Ezt a közvetítést már lezártuk.
- Kitiltanak három ukrán állampolgárt Magyarországról és a schengeni övezetből. A magyar kormány a vélt ukrán fenyegetések miatt hozta meg a döntést. Az egyik kitiltott Hrihorij Omelcsenko egykori őrnagy, akinek a mondatait úgy vágták meg, hogy úgy tűnjön, Orbán Viktor gyerekeit fenyeget.
- Csütörtökön kezdődött az európai uniós csúcstalálkozó. Hivatalosan nincs napirenden Ukrajna kérdése, de Gulyás Gergely szerint ez lesz a téma a találkozón.
- Jól állnak a magyarországi olaj- és üzemanyag-tartalékok, Gulyás szerint csaknem 3 hónapra elegendő lenne a most rendelkezésre álló magyarországi kőolaj-tartalék.
- Gulyás szerint a Facebook az ellenzéket segíti, és szándékosan lenyomja a kormánypárti politikusok posztjainak eléréseit. Az információ gyenge lábakon áll, a kormányzati vádaknak a megalapozottságáról itt írtunk részletesen.
- A hatóságnak 60 napja van lezárni a nyomozást az ukrán pénzszállítóktól lefoglalt vagyon ügyében, és ezen időn belül derül ki az is, hogy a lefoglalt pénzt visszaszolgáltatják-e. Gulyás szerint valamilyen igazolás érkezett a pénz eredetéről, de ezt még vizsgálja a NAV.
- A miniszter szerint azért utasították ki ilyen rövid idő alatt az ukrán banki dolgozókat, mert az ukrán szolgálatokhoz köthetők lehettek.
A Telex kérdésére az EU-s pénzekkel kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, hogy a magyar kormány mindig is együttműködő volt az Európai Bizottsággal a jogállamisági elvárásokkal kapcsolatban.
2022-ben az Európai Bizottság jogállamisági eljárást indított Magyarország ellen, Gulyás szerint a magyar kormány ezután 100 százalékban, sőt túlteljesítve eleget tett az Európai Bizottság kéréseinek. A Magyarország felé intézett kérések elfogult, pártos elvárások voltak, de ezeket mégis teljesítette a kormány, mondta Gulyás.
A miniszter szerint naiv megállapítás, hogy Magyarországnak ténylegesen lennének jogállamisági problémái, mert valójában politikai hatást akar gyakorolni az EB.
A Telex kérdésére Gulyás Gergely azt mondta, hogy az ukrán pénz eredetére vonatkozóan „valamilyen igazolás” érkezett, ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a törvényeknek megfelelően vizsgálja.
Lázár János korábban összefüggésbe hozta a Barátság vezeték helyzetét és a vagyon lefoglalását, Gulyás ezt nem tette. A miniszter szerint nincs szó politikai okokról a NAV eljárásával kapcsolatban. Gulyás egyetért azzal, hogy Ukrajna felháborító módon viselkedik, de a NAV eljárása a törvények szerint történik.
Gulyás Gergely a kormányinfón a Telex kérdésére arról beszélt, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatósági eljárást indított az ukrán pénzszállítók ügyében, és az ehhez kapcsolódó törvény alapján a hatóságnak 60 napja van lezárni a nyomozást, és ezen időn belül derül ki az is, hogy a lefoglalt pénzt visszaszolgáltatják-e.
A miniszter arra a kérdésre is reagált, hogy miért engedték el gyorsan az érintett személyeket. Azt mondta: feltételezése szerint azért utasították ki őket ilyen rövid idő alatt, mert az ukrán szolgálatokhoz köthetők lehettek.
Arra ugyanakkor nem adott egyértelmű választ, hogy miért nem kaptak megfelelő jogi védelmet és konzuli segítséget az elfogott ukrán állampolgárok. Ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a vizsgálat még folyamatban van, és az érintetteknek lehetőségük van panaszt tenni, ha úgy érzik, hogy sérültek a jogaik.
A Telex azt kérdezte Gulyástól, hogy ki adta el korábban a Mol részvényeinek 20 százalékát. A miniszter korábban azt állította, hogy a baloldal adta el a jelentős méretű részvénycsomagot, ezt a kijelentését a kérdésre Gulyás úgy pontosította, hogy szerinte az MSZP-kormány volt felelős azért, hogy ez a tulajdonszerzés meg tudott valósulni.
Gulyás Gergely elismerte, hogy az osztrák OMV adta el a tulajdonában álló Mol-részvényeket egy orosz cégnek, de ez az MSZP kormányzása alatt történt, amit meg lehetett volna akadályozni. A miniszter szerint a Fidesz-kormány később tett az orosz tulajdonszerzés ellen, mert visszavásárolták a részvényeket az érintett orosz cégtől.
Gulyás Gergely a kormányinfón arról beszélt, hogy a „buszoztatás” kifejezést méltánytalannak tartja, mert szerinte természetes, ha egy párt segíti a szimpatizánsait abban, hogy eljussanak egy őket érdeklő rendezvényre. Hozzátette: ez nem egyedi gyakorlat, állítása szerint a Tisza Párt is él ezzel az eszközzel.
A miniszter kitért a finanszírozás kérdésére is, és azt mondta: a költségek olyan értelemben minősülnek közpénznek, hogy a pártok működésének forrásai részben állami támogatásból származnak. Szerinte ez azonban nem teszi kifogásolhatóvá a gyakorlatot, mivel a pártok törvényes keretek között gazdálkodnak ezekkel a forrásokkal.
Gulyás Gergely a kormányinfón a Tisza Párt rendezvényén megjelenő ukrán zászló ügyéről is beszélt. A miniszter azt mondta, ha valóban olyanok vitték oda a zászlót, akik korábban a Fidelitas vezetőivel szerepeltek együtt, akkor erről a Fidelitast kell megkérdezni. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ügynek szerinte nincs különösebb jelentősége, mert álláspontja szerint a Tisza Párt eleve ukránpárti politikát folytat.
A magyar államnak semmit nem kell vizsgálnia azzal az akcióval kapcsolatban, melynek során vélhetően a Fidesz ifjúsági szervezetéhez, a Fidelitashoz köthető fiatalok egy nagy ukrán zászlót feszítettek ki a Tisza Párt menetén. Az esetről ebben a cikkben írtunk.
Gulyás az RTL kérdésére azt mondta, hogy nem látja „a hírben a botrányt” az esettel kapcsolatban. A miniszter szerint nincs ebben semmi újdonság, mert a Tisza Párt szerinte korábban is ukránbarát volt. A miniszter elmondása szerint nem tud arról, hogy Fidelitas vezetőivel korábban együtt fotózkodó fiatal is azok között lett volna, akik a Tisza Párt rendezvényén részt vettek az ukrán zászlós akcióban. Szerinte az sem fontos, hogy ezek a fiatalok korábban a Fidelitas budapesti elnöke mellett álltak egy erkélyen, ahonnan ők maguk lógattak ki egy Tisza-ellenes molinót.
Gulyás Gergely a kormányinfón feszülten reagált az RTL riporterének azon kérdésére, ami az MCC egyik elemzőjének korábbi állításaira hivatkozott. Az elemző szerint jelentős orosz befolyás érvényesül Magyarországon. A miniszter úgy fogalmazott: egy „személyesen segítségre szoruló emberről” van szó, és szerinte etikátlan az érintett állapota miatt az ügyet politikai viták tárgyává tenni.
Gulyás ezzel együtt egyértelművé tette, hogy a kormány nem ért egyet az elemző megállapításaival, és továbbra is visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint Magyarország külső – különösen orosz – befolyás alatt állna.
Most is vannak diplomáciai csatornák Ukrajna és Magyarország között, de jelenleg pesszimista a magyar–ukrán viszonnyal kapcsolatban – mondta Gulyás a Blikk kérdésére. A miniszter elismételte a kormány álláspontját Ukrajna magatartásával kapcsolatban. „Rövid távon pesszimista vagyok” – mondta Gulyás, aki szerint a választásig tarthat Ukrajna ellenségesnek vélt viszonya Magyarországnak, azután szerinte remélhetőleg „több értelme lesz” a diplomáciai kapcsolatoknak a két ország között.
A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal több ízben diszkriminatívnak nyilvánította az önazonossági rendeletek alkalmazását, erről is kérdezték a minisztert. Gulyás szerint az önazonossági rendeleteket lehetővé tévő törvény bizonyította, hogy jól működik.
Számtalan olyan település kérte ezt a rendelkezést Gulyás szerint, amelyek kistelepülések voltak, de a betelepülők miatt túlterheltté vált a települési infrastruktúrájuk. A miniszter szerint az, hogy néhány települési rendelet fennakad a kormányhivatal szűrőjén, azt jelzi, hogy a törvény jól működik, és a jogsértő rendelkezéseket kiküszöbölik a kormányhivatalok, mert ezekben az esetekben nem a törvény eredeti szándéka szerint hozzák meg a rendeleteket.
Gulyás Gergely a kormányinfón arról beszélt, hogy az iráni háborús helyzet hatása a magyar inflációra elsősorban attól függ, meddig tart a konfliktus. Rövid távon – ha például egy hónapon belül rendeződik – nem várható jelentős áremelkedés, ugyanakkor ha a válság fél évig vagy tovább elhúzódik, az már érezhető inflációs nyomást okozhat Magyarországon is, főként az energiaárakon keresztül.
A miniszter a NATO-val kapcsolatban azt is elmondta, hogy Magyarország nem kapott felkérést az amerikai erők támogatására a Hormuzi-szoros esetleges blokádjának feloldásában. Hozzátette: az érintett országok körét Donald Trump nevezte meg. Emellett arról is beszélt, hogy a konfliktus kitörése után a legtöbb segítséget kérő magyar állampolgárt sikerült hazahozni, bár a térségben továbbra is tartózkodhatnak magyarok.
A Patrióták Európáért pártcsaládja hamarosan Budapesten tart találkozót. A TV2 a ennek a rendezvénynek fő üzenetéről kérdezte a minisztert. Gulyás szerint a Patrióták rendezvényének fő üzenete, hogy Európának van olyan konzervatív szövetsége, amely „nemet mond a migrációra, versenyképes Európát akar”. A Patrióta pártcsalád tagjai a Fideszt támogatják, amit a Fidesz köszönettel vesz a választás előtti kampányban.
Gulyás Gergely a kormányinfón arról beszélt, hogy hamarosan nyilvánosságra kerülhet egy, a Tisza Párt támogatásáról szóló nemzetbiztonsági jelentés. Elmondása szerint a dokumentumot a Nemzetbiztonsági Bizottság már megismerhette, és jelenleg zajlik a titkosítás feloldásának folyamata.
A miniszter azt mondta, a jelentés akár tíz napon, de legkésőbb két héten belül hozzáférhetővé válhat. Állítása szerint a dokumentum azt vizsgálja, hogy a párt milyen támogatásokat kaphatott Ukrajnától, a részletek azonban csak a titkosítás feloldása után derülhetnek ki.
Gulyás az Index azon kérdésére, miszerint sorra érkeznek különböző országok vezetői az első Patrióta-találkozóra és a CPAC-re, így a végére Donald Trump is befuthat-e, a miniszter azt válaszolta, hogy minden külföldi vezető érkezéséről időben tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.
Közel három hónapra elegendő stratégiai kőolajkészlet áll rendelkezésre, mondta Gulyás. Ez szerinte nem a fogyasztással arányosan fog csökkenni, mert a százhalombattai olajfinomító folyamatosan igyekszik beszerezni a szükséges olajmennyiséget.
A Hír TV kérdezője felvetette, hogy túl nagyok lehetnek Magyar Péter Facebook-oldalának elérései, és arra volt kíváncsi, tenne-e a kormány az ellen, hogy így manipulálják a közvéleményt. Gulyás szerint a közösségi média jelenleg olyan mechanizmusokat működtet, amelyekkel a kormánypárti vélemények elérését csökkenti, az ellenzéki vélemények elérését pedig növeli. Gulyás szerint mindez a véleményszabadság jogellenes korlátozását eredményezi.
Ezeknek a kormányzati vádaknak a megalapozottságáról itt írtunk részletesen.
Jelenleg nincs napirenden az, hogy az üzemanyag-vásárlás vonatkozásában korlátozásokat vezessen be Magyarország, ellentétben több szomszédos országgal. Jelenleg az olajtartalék 80 százaléka rendelkezésre áll Magyarországon – mondta Gulyás, hozzátéve, hogy az üzemanyag-tartalékból eddig mindössze 3 százalékot használt fel az ország, ezért Gulyás szerint biztos a magyarországi ellátás.
Gulyás Gergely a kormányinfón a köztévé kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy nem látja megalapozottnak azokat az állításokat, amelyek szerint egy esetleges ellenzéki győzelem vagy politikai fordulat automatikusan megállapodást hozna Brüsszellel az uniós pénzeket illetően. Szerinte a Tisza Párt vereségre készül, és ennek érdekében már most igyekeznek nemzetközi partnereiket is erre hangolni, különösen az európai parlamenti szövetségeseiket.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarországon 1990 óta a választások tisztaságát nem lehet komolyan megkérdőjelezni, a rendszer szerinte stabil, és nemzetközi összevetésben is erős. Hozzátette: az olyan állítások, amelyek előre próbálják magyarázni egy esetleges vereség okait – akár csalásra vagy manipulációra hivatkozva –, politikailag nem megalapozottak. Gulyás szerint a választók döntenek, és jelenleg semmi nem indokolja, hogy a választási folyamat legitimitását kétségbe vonják.
Mi lenne az a garancia, ami elegendő lenne a magyar kormánynak ahhoz, hogy ne vétózzák meg az Ukrajnának szánt 90 milliárdos hitelt? – kérdezte a közmédia Gulyás Gergelyt. A miniszter azt mondta, ha három héten belül megindul az olajszállítás a vezetéken, akkor a kormány kész jóváhagyni a hitelt.
„Semmilyen ígéretben nem hiszünk” – mondta Gulyás arról, hogy a kormány csak azzal elégszik meg, ha ténylegesen érkezik is olaj a vezetéken, és nem csak erre vonatkozó ígéretek hangoznak el.
Európában tejipari túltermelés lépett fel, ami válsághoz vezetett, mondta Gulyás Gergely. A kormány szerdai kormányülésén ezért úgy döntött, minden liter tej után 15 forint támogatást ad a tejtermelő gazdáknak.
Az intézkedés további 7 milliárd forintot jelent az állami költségvetésnek. Ez szerinte csak egyszeri helyzet, amelyet a mostani válság kezelésére használnak, amely a kormány reményei szerint hamarosan elmúlik.
Gulyás Gergely a kormányinfón arról beszélt, hogy a kabinet minden ukrán fenyegetést elfogadhatatlannak tart. Ennek részeként három ukrán állampolgárt kitiltanak Magyarországról és a schengeni övezet egészéből. A döntést a kormány állítása szerint biztonsági kockázatok indokolják.
A tájékoztatón elhangzott, hogy az érintettek között van az egykori őrnagy, Hrihorij Omelcsenko is, akinek a mondatait úgy vágták meg, hogy úgy tűnjön, Orbán Viktor gyerekeit fenyeget. Gulyás azt mondta, hogy a magyar fél szerint nem indokolt, hogy beléphessenek Magyarországra vagy az Európai Unió területére. Gulyás azt is állította, hogy felmerült: Ukrajna akár katonai jellegű fenyegetést is jelenthet, amit a kormány határozottan visszautasít.
A csütörtöki uniós csúcstalálkozó Gulyás szerint Ukrajnáról fog szólni. Szerinte Ukrajna ellenséges magatartást tanúsít, és amíg ez nem változik, addig a magyar kormány nem fogja átengedni a 90 milliárd eurós hitelt.
A Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos álláspontja a kormánynak továbbra is az, hogy a vezeték működőképes, és Ukrajna újranyithatná. Gulyás szerint politikai döntés függvénye, hogy megnyitják-e a vezetéket.
Az Európai Unió technikai támogatást és pénzügyi segítséget ajánlott fel Ukrajnának a Barátság kőolajvezeték helyreállítására, amit Ukrajna elfogadott. Volodimir Zelenszkij szerint folyamatosan dolgoznak a vezeték és az azt körülvevő infrastruktúra helyreállításán, hogy teljesíthessék az Unió felé vállalt kötelezettségeiket.
Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja továbbra is az, hogy Ukrajna azért nem nyitotta még meg újra a vezetéket, hogy a Tisza Párt oldalán beavatkozzanak a magyarországi választásokba. Ukrajna nem fogadta azt a magyar szakértői delegációt, amelynek az lett volna a feladata, hogy meggyőződjön a Barátság vezeték Ukrajnában található sérült szakaszának állapotáról és az újraindítás lehetőségéről.
Március 15. volt az utolsó nagy erődemonstráció az áprilisi választások előtt. A két nagy párt, a Fidesz és a Tisza is nagy embertömeget vonzott Budapest utcáira, és noha a Magyar Turisztikai Ügynökség nem túl hatékony módszertannal a kormánypárti Békemenet méretét becsülte nagyobbnak, a független, megbízhatóbbnak ítélt mérések alapján a tiszás Nemzeti Meneten jóval többen lehettek.
Szabó Andrea szociológus munkacsoportja úgy becsülte, hogy Orbán Viktor Kossuth téren tartott beszédének 10. percében 58 ezer, Magyar Péterén pedig 162 ezer ember vett részt.
A miniszterelnök a március 15-i beszédében a szabadságáért harcoló ukrán nép elnökét, Zelenszkijt jelölte ki ellenfélnek, és azt mondta: több szavazat kell a győzelemhez, mint négy éve. Magyar Péter szerint április 12-én az ország szabadsága a tét, de azt nem megvédeni kell, hanem kivívni a megszálló Orbánnal szemben.
