Jön a vagyonadó, átalakíthatják az NKA-t, törvénnyel büntetnék a manipulatív MI-videókat
Az intenzív nyár után sűrű őszre készül Magyar Péter kormánya. Az elmúlt években sokat kritizált, társadalmi és szakmai egyeztetést nélkülöző képviselői indítványok után szeptembertől sorra érkeznek az Országgyűlés elé a minisztériumok törvénycsomagjai. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten nyújtotta be a kormány törvényalkotási programját az őszi ülésszakra, a nyilvánosan elérhető dokumentumban 16 oldalon keresztül ismerteti a 83 tervezett javaslatot.
Az nagyon változó, hogy ezek közül melyiknél árultak el már most konkrétumokat, de van olyan miniszter, aki nem árul zsákbamacskát, és pontosan leírta, hogy az Orbán-kormány melyik intézményét vagy rendelkezését fogják megszüntetni, átalakítani. A tervek szerint
októberben kerül az Országgyűlés elé a 2027-es költségvetés, és még abban a hónapban benyújták a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot is.
A jövő évi költségvetés sok mindent megmutat majd az új kormány prioritásaiból és leendő gazdaságpolitikájából. Kármán András pénzügyminiszter az Országgyűlés alakuló ülésének szünetében arról beszélt a sajtónak, hogy a hivatalba lépésük után először felmérik a valós helyzetet, majd pótköltségvetést terjesztenek be erre az évre, a jövő évit pedig teljesen más alapokon fogják megtervezni.
Később a miniszterjelölti meghallgatásán azt is mondta, hogy a fideszes hagyománnyal szakítva a 2027-es költségvetést nem nyár elején, hanem csak október végén fogják benyújtani, amikor már reálisabban látják a gazdaság állapotát. Ígérete szerint növelni fogják a költségvetés átláthatóságát, és a kiadások szerkezete szerint fogják strukturálni az adatokat. A törvényalkotási programban szerepel egy másik pénzügyminisztériumi javaslat is, amellyel növelnék a tervezési folyamat kiszámíthatóságát és ellenőrizhetőségét.
A 2027-es költségvetésben már az újonnan bevezetett vagyonadóval is számolnak, ami a Tisza Párt egyik fontos, szimbolikus választási ígérete volt, de Kármán szerint gyakorlati jelentőséggel is bír. A párt programja szerint az egymilliárd forint feletti vagyonok felett vezetnének be 1 százalékos vagyonadót, amit már most komoly szakmai vita kísér.
Magyar Péter másik fontos kampányígérete az Európai Ügyészséghez való csatlakozás volt. A miniszterelnök ennek érdekében már meg is tette az első lépéseket: május végén átadta hivatalos csatlakozási kérelmet Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, és azóta megkezdődtek az előkészületek. A csatlakozáshoz szükség lesz az Alaptörvény módosítására ősszel, és ki kell alakítani az európai ügyész, valamint a delegált európai ügyészek kiválasztásának törvényi szabályait is. Erről decemberben szavazhat az Országgyűlés, és a tervek szerint már 2027 elején megkezdheti az Európai Ügyészség a működését Magyarországon.
A törvényalkotási program szerint novemberig 5 százalékra csökkenthetik a tűzifa áfakulcsát, 150 eurós értékhatár alatt eltörölhetik a vámmentességet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt szabályozó törvény szeptemberi módosítása után pedig a NAV elnöke nem lesz többé államtitkár. A NAV eddigi elnökének, Vágujhelyi Ferencnek az új kormány megalakulásával szűnt meg a megbízatása, azóta a volt helyettese, Tamásné Czinege Csilla irányítja ideiglenesen a szervezetet. A kormány még nem nevezett ki új vezetőt a NAV élére.
Ősszel visszakerülhet a javítóintézetek irányítása és fenntartása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alá. Az Orbán-kormány tavaly decemberben azzal igyekezett lezárni a számára politikailag egyre kellemetlenebb Szőlő utcai ügyet, hogy a javítóintézetek fenntartását áthelyezte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához (BVOP). Ezt a döntést vonhatja vissza a parlament a Szociális és Családügyi Minisztérium javaslatára. Kátai-Németh Vilmos törvényjavaslatot nyújt be szeptemberben a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése érdekében is. A cél a férfiak és nők egyenlő díjazásának megerősítése a bérek átláthatóságának növelésével és végrehajtási mechanizmusok bevezetésével.
Szeptemberben kerül az Országgyűlés elé az a javaslat, amellyel a Batthyány-Strattmann László Alapítvány feladatait a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kapja meg. A módosítást Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter már június elején megígérte, a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón pedig az hangzott el, hogy a jövőben az egyedi méltányossági alapú, tb-támogatás nélküli gyógyszerek és tápszerek támogatásáról az erősebb állami felelősségvállalás és szakmai kontroll jegyében az alapítvány helyett a NEAK dönthet. Az Orbán-kormány tavaly februárban szervezte ki az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálását az alapítványba, amelynek működéséről azóta rengeteg szakmai kritika érkezett. Az alapítvány elvileg nem szűnne meg, de még nem tudni, mi lesz a jövője. Érdekesség, hogy az Egészségügyi Minisztériumtól ez az egy törvényjavaslat szerepel a 83 tételes listában.
A kormány szeptemberben átírná a pedagógusok új életpályájáról és a nemzeti köznevelésről szóló törvényt, hogy helyreállítsák a nevelőtestületek megnyirbált jogait, valamint szélesítsék az iskolaigazgatók munkáltatói jogkörét. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter ígérete szerint bővítik az oktatási szakszervezetek részvételi lehetőségeit a köznevelési ágazati szintű érdekegyeztetésben, és
eltörlik a pedagógusok szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat.
A törvényjavaslattal átalakítanák a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét is. Két tiszás képviselő javaslatára már az idei tanévre felfüggesztheti az Országgyűlés a teljesítményértékelést, és Lannert azt ígérte, hogy a következő tanévben szakmai egyeztetést indítanak pedagógusokkal, intézményvezetőkkel, szakértőkkel annak érdekében, hogy közösen alakítsák ki az új rendszert. Szerinte a teljesítményértékelés jelenlegi formája „túlzott adminisztrációval jár, jelentős energiákat köt le, és nem nyújt konstruktív szakmai visszajelzést”.
Novemberben jön a KDNP és a Mi Hazánk által régóta szorgalmazott törvénycsomag a gyerekek digitáliseszköz-használatának korlátozásáról. A törvényalkotási program szerint a javaslatot a tudományos és technológiai miniszter fogja benyújtani, és „a teljes tiltás helyett az egyensúlyteremtésre, a megelőzésre és a technológiai cégek felelősségre vonására fog épülni”. A kormány szerint az iskolai telefonhasználat 2024-es korlátozásával már elkezdődött ez a folyamat, de „egy valóban hatékony új törvénynek” öt fő pillére kell támaszkodnia:
- Életkorhoz kötött hozzáférés és szigorú korhatár-ellenőrzés.
- A platformok függőséget okozó funkcióinak korlátozása.
- Egyes gyártói és forgalmazói kötelezettségek előírása.
- Iskolai prevenció és digitális tudatosság oktatása.
- Gyermekvédelmi szűrőszoftverek és jogi garanciális eszközök meghatározása, bevezetése.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is aktív őszre készül, miután a nyár végéig várhatóan felszabaduló uniós forrásokból jelentős összegeket lehet a vasúti közlekedés fejlesztésére fordítani. Az Európai Bizottság ehhez a közösségi közlekedés intézményi és működési reformját várja el. A tervek szerint szeptemberben terjeszti az Országgyűlés elé a miniszter azt a javaslatot, amellyel országos közlekedésszervező és országos gördülőállomány-kezelő céget hoznának létre. Az utóbbiról már csütörtökön is beszélt Vitézy, ez a cég fogja például az új HÉV-ek és InterCity-vonatok beszerzését intézni. A törvénycsomagot várhatóan már a jövő héten tárgyalja a kormány.
Módosíthatják ezen kívül a tranzitúthálózat szabályait, a vasúti és a közúti közlekedésről szóló törvényt, valamint a tehergépkocsik behajtásának törvényes szabályozását. Ez utóbbi rendezését már tavaly januárban kérte a Fővárosi Közgyűlés a kormánytól. A teherforgalmi behajtási díjat 2009-ben vezette be a főváros annak érdekében, hogy csökkentsék a fővárosra szabaduló teherautós nyomást. A Sára Botond vezette kormányhivatalnak néhány hónappal a 2024-es önkormányzati választás előtt jutott eszébe felszólítani az önkormányzatot a díj törlésére, a jelenlegi jogszabályok szerint ugyanis a főváros saját jogkörben nem hozhat ilyen döntést. A Fővárosi Közgyűlés ennek nem tett eleget, és most az új Országgyűlésre vár a kérdés rendezése. Vitézyék javaslata megteremtené a törvényi lehetőséget az önkormányzatoknak a teherforgalmi díjat előíró helyi rendelet kialakítására.
Vitézy csütörtökön arról is beszélt, hogy a kormány felülvizsgálja a városligeti fejlesztéseket és beruházásokat, majd kitiltják onnan az autóforgalmat, és elkezdik a Hősök tere környezetének zöldítését. A 2013-as Liget-törvény tervezett őszi módosításának célja az lehet, hogy a korábban építési területként körbekordonozott területeket parkosítsák, de ebben a javaslatban jelölnék ki a Városliget Zrt. jogutódját is.
Megszüntetnék a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot (MNMKK), amelynek vezetéséről tavaly októberben mondott le Demeter Szilárd. Az Orbán-kormány 2024-ben nevezte át a Magyar Nemzeti Múzeumot MNMKK-ra, és a központ alá szervezték be az Iparművészeti Múzeumot, a Magyar Természettudományi Múzeumot, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot, a Petőfi Irodalmi Múzeumot, valamint az Országos Széchényi Könyvtárat. Tarr Zoltán szeptemberi törvényjavaslatának célja az intézmények önállóságának visszaadása lesz.
Ezzel párhuzamosan visszavonnák azt a törvényt is, amely lehetővé tette, hogy a szakmai testületek jóváhagyása nélkül protokolláris céllal elajándékozzanak értékes múzeumi tárgyakat. A kultúráért felelős miniszter törvénymódosítással teremtené meg „a kultúrstratégiai intézmények ideológiamentes működésének” feltételeit, valamint módosítaná a Kulturális Tanács összetételét is. Még az ősszel létrehoznák a független örökségvédelmi hivatalt, és
átalakítanák a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA), ahonnan a választás előtt 17 milliárd forint értékben utaltak ki támogatásokat Fideszhez közeli előadóknak és szervezeteknek.
A javaslat fontos eleme, hogy eltörlik az NKA miniszteri keretét, amivel előszeretettel élt Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter. Ezen kívül átalakítanák a jelenlegi szakmai kollégiumokat, valamint a bizottság összetételének és delegálásának szabályait.
Némi ráncfelvarrás után törvényben betonoznák be a honvédek jogállásáról szóló kormányrendeletet: felülvizsgálják a katonák illetményrendszerét, megszüntetnék az azonnali hatályú, indokolás nélküli felmentés lehetőségét, valamint a büntetett előéletűek és nem magyar állampolgárok állományba vételi lehetőségét, amely 2024 óta volt hatályban. A Hvg.hu cikke szerint a büntetett előéletről szóló rész jókora felháborodást váltott ki annak idején az állomány tagjai között. Eltörölnék ezen kívül a honvédelem közismereti tantárgyat is, amit három éve vezetett be az Orbán-kormány.
Már az ősszel átalakíthatják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK) is, amely gyakorlatilag a Fidesz fiókszervezete lett az elmúlt években. Bóna Szabolcs már a májusi miniszterjelölti meghallgatásán arról beszélt, hogy a NAK működése kisiklott a normál kerékvágásból, „politikai furkósbottá vált”, és át kell alakítani egy szolgáltató szervezetté. A szeptemberre tervezett javaslat célja a törvényalkotási program szerint az ágazati szereplők „politikai befolyástól mentes, egységes érdekképviseletének a biztosítása”. Meghatároznák a kamarai választás alapelveit, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat, és az indítvány átmenetileg törvényességi felügyeleti jogot teremtene az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszternek.
Átalakítaná a kormány a 2019-ben felállított HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot is. A novemberre tervezett törvénymódosítással időszakosan visszaveszi az állam a kutatási hálózatot, amelyet át is neveznek, és módosítják a szervezeti és működési szabályait. A törvényalkotási program szerint az előterjesztés kitér az MTA vagyonának rendezésével kapcsolatos kérdések törvényi szabályozására is.
Felszámolnák a jelenlegi központosított informatikai beszerzési rendszert a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) Zrt. lebontásával. A 2019-ben létrehozott DKÜ feladata a kormány alá tartozó vagy általa felügyelt, illetve állami szervek, intézmények, cégek, alapítványok informatikai beszerzéseinek koordinációja. Az elmúlt években gyakorlatilag olyan központosított beszerzési szervként működött az informatika terén, mint a Balásy-cégek felemelkedése és bukása miatt a hírekből jobban ismert Nemzeti Kommunikációs Hivatal a kommunikációs költések esetében. A DKÜ vezérigazgatóját, Lenkei Mirtillt már május végén leváltotta Tanács Zoltán, a helyére a cég eddigi gazdasági vezérigazgató-helyettesét, Kovács Miklóst nevezte ki.
A tudományos és technológiai miniszter digitális innovációs ügynökséget hozna létre, az erről szóló javaslatot a tervek szerint novemberben nyújtja be a parlamentnek. Az új törvény célja „egy működő, nemzeti innovációs ökoszisztéma felállítása”, és ezt az új független státuszú szervezet fogja irányítani. Tanács Zoltán törvényjavaslatot terjeszt be a dezinformáció elleni fellépés érdekében is. A szabályozás célja a leírás szerint
„a mesterséges intelligencia felhasználásával készült, manipulatív vagy egyébként sértő, bántó tartalmak készítésének és publikálásának törvényi szintű szabályozása, tilalmak megfogalmazása” lesz.
A már beígért felülvizsgálat után módosítják a Schadl–Völner-ügy miatt elhíresült bírósági végrehajtói rendszert, valamint a közjegyzői és felszámolási rendszert, de már az ősszel terítéken lesz a foglalkoztatáspolitika és a közmunkaprogram átalakítása, és a tervek szerint a rendészeti törvényekhez is hozzányúlnak.
A törvényalkotási programban rengeteg egyéb javaslat is szerepel, ezeket itt lehet elolvasni. Az őszi ülésszak hivatalosan csak szeptember 1-jén kezdődik, de a kormány arra készül, hogy egész nyáron ülésezni fog a parlament. Ilyenkor rendkívüli üléseket kell összehívni. Ezt Ruff Bálint meg is tette: jövő hét elején az uniós törvénycsomagról, a közmédia átalakításáról, a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreinek bővítéséről, valamint a reklámhálók és gigaplakátok megszüntetéséről szavazhatnak a képviselők. Magyar Péter ígérete szerint június végéig felszámolják a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
