Felülvizsgálják a nemzeti dohányboltok és a kaszinókoncessziók rendszerét

Ismét kormányszóvivői tájékoztatót tartottak a Miniszterelnökségen csütörtökön, amin Magyar Éva és Szondi Vanda kormányszóvivők, valamint Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter vett részt. Ezek voltak a főbb témák:

• Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos elmondta, nagyon meleg lesz a hétvégén, valószínűleg szombaton elrendelik a hőségriadót, mindenki igyon sok vizet.
• Vitézy szerint módosítják a benyújtott törvénycsomagot, ami az uniós források hazahozatalához szükséges, egy állományfejlesztési társaságot hoznak létre, bírságolhat az Integritás Hatóság, szigorítanak a vagyonnyilatkozati rendszeren, a vádkorrekciós eljárásokban is kiegészítéseket tesznek.
• A miniszter sok szót ejtett a Városliget átalakításáról, a volt Közlekedési Múzeum – most építési – területéből közpark lesz, a Biodóm is kap funkciót.
• A mohácsi híd műszaki tartalmát felülvizsgálják, nem építik meg az indokolatlan 2×2 sávos útszakaszokat, pénzt is visszatartanak a Duna Aszfalt felé.
• A kormány a trafik- és kaszinókoncessziókat is felülvizsgálja, ahogy Balásy Gyula cégei sem kapnak majd automatikusan állami megbízásokat, a kifizetéseket is leállították feléjük. A törvénysértő reklámhordozókat elég lesz december 31-ig leszerelni.
• Átalakítják a rendőrséget, új TEK lesz, megszűnik az Országgyűlési Őrség. Visszatérhetnek a Magyar Honvédséghez a 2023-ban fiatalítás címén elküldött katonák is.
• Az M1-es autópályán történt balesetek és terelések ügyében azt mondták a tájékoztatón, az előző jogszabályok szerint 8 kilométeres tereléseket lehetett kiépíteni korábban, ezt a koncesszorok miatt felemelték, most 40 kilométer van részlegesen lezárva a sztrádán.
• Vitézy hosszan beszélt róla, hogy az EU-s migrációs paktumnak nincs köze az uniós pénzek hazahozatalához.

Ennyi fért ma bele.

„Az új kormány nagyon sok lépést tesz annak érdekében, hogy egy igazságos Magyarországot építsen. A Klubrádió ügye eddig nem szerepelt a kormányülések napirendjén. Ha így lesz, arról tudni fognak” – válaszolta Magyar Éva a Klubrádió kérdésére. Arról kérdezték, hogy mit kezd az új kormány az Európai Bíróság februári ítéletével, amelyben kimondták, hogy az előző kormány uniós jogot sértve fosztotta meg a Klubrádiót a frekvenciájától.

A köztársasági elnök május 31-ig kapott határidőt arra, hogy önként távozzon a posztjáról. Mivel ezt nem tette meg, a kormány meg fogja találni a módját az elmozdítására, mondta Magyar Éva, hozzátéve: a kormányzati álláspont továbbra is világos, és készül az erről szóló törvényjavaslat. Megerősítette, hogy a miniszterelnök és a kormány kitart amellett, hogy Sulyok Tamásnak távoznia kell a posztjáról.

Az M1 a mohácsi híd témáját hozta fel ismét: van-e gond az átkelő műszaki tartalmával, indokolt-e a 2×2 sávos bekötőút megépítése? Vitézy Dávid szerint a szakma úgy gondolja, hogy indokolatlan. Ez nem autópályahíd, ez voltaképp városi híd, körforgalmak vannak mindkét oldalán. 2050-ig nem alátámasztható a 2×2 sávos kialakítás egy független közlekedéstervezői vizsgálat szerint. Ennek ellenére 2024-ben Lázár János miniszterként az összesen négy sávról döntött.

A hídszerkezet már elkészült, a négy sáv adottság Vitézy szerint. Az alföldi oldalon meg sem rendelték a 20 kilométeres, négysávos szakaszt. Mohács alföldi oldalán kevés ember lakik, ez sem indokolta a 2×2 sávot. Újabb tanulmányok készültek, minden környező út megépítése esetén csúcsidőben is csak pár száz autó kelne át a hídon. Lázár tárcája ennek ellenére felemelte a híd költségét és műszaki tartalmát. Nincs közlekedéspolitikai indoka az egésznek, csak több tízmilliárd forintot kitoltak a vállalkozónak Vitézy szerint.

A migrációs paktum június 12-én hatályba lépett, Magyarország annyit tud tenni, hogy bizonyos elemeit nem hajtja végre, mint azt Pósfai Gábor és Magyar Péter is elmondta már, válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Vitézy Dávid, és ő is megerősítette, hogy

a migrációs paktum nem volt része a kormány és az Európai Bizottság tárgyalásának.

Arról is beszélt, hogy az uniós pénzek hazahozatalánál semmilyen szuverenitást nem adott fel a kormány, hiszen olyan korrupcióellenes és átláthatósági javaslatok szerepelnek az Országgyűlés előtt fekvő törvénycsomagban, amelyek jók az országnak. Vitézy szerint a korrupció nem része az ország szuverenitásának, így szó sincs a szuverenitás feladásáról.

A Tisza Párt véleményét a Tiszától kell megkérdezni, a kormányülés napirendjén nem szerepelt a kérdés, így a kormányszóvivők nem tudják, mi az álláspontja a kormánynak a GMO-mentes mezőgazdaságról, amiről tegnap szavazott az Európai Parlament.

A Tisza EP-képviselői olyan szavazatokat adtak le, amelyekkel hozzájárultak az új génkezelési technikákkal előállított növényekről szóló uniós rendelet elfogadásához. A többi jelen lévő magyar EP-képviselő a GMO-mentes magyar álláspontot képviselte.

A Telex az MCC visszaszerzése ügyében kérdezett, Magyar Péter a Parlamentben azt mondta korábban ugyanis, hogy majd a kormány megmondja, mit kezd a Mandinerrel. Vitézy a vita hevében elhangzott mondatnak titulálta Magyar kijelentését, az állam nem akar főszerkeszteni. A kekvák (közérdekű vagyonkezelő alapítványok) pénzéből pártpropagandát folytattak, az előző kormány „játszott főszerkesztősdit”. Ezért veszi vissza az állam az alapítói jogokat, ezért nem engedik, hogy közvagyont magánvagyonként kezeljenek. Hamarosan meghatározzák, hogy a „politikai kekvák” ügyében mely minisztérium gyakorolja majd az alapítói jogokat, és eldöntik majd, mihez kezd velük az állam.

A Lázár Jánoshoz fűződő Jövő Nemzedék Földje kekva több tízezer hektár földet kapott, Vitézy szerint Bóna Szabolcs agrárminiszter jelezte, nem kéne eladni ezeket a földeket. „Az állam akkor tud itt először beavatkozni”, ha a törvény hatályba lép a kekvákról. Azonnali beavatkozás lesz, hogy leálljon a vagyonvesztés. Az alapítványok vagyona ezután visszakerül az államhoz, Vitézy reméli, megvannak még a földek.

Nem került szóba Pócs János Szőlő utcai videója a szerdai kormányülésen, mondta a Hír TV kérdésére a két kormányszóvivő. Szerintük a nyomozóhatóságok végzik a dolgukat ebben az ügyben is. Vitézy annyit jegyzett meg, hogy Pócs János videójának valóságtartalmát a kampányban az egész ország megismerhette, és ez alapján kellő óvatosságot javasolt.

Az uniós csúcson nincs tervben Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij találkozója, válaszolták a Hír TV másik kérdésére.

Az RTL a benzin védett áráról kérdezett. Magyar Péter korábban azt mondta, adócsökkentéssel tudná mérsékelni a kormány az árakat, kérdéses, alacsonyan maradnak-e az adók. A szabályozás lényege később az lenne Magyar Éva szerint, hogy a lehető legjobb áron juthatnak üzemanyaghoz az emberek, ezért a kormány, ha kell, beavatkozik. Vitézy hozzátette, a mostani javaslatuk a csökkentett jövedéki adó szintjéről szól, ami fennmaradna.

Az M1-esen történt, nyolc halálos áldozattal járó karambol és a sztrádák terelései ügyében Vitézy azt mondta, kivizsgálták a helyzetet. A rendőrséget, a kormányhivatalokat és a Magyar Közutat utasították, hogy rendkívüli ellenőrzést végezzenek a terelések, táblázások, felfestések terén. Ezek zömmel megfeleltek, kisebb változtatásokat eszközöltek csak. Az M1-es esetén nem állami beruházás zajlik, mivel az autópályák zömét 35 évre koncesszióba adták. Így a forgalmi rend meghatározását is a koncesszor, a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő cégek végzik.

„Sajátos bukéja” is van a dolognak Vitézy szerint: egy ütemben csak 8 kilométer hosszan lehetett félpályás terelést alkalmazni a korábbi szabályok szerint. Ezeket a szabályokat feloldották a koncesszornak. Összességében majdnem 40 kilométer hosszú lezárás van az M1-esen jelenleg. A tachográfok és a kötelező pihenőidő miatt a kamionosok sokszor megállnak a külső sávban, és ezzel torlódásokat okoznak. Ez a lezárás nem találkozik a közérdekkel, Vitézy szerint a kormány a koncesszorok magánérdekeit szolgálta ki. Ebbe nem tudnak azonnal beavatkozni, például ha már felszedték a burkolatot. Vitézy azt kérte a koncesszortól, nyáron segítsék a forgalmat, osszanak vizet, ne legyenek torlódások.

Meg fogjuk vizsgálni, hogy mi legyen a Nemzeti Galéria jövője, mondta a Magyar Hang kérdésére Vitézy Dávid, és arról beszélt: a múzeum Városligetbe költöztetésének projektjét az előző kormány már évekkel ezelőtt leállította. Azt a részt parkosítani fogják a Városligetben.

Vitézy szerint két irányba lehet elindulni: vagy a Budavári Palotán belül keresnek neki új helyet, vagy pedig a nemzetközi példákat követve egy kortárs épületbe költöztetik. Azt mondta: szakmai egyeztetésre lesz szükség az intézmény jövőképének meghatározása érdekében, és hosszabb távon szeretnék garantálni a Nemzeti Galéria fejlődését.

A Kontroll Vitézy Dávidtól kérdezett: miért 2021-ig visszamenőleg vizsgálhatja majd az Európai Ügyészség a magyarországi ügyeket, ha csatlakozunk? Vitézy szerint a folyó ügyek vizsgálatával is lesz dolga az Ügyészségnek, és végül négy évre visszamenőleg határozták meg a múlt átvilágítását. Azokat a beruházásokat is vizsgálják majd, amikből végül kiszedték az uniós pénzeket. Az Európai Ügyészségnek fel kell vennie magyar ügyészeket, és csak jövőre tudják megkezdeni a munkát, így tulajdonképpen hat évre visszamenőleg vizsgálják majd az ügyeket.

A 24.hu azt kérezte a fővárosi Biodómról, hogyan és mikor lesz kész. Vitézy azt felelte, utólag elhibázott koncepciónak látják a Biodómot. Van egy gépészet nélküli épületszerkezet, amivel nemcsak az ára volt gond, az állatvédelmi standardok alapján is kérdéses, mennyire lenne működőképes. A Fővárosi Állatkert ideiglenesen hasznosítani fogja az építményt, idén nyáron meg is nyílik növénykertként, átmeneti megoldásokkal. Vitézy torzónak gondolja ezt a projektet is, mint a Városliget többi projektjét. „Ha tényleg elefántok lennének az épületben”, kérdéses, mennyire lenne működőképes.

Átvizsgálják Dimop Plusz program választás előtti támogatási döntéseit, folytatta Magyar Éva. Az előző kormány 22,5 milliárd forint támogatásról döntött, április 10-én egy nap alatt 14,5 milliárd forintot osztottak ki. Az új kormány nem köt további támogatási szerződéseket, és a kifizetéseket sem teljesíti az ellenőrzések lezárásáig.

A másik nagy ügy a Digitális Kormányzati Ügynökség 390 milliárd forintos szerver- és tárolóbeszerzési keretmegállapodása, amely több, az előző kormánnyal kifejezetten jó kapcsolatot ápoló gazdasági szereplőt is érintett.

Ezenkívül leállították a túlméretezett gépjárműflotta-beszerzési folyamatokat, felülvizsgálják az irodaszerződéseket és az előkészített költözési terveket, leállították a Balásy-cégek felé ütemezett kifizetéseket, és megkezdték a kritikus futó projektek, valamint a munkaszerződések ellenőrzését is.

Felülvizsgálják a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központosított képzéseit, a többségi állami tulajdonban lévő társaságoknál a továbbképzéseket is az egyetemen keresztül kell majd megvalósítani – mondták a kormányszóvivők. Törvényjavaslatot nyújt be a kormány a köznevelési intézkedésekről, hogy az iskolaigazgatók érdemi jogköröket kapjanak, és gazdasági döntésekben is önállóbbak legyenek az intézmények.

Egészségügyi téma is felmerült: az egyedi méltányossági alapú, tb-támogatással nem rendelkező gyógyszerek, tápszerek támogatásáról a NEAK dönt majd. Ez igazságosabb, átláthatóbb rendszer lesz a célja szerint. A Batthyány-Strattmann László Alapítvány korábban egyedi kérelmek alapján nyújthatott támogatásokat, itt erősebb állami felelősségvállalás és szakmai kontroll a cél. Az alapítvány eddigi feladatait átveszi a NEAK, de nem szűnik meg az alapítvány, a sorsáról még gondolkodnak. A július 31-ig beérkező kérelmeket még az alapítvány bírálja el.

A kormány nem hagyja magára a magyar gazdákat, gyors segítségre és megerősített kárenyhítési rendszerre van szükség a tavaszi fagyok és az elmúlt hetek aszályos időszaka miatt, folytatta a kormány döntéseit Szondi Vanda. Kibővítik a kárenyhítési rendszert, és ehhez 9,6 milliárd forintot csoportosítanak át a károk kompenzálására.

Arról is döntöttek, hogy visszatérhetnek a Magyar Honvédséghez a 2023-ban fiatalítás címén elküldött katonák. A visszatérők az elbocsátásuk előtti rendfokozattal kerülnek vissza, és az illetményük sem lehet annál alacsonyabb.

A rendőrségi feladatoknál felesleges párhuzamosságokat találtak, a belügyminiszter ezért javaslatot tett a rendszer átalakítására. Szondi Vanda előbb hangsúlyozta, hogy ez nem a TEK megszüntetéséről szól, hanem szervezeti átalakításról, majd bejelentette, hogy a TEK megszűnik önálló rendvédelmi szervként működni, de ugyanezzel a névvel az Országos Rendőr-főkapitányság irányítása alatt létrejön egy új szervezet, ez pedig érinti a Készenléti Rendőrséget is. A Nemzeti Nyomozó Iroda kiválik a Készenléti Rendőrségből, és önálló területi szervként fog működni.

Az új TEK-hez kerülnek a műveleti feladatok és a személyvédelem, a Nemzeti Nyomozó Iroda végzi a nyomozásokat és a bűn-, illetve terrorfelderítéseket. A Készenléti Rendőrség látja el a jövőben az objektumvédelmet, a tűzszerészeti feladatokat, és ide tartozik a jövőben a rendezvények biztosítása, ahogy a rendőri bevetések is. Megszűnik a jelenlegi formájában az Országgyűlési Őrség is. Szondi azt mondta: társadalmi átalakítás után, szeptember elején lép életbe a módosítás.

Az átalakításról bővebben a cikkünkben.

A kommunikációs kiírások központosítására, kifejezetten Balásy Gyula cégcsoportjára is kitért Vitézy. Az NKOH koordinálni fog a továbbiakban, de nem lesz Lounge-kényszer az állami szerveknél. Eltörli a kormány a jogszabályi kényszert, ami erre vonatkozott.

A gyűlöletkeltő propagandával és reklámmal kapcsolatos jogszabályt tárgyalja majd az Országgyűlés. „A reklámszennyezés lehetséges maximális visszaszorítását szolgáló” módosítás jön, amivel a reklámcégek nem lesznek elégedettek. Sokáig jól éltek a városképek szennyezéséből, de visszalépni nem akarnak, a leszerelés határidejét viszont december 31-re tolják el. A nagyvárosok kiemelt helyein tilos lesz bizonyos reklámhordozókat kihelyezni.

Felülvizsgálja a kormány a trafik- és kaszinókoncessziót, mondta Vitézy Dávid. Arról beszélt, hogy sok esetben politikailag jól ismert szereplőkhöz kerültek nagy mennyiségben nagy forgalmú dohányboltok. A trafikkoncesszió átalakítása egy hosszú és nyilván nehéz folyamat lesz Vitézy szerint, mert sok szempontot kell figyelembe venni. A kormány még véletlenül sem szeretné, hogy a dohányzás népszerű legyen és elterjedjen, de el szeretnék kerülni azt is, hogy olyan szereplők gazdagodjanak meg ebből, akik nem tisztességes eljárásban és tisztességes versenyben szereztek hosszú évtizedekre szóló jogokat a dohányboltok működtetésére.

Az előző kormány a választás előtti hetekben sorra osztott ki hosszú távú kaszinókoncessziós jogokat Szegeden, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Nyíregyházán, Sopronban és Debrecenben. Van olyan szerződés, ami 2061-ig érvényes. „Ezeknek a tulajdonosi köre jól ismert szereplőkből áll, akár volt kormánytagokig is el lehet érni” – mondta a kiosztott koncessziókról a közlekedési és beruházási miniszter. A kormány felülvizsgálja a koncessziók odaítélésének körülményeit és a kaszinók működési jogának rendszerét is.

A mohácsi hídról is beszélt a miniszter. A kormány kivizsgálja a körülményeket, például a Lázár János minisztersége alatt a beruházás előlegének bankgarancia nélküli növelését. Építtetőként felfüggesztik az egyik rávezető útszakasz építését, és az előleggel való elszámolás részét is a Duna Aszfalt felé. A híd építése folytatódik, „ez már egy adottság”, azonban felülvizsgálják annak műszaki tartalmát, „de ésszel csináljuk”. Ahol kárt okoznának, ott nem függesztik fel a munkát. Nem a kormány célja, hogy ne valósuljon meg a beruházás, helyben fideszes riogatás zajlik szerinte. „Teljesen indokolatlan volt a választások előtt két héttel a műszaki tartalom bővítése” szerinte, viszont észszerűen nem lehet ebből kiszállni.

A koncessziós eljárásokat is áttekintik nemcsak az autópályák, hanem a dohányboltok és a kaszinók ügyében is. A dohánykoncesszió teljes szabályozási környezetét felülvizsgálják. Egy nagy cég látja el a dohányboltokat, ebből több mint 10 milliárd forint profit jön, és „gyakorlatilag monopolizálják a dohányboltok […] ellátását”. Vitézy azt is megjegyezte, hogy ennek „hódmezővásárhelyi gyökerei” vannak. Utalt arra is, hogy a több mint 5000 dohánybolt hátterét, működését érinti a felülvizsgálat.

Nem szeretnék, hogy olyan szereplők gazdagodjanak ezen, akik nem transzparens eljárásban szereztek akár évtizedekre szóló kizárólagos jogokat.

Nagyon biztatóak a fejlemények, mondta az uniós pénzek hazahozataláról Vitézy Dávid. A helyreállítási alap után 6,4 milliárd eurónyi kohéziós forrást is felszabadít az Európai Bizottság, ehhez azonban még további intézkedésekre lesz szükség. A miniszter szerint ennek az előkészítésével egy fokkal jobban ráérnek, a helyreállítási alapnál vannak sürgősebb határidők.

A kormány döntött arról is, hogy felülvizsgálja a városligeti fejlesztéseket és beruházásokat érintő korábbi döntéseket, és jövőképet adnak a fejlesztésnek. Vitézy arról beszélt, hogy a Magyar Zene Háza és pár kisebb fejlesztés megvalósult, de a projekt nagy részét Lázár János döntése után leállították. Lázár azt ígérte, hogy torzókat nem hagynak hátra, mégis ez történt, mondta a miniszter a Petőfi Csarnok és Közlekedési Múzeum lebontása után maradt, körbekordonozott törmelékekről. Szerinte ez méltatlan Budapesthez, és a kormány sem tartja ezt a helyzetet elfogadhatónak. A korábban építési területként lekordonozott területeket közparkká kívánják fejleszteni, a beruházást közlekedési és beruházási miniszterként ő maga fogja koordinálni.

Arról is döntöttek, hogy megszüntetik a Városligeten átmenő autóforgalmat, és elkezdik a Hősök tere környezetének zöldítését, hogy méltó rangot kaphasson a történelmi emlékhely. Ezen kívül áttekintik a Városligettől a budai Várig tartó turisztikai tengely közterületi minőségét is, és a vizsgálat után később döntenek, hogy ott milyen fejlesztésekre lesz szükség.

A SAFE-ről is beszélt Vitézy, a cégeknek lesz jogorvoslati lehetőségük, hogy megtámadják a döntést a közbeszerzési hatóság előtt az uniós védelmi program ügyeiben. A közadatokhoz való hozzáférésben is átalakítást vállalt Magyarország. Egyszerűsítik a keresést, letöltést, átláthatóbbá válik a közérdekű adatok keresése, ebben most egy további jogszabályi módosítást kell hozniuk. A magántőkealapok esetében a tényleges tulajdonos megismerése bekerült a törvénycsomagba. Az Integritás Hatóság megnövekvő hatáskörei és munkaterhe miatt négy alelnök segíti majd a vezetőt. Ha most vezető nélkül marad a Hatóság, a nem rendezett, aktuálisan Bíró Ferenc Pál ügyében folyó per okoz ilyen helyzetet. Az új szabályok szerint 30 napon belül be kell majd tölteni az elnöki posztot.

Várhatóan jövő héten tárgyalja a kormány az új HÉV-ek és InterCity-vonatok beszerzéséhez szükséges jogalkotási garanciákat, folytatta Vitézy Dávid. Egy állományfejlesztési társaságot hoznak létre, és az fogja intézni a beruházásokat a felszabadított uniós forrásokból. Megkezdődött a Magyar Fejlesztési Bank átalakítása is, a vezetőjét már lecserélték. A miniszter szerint ez a reform is az Európai Bizottság elvárása.

A 110 oldalas uniós törvénycsomagot már múlt héten benyújtotta a kormány. Ehhez azonban benyújtottak egy jelentősebb módosító csomagot, amit a Törvényalkotási Bizottság ma 14 órakor tárgyal. Vitézy szerint a módosításokban megjelennek a szakmai szervezetek javaslatai, valamint az Európai Bizottság további elvárásai.

A módosítások érintik a kekvákat, és az Európai Bizottság további szigorításokat kért a vagyonnyilatkozati rendszerben is. Automatikus lesz az Integritás Hatóság bírságolása, ha az érintett a felszólítás után sem javítja ki a pontatlanságot a vagyonnyilatkozatában. A vádkorrekciós eljárásokban is további kiegészítéseket tesznek: megteremtik a lehetőséget a korábban már lezárt büntetőeljárások folytatására is a pótmagánvádas eljárásban.

A tisztifőorvos után áttértek a kormány legutóbbi döntéseire. Magyar Éva elmondta, 13 óráig tart a tájékoztató, majd átadta a szót Vitézy Dávid közlekedési-beruházási miniszternek. Vitézy elmondta, „ellendrukkereket lehet hallani a magyar közéletben”, hogy ne hozzák haza az uniós forrásokat, de jó híreik vannak. A menetrend szerint halad, amit Ursula von der Leyen EB-elnök és Magyar Péter kormányfő megbeszéltek korábban Brüsszelben. Magyarország benyújtotta a helyreállítási tervet, ezt pontosítják épp, szövegezik a mérföldköveket, a projektekről egyeztetnek. A megállapodás kritikusai pont a technikai részleteket hozták fel, de jól haladnak Vitézy szerint. Zajló projekteket le kell zárni, újakat kell indítani. Már közzétettek egy pályázatot az elektromoshálózat-fejlesztésekről, ennek a szabályozása ma este meg is jelenik a Magyar Közlönyben.

Az országos tisztifőorvos újságírói kérdésre arról beszélt, hogy nyitott arra, hogy együttműködjenek a MÁV-val és más közlekedési társaságokkal annak érdekében, hogy megfelelő intézkedésekkel készüljenek a kánikula idejére.

Oroszi Beatrix szerint a szemlélet a fontos: a hőség nem kellemetlenség, hanem egészségbiztonsági és betegbiztonsági probléma, amit meg kell oldani. Ő úgy látja, hogy a kormány szeretné megoldani a valós népegészségügyi kérdéseket.

Oroszi beszélt arról, hogy az egészségügyi ellátórendszer is felkészült a kánikulára. Az egészségkárosodások jó része megelőzhető szerinte, csak fogyasszunk elég folyadékot, és figyeljünk oda egymásra. Egy érdekességgel zárta mondandóját, hogy miért kell hőségriadó. Egy 2003-as nyugat-európai hőségriadó miatt kezdődött el ez a folyamat Magyarországon, hisz akkor tízezrek halálát kötötték a hőhullámhoz. Oroszi büszke a régi ÁNTSZ-re, ami bevezette a hőségriasztási protokollt itt is. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok jönnek – tette hozzá a tisztifőorvos.

Kérdésre elmondta, az egészségügyi intézmények aktiválták a vonatkozó terveiket. Az egészségügyi miniszter felmérést kezdett az intézmények hűtőberendezéseiről, légkondijairól. Ez jó példa arra szerinte, hogy nem a hőségriadó kiadásakor kell megkezdeni a felkészülést. A további intézményekben, például iskolákban a veszélyeztetettekre is kell figyelni, illetve általában hűtött helyiségeket kell biztosítani azoknak, akik nem klimatizált lakásban élnek.

Sűrű program vár Magyar Péter miniszterelnökre Brüsszelben csütörtökön. Kormányfőként először utazott el az Európai Unió központjába részt venni egy EU-csúcson – más keretekben már járt az elmúlt hetekben Brüsszelben, az uniós források hazahozataláról is kötött egy politikai megállapodást. Ezzel kapcsolatban már zajlik az Országgyűlésben a kapcsolódó jogállamisági törvénycsomag elfogadási folyamata.

Magyar délelőtt Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével egyeztet, részben a magyar állam elleni, jogállamisággal kapcsolatos hetes cikkelyes eljárásról is. Várható megbeszélése Andrej Babiš cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel V4-es kérdésekről, a migráció ügyében keményebb fellépést szorgalmazó vezetőkkel, illetve a 16 országból álló csoport vezetőivel, akiket a szegényebb tagállamoknak kedvező uniós politikáról a „kohézió barátaiként” szoktak emlegetni. Aztán az Európai Néppárt – e frakció tagja a Tisza Párt is – vezetőivel egyfajta előcsúcsot tart délután 3-tól, végül jöhet 6-tól maga az uniós csúcs. Magyar egy repülős fotóval is megemlékezett róla, hogy első EU-csúcsára tart.

A következő napok tartós hőhullámáról beszélt a sajtótájékoztató elején Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos. Akkor adnak ki hőségriasztást, ha előreláthatóan három napig eléri vagy meghaladja a 25 fokot a napi középhőmérséklet. Az előrejelzések szerint szombaton kell elrendelni a hőségriasztást, és pénteken döntenek arról, hogy milyen fokozattal fogják ezt megtenni.

A hőségnek számos egészségügyi kockázata lehet Oroszi szerint, ezért ilyenkor különösen fontos odafigyelni a magas kockázatú csoportokra, így az idősekre, a csecsemőkre, valamint a krónikus betegséggel élőkre. Ilyenkor szerinte fontos korlátozni azokat a szabadtéri tevékenységeket, amelyek fokozott hőleadással járnak. Folyadékpótlásra és rendszeres pihenőre van szükség, hívta fel a figyelmet.

Arról is beszélt, hogy az egészségügyi kockázatok megelőzhetőek több folyadék – különösen víz – bevitelével, és ha valaki rosszul van, azonnal forduljon orvoshoz, hogy mihamarabb ellátást kaphasson. Azt is javasolta Oroszi, hogy a melegben lehetőleg ne menjünk ki a napra, és figyeljünk oda jobban a környezetünkben élőkre és idős rokonokra.

Magyar Péter szerdán azt is bejelentette, hogy jövő héten beterjesztik az Országgyűlésnek a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatalról szóló jogszabályokat. „A hivatal elsődleges feladata az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciók kivizsgálása, valamint a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésének jogi támogatása lesz. A közpénz visszanyeri közpénz jellegét” – írta szerdai Facebook-posztjában a miniszterelnök.

Görög Márta igazságügyi miniszter májusban arról beszélt, hogy a hivatal jogi környezetét a Miniszterelnökséggel és Belügyminisztériummal közösen fogják kialakítani. A hivatal az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét kétharmados többséggel választják meg.

A kormány a szerdai ülésén arról döntött, hogy kezdeményezik a márciusban bevezetett benzinárstop kivezetését, jelentette be Magyar Péter még tegnap este. A miniszterelnök szerint azért döntöttek így, mert a héten már 10-15 forinttal a rögzített ár alá csökken az üzemanyagok piaci ára. Azt írta, hogy a kormány a jövedéki adó csökkentését fenntartja, ahogy a Mol is a csökkentett árréseket.

A Fidesz-frakció szerint ez súlyos tévedés. „Semmilyen garancia nincs arra, hogy ebben a törékeny világgazdasági helyzetben az üzemanyagár nem fog gyorsan újra megemelkedni” – reagáltak a döntésre. Azt javasolják, hogy a védett üzemanyagár intézményét a kivezetés helyett úgy alakítsák át, hogy a most érvényes védett ár maradjon meg árplafonként.

„Ma 11 órától ismét csatlakozom a kormányszóvivői tájékoztatóhoz – kövessétek itt élőben az oldalamon!” – írta ki Facebook-oldalára Vitézy Dávid közlekedési-beruházási miniszter. Vitézy nem először vesz részt a kormányszóvivői eseményeken az Alkotmány utcában.