hogy politikai vita zajlik, eljárási szabályokat, a hozzájárulás kiszabásának módját kérdőjelezték meg a jogi eljárásban, de szerinte ezt a vitát az Alkotmánybíróság lezárta. Azt is megjegyezte, hogy Karácsony Gergely sipítozik csak.