Nem érdekel, ha csúszva-mászva kell végigkoldulnom Magyarországot, akkor is ki fogom fizetni

A túlélésért küzd a szegedi Fatima Ház Alapítvány. A hátrányos helyzetű gyerekeket és nagycsaládokat segítő civil szervezet már a második éve pályázott hiába működési támogatásra a Nemzeti Együttműködési Alapnál, tavaly és az idén sem kapott pénzt a rendszeres kiadásaira. Az elutasító határozatot februárban kapták meg. A korábbi években a 3-4 milliós pályázataikra többször is kaptak 800 ezer vagy 1 millió forintot, utóbb már nem.
A januári gázszámlájuk 72 ezer forint volt, mert a fűtéshez használt gázt szabadpiaci áron kapják, mint egy üzleti vállalkozás, és az Alapítványra nem vonatkozott a magánembereknek a hideg tél miatt adott 30 százalékos állami kedvezmény sem. A Napsugaras Alkotóháznak nevezett, száz négyzetméteres központjukban azonban muszáj fűteni és világítani, mert délutánonként jönnek a gyerekek a fejlesztő foglalkozásokra és a szabadidős programokra, ők nem lehetnek hidegben és sötétben.
A Fatima alacsony szinten igyekszik tartani a működési költségeit: két közmunkást foglalkoztatnak, akiknek az állam téríti a bérét és azok közterheit. Más alkalmazottak nincsenek, Kiss Erzsébet alapító-ügyvezető pedig nem vesz fel fizetést, csak néha egy pályázaton nyertes program után költségtérítést, ami évente egy havi bér összegét sem éri el.
A szegedi központjuk számlái teszik ki a költségeik javát, ami eléri a havi 120 ezer forintot, és ezen felül még több kiadásuk is van a másik ingatlanukra, ami egy erdei táborhely Ásotthalmon. Az ügyvezetőnek fogalma sincs, hogy a szükséges pénzt az idén honnan teremti elő. A tavalyi évre kaptak 750 ezer forint normatíva-támogatást, de azt még nem tudják, az idén is érkezik-e ilyen, és ha igen, mikor. A civil szervezetek normatíva-támogatását a Nemzeti Együttműködési Alap adja a működésre, az összeg a szervezet által az előző évben gyűjtött adományok 10 százaléka lehet, a maximuma 750 ezer Ft.
„Tavaly is már csak nagyon nehezen tudtuk kifizetni a költségeinket. Volt olyan hónap, hogy csak öt forint volt a számlánkon a hó elején, és nem tudtam, miből fizetjük a kiadásokat.
Aztán valahogy összekoldultuk, ami hatalmas stresszel járt”
– mondta Kiss. Szervezete, a 16 éve működő Fatima Ház Alapítvány több hivatalos elismerést is kapott. 2022-ben például elnyerte az év Csongrád-Csanád megyei civil szervezete díjat, az oklevelet akkor a miniszterelnökség helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Vince írta alá. Ez a dokumentum most is látható az alapítványi központ folyosójának falán.

A Fatimánál nagyon figyelnek arra, hogy minden tevékenységüket teljesen szabályosan folytassák, és ne legyen semmiféle tartozásuk az adóhivatal felé. Ez már csak azért is fontos, mert a közfoglalkoztatottak csak úgy dolgozhatnak náluk, ha nincsen tartozásuk. Az viszont előfordult, hogy a közüzemi számlákat nem mindig tudták a határidőre befizetni, csak kisebb-nagyobb késéssel.
A Fatima többféle módon is segíti a rászorulókat. Általános iskolásoknak fejlesztő programokat tartanak, és játékokat, szabadidős tevékenységeket is kínálnak gyerekeknek. Ennek az is a része, hogy enni adnak a gyerekeknek, mert Kiss Erzsébet szerint sok gyerek éhesen kóborol az utcán, főként a nyári szünetben. Ezért a Napsugaras Alkotóház konyháján mindig van szendvicshez való élelmiszer, és aki kér, kaphat belőle. Ennek valószínűleg híre ment a városban, mert az utóbbi időben egyre több gyerek jön enni.
Kiss Erzsébet nagyobbik fia diszlexiás volt, és a családján kívül is azt látta, hogy sok gyereknek van szüksége fejlesztőprogramokra, ami segíti olvasást és az iskolai tanulást, ezért folytatta nagyobb körben is a gyerekek segítését. A kiscsoportos programokra most nyolc gyerek jár. A Napsugaras Alkotóházba persze a felnőttek is bemehetnek, például akinek online ügyintézésre van szüksége, de otthon nincs erre lehetősége, az alapítvány számítógépén megoldhatja, amit szeretne, és ehhez segítséget is kap.
A rászorulókat adományokkal támogatják: rendszeresen tartanak ruhabörzét, ahonnan mindenki azt visz, amit akar. A mások által megunt vagy kinőtt ruhákat adományként kapják. Karácsonykor pedig ajándékokat gyűjtenek a hátrányos helyzetű gyerekeknek. Tavaly majdnem 150 gyerek kapott új ajándékot, ők előzőleg lerajzolták, hogy mit szeretnének, és még másik 70 gyereknek is jutott váratlan meglepetés.
Mindezt a támogatóiktól kapott adományok teszik lehetővé. Vannak, akik havonta küldenek pár ezer forintot a Fatimának, néhányan esetenként utalnak kisebb-nagyobb összegeket, és cégek is adnak pénzt, vagy különféle tárgyi adományokat. A munkájukban önkéntesek is segítenek, és van a Szeged közelében lévő szegényebb kistelepüléseken, Dóc-Bodorszéken, Ópusztaszeren és Pusztaszeren is olyan megbízottjuk, aki ismeri a tanyás területeken élő rászoruló családokat, nekik ruha-, és élelmiszer-adományokat juttatnak el. Ásotthalom falu jótékonysági központjával is együttműködnek. A Fatima mindezzel évente ötszáz családnak segít.
Erdei élmények a táborban
A Fatima a kormányzati forráson kívül más pályázatokon is próbál pénzt szerezni, legutóbb az Interreg-IPA kiírására jelentkeztek, és a városi önkormányzat támogatásaiért is rendszeresen indulnak. A pályázatok többsége azonban egy-egy programra szól, nem pedig a működési kiadásokra. A körzet önkormányzati képviselője, Urbán Tamás az utóbbi években a saját keretéből adott évente 3-500 ezer forintot, ami nagy segítség a Fatimának.
A Napsugaras Alkotóháznak kalandos a története: műemlék jellegű épület, egykori családi ház, ami állami tulajdonba került. Az épület 2014-ben leégett, évekig üresen állt, később az állam felújította, majd a Fatima Ház Alapítványnak adták át használatra, ők fejezték be a rendbehozását az önkénteseik segítségével. Ezen kívül van egy ingatlanuk Ásotthalmon, ami egykor határőr-laktanyának épült, később a szegedi önkormányzaté volt. Szeged közelében az Ásotthalom melletti erdő az egyetlen nagyobb erdős terület, ezért a túrázók körében kedvelt kirándulóhely. A leromlott állagú laktanyát a telekkel Kiss Erzsébet részben a saját családi öröksége árából vásárolta meg 2022-ben az alapítványnak, de a pénze nem volt elég, ezért a vételár maradékát még most is részletekben törlesztik.

Az ásotthalmi erdőben álló épületek és a terület egy részét sikerült önkéntesek munkájával annyira rendbe hozni, szintén családi pénzből és más adományozók segítségével, hogy nyaranta gyerektáborokat tartanak ott. A gyerekek nagyon szeretik, hogy sátorban lakhatnak és a szabadban, erdőben lehetnek. „Amikor kijött az első csapat, a gyerekek annyira örültek, láttam rajtuk a felszabadultságot, az arcukon a boldogságot, és akkor azt mondtam magamban: nem érdekel, ha csúszva-mászva végigkoldulom Magyarországot, de akkor is ki fogom fizetni” – mondta.
Nyaranta 3 turnusban tartanak táborokat, a jelentkezők számától függően 15-20 gyereknek. Ez egy hétre 5 ezer forintba kerül a nagycsaládos szülőknek, de vannak, akik ezt sem tudják kifizetni, és nekik elengedik az önrészt, ami persze még az étkezési költséget sem fedezi.
Kiss Erzsébet azt is elmondta a Telexnek, hogy a pályázatuk elutasításából nem akar politikai ügyet csinálni, és az alapítványa egyébként sem folytat semmiféle politikai tevékenységet. Mindössze azt szeretné, hogy a Fatima Ház Alapítvány továbbra is folytatni tudja, amit eddig tett.
A Fatima írásbeli értesítésén olvasható elutasítás oka:
„A rendelkezésre álló szabad előirányzatra tekintettel a pályázat nem támogatható.”
Megkérdeztük a Nemzeti Együttműködési Alap Bethlen Gábor Alapkezelőjét, hogy miért nem kapott működési támogatást a Fatima Ház Alapítvány, és mit jelent valójában az indoklás, de a Miniszterelnökségi Sajtóirodához küldtek érdeklődni. Utóbbi ezt válaszolta:
„Nem felel meg a valóságnak, hogy a Fatima Ház Alapítvány már a második éve nem kap támogatást. Ezzel szemben a valóság az, hogy az alapítvány a Nemzeti Együttműködési Alap összevont és normatív kiírások pályázatain az elmúlt években sikeresen nyert el támogatásokat, valamint az utóbbi 3 évben a normatív támogatás maximum összegére volt jogosult. A Fatima Ház Alapítvány 2026-ban a Nemzeti Együttműködési Alap Új nemzedékek jövőjéért kollégiumába nyújtotta be pályázatát, szakmai programok és működési költségek támogatása kategóriába. A benyújtott pályázat forráshiány miatt került elutasításra.”

Az utolsó mondat valószínűleg azt jelenti, hogy az állami civil alapban nem volt pénz a Fatima támogatására. Kérdés, ha hátrányos helyzetű gyerekeket és nagycsaládokat segítő alapítványnak nem jut néhány százezer forint sem, akkor mire jut?
Elégedetlen civilek vizsgálják az állami alap működését
Nemcsak a Fatima Ház Alapítvány maradt ki a pályázati nyertesek köréből, hanem a szegedi Motiváció Műhely is, amelynek Tanodája hátrányos helyzetű gyerekeknek nyújt iskolán kívüli, a tanulást segítő programokat, a tevékenységüket már bemutattuk a Telex olvasóinak. A Motiváció 2013-tól összesen 5 alkalommal pályázott a Nemzeti Együttműködési Alap támogatására, de hiába, egyszer sem nyert – válaszolta Mádi Szilvia, a Motiváció projektmenedzsere a Telex kérdésére.
Civil szervezetek egy csoportja kérdőíves felméréssel kezdte meg az állami civiltámogatások hátterének elemzését, a kezdeményező Új Alapon Koalíciónak az Aspektus Csoport tagjaként a Motiváció Műhely is része. „Már száznál is több civil szervezettől küldték vissza a kitöltött kérdőívet február utolsó hetére, a válaszadásra országszerte ötszáz szervezetet kerestek meg az Új Alapon Koalíció kutatásának szervezői” – nyilatkozta lapunknak az Aspektus Csoport nevében Nyirati András, a pécsi Emberség Erejével Alapítvány elnöke. Az ötszáz, válaszadásra felkért civil szervezetet a tevékenységi köreik alapján keresték meg, így sokféle területet ölelhetnek fel a válaszok. Márciusban, a kutatási időszak második felében személyes interjúk és közösségi találkozók is lesznek, például Szegeden is tartanak majd egy fórumot a civil szervezetek képviselőinek. A kutatásban részt vevő civilek összeadtak egy közös pénzalapot is a költségekre, és a kutatásban sokan segítenek önkéntes munkával is, mondta.
Nyirati szerint az alapos vizsgálódást az indokolja, hogy a korábban a civilek köreiben megismert vélemények szerint nem átlátható az állami pályáztatás és a támogatások elosztása, arról nincsenek részletes, nyilvános adatbázisok. Közben évente mintegy 10 milliárd forint, amit a NEA pályázatain szétosztanak, ami 2012 óta már 110 milliárd volt, és mivel közpénzről van szó, Nyirati szerint jogos az igényük, hogy alaposan megismerjék a támogatások megítélésének hátterét, a döntéseket és az eredményeket. Az Átlátszó korábban írt arról, hogy az állami támogatásokat politikai kapcsolatok alapján osztják el, de a kérdőíves kutatásban a civil szervezetek politika kötődéseit nem vizsgálják a szervezők – jelentette ki Nyirati András.
Az érintett civil szervezetek azzal segíthetnek, hogy a saját példájukkal világítják meg az állami pályázati rendszer helyzetét. A válaszok összesítése után készül el az a tanulmány, amely Nyirati reményei szerint civil nézőpontból alaposan bemutatja majd a NEA működését. Ennek alapján a civilek közös javaslatokat fognak kidolgozni arra, hogyan lehetne valóban hatékonyan, célszerűen és átlátható módon elosztani a civileknek szánt állami támogatásokat. Ez közérdek, tette hozzá Nyirati, amiatt is, mert országszerte mintegy 50 ezer civil szervezet működik.
Gerencsér Balázs, a témával foglalkozó kutató korábban a Telexnek elmondta, hogy ismeretei szerint a civil szervezetek 40 százaléka kénytelen évi 500 ezer forintnál kevesebből működni, ezért sok közösség a létezése határán egyensúlyoz.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.