Megszavazták a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, aztán vitatkoztak az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról

Parlamenti közvetítésünket most lezárjuk. Köszönjük, hogy nálunk követték az ülést.

Miért maradhatnak pártállami ügynökök a Tisza-kormány alatt is titkosszolgálati kötelékben? – tette fel a kérdést vezérszónoki felszólalásában Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője. Novák arra utal, hogy a Tisza törvényjavaslata szerint nem kell nyilvánosságra hozni az azokra vonatkozó iratokat, akik 2020 után is a szolgálatoknál vagy azoknak dolgoztak.

Novák felhozta, hogy korábban javasolták, hogy hozzák nyilvánosságra a parlamenti képviselők és a kormánytagok kettős állampolgárságáról szóló információkat, ezt azonban se a Fidesz, se a Tisza nem támogatta.

A Fidesz és a KDNP képviselői azzal védték az ügynökakták korábbi szabályozását, hogy a Nemzeti Örökség Intézetének pont az volt a feladata, hogy azt kutassák. Novák szerint ez nem igaz, a Nemzeti Örökség Intézetét csak azért hozták létre, hogy elhúzzák ezek nyilvánosságra hozatalát és a valóság megismerését.

Latorcai Csaba szerint a KDNP helyes iránynak tartja az ügynökaktákról szóló módosítást, ezért támogatják a folyamatot. Azonban szerinte a Melléthei-Barna Márton által benyújtott javaslat csak egy lépés, mert a folyamatot inkább a Fidesz vívmányának tekinti.

„Megfelelő óvatossággal kell kezelni ezeket az adatokat”

– mondta Latorcai, utalva arra, hogy volt, akit zsarolással szerveztek be.

A kommunista rendszer egyik bűneként hozta fel, hogy összemosták a külső és a belső hírszerzést, ezért nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az ügynökakták teljes feloldása – igaz, ahogy telik az idő, egyre kisebbet.

Aggódik, mert a javaslat szerint akkor sem lesz fenntartható a nemzetbiztonsági minősítés, ha kiderül valami az ország rejtjelrendszeréről – ami Melléthei-Barna szerint ennyi évtizeddel később nem valós veszély –, vagy ha a kikerülő tartalom nemzetbiztonsági, hadrafoghatási kockázatot jelent.

A tanácsadó bizottságot is kockázatosnak tartja, mert annak tagjai akár nemzetbiztonsági minősítés nélkül is beleláthatnak a kérdéses dokumentumokba. A kockázatok miatt javasolják, hogy ne kelljen átadni azokat az iratokat, amik segíthetnek felfedni a hírszerzési eszközöket, vagy más nemzetbiztonsági kockázatot hordozhatnak magukban.

Gulyáshoz Gergelyhez hasonlóan Latorcai is felvetette, hogy szerinte a Nemzeti Emlékezet Bizottsága lenne a megfelelő testület az adatok feldolgozására, feltárásra, mert az nem a kormány alá tartozik, mint a javasolt bizottság, hanem az Országgyűléshez kötődik.

Magyarországon az úgynevezett – a szakma szerint nem is létező – ügynökakták a szakma által kutathatók, és ma is megismerhetők – mondta Gulyás Gergely. Szerinte a szakma nagyon komoly munkát végzett ezeknek az iratoknak a feldolgozásában. A Nemzeti Emlékezet Bizottság még az úgynevezett mágnesszalagokat is vizsgálta, és egy százoldalas jelentést is közzétett ezekből.

Gulyás szerint egyes iratok nyilvánosságra hozatala azért is problémás, mert az iratokból nem feltétlenül egyértelmű, hogy valaki valóban káros tevékenységet végzett-e. Felhozta, hogy vannak olyanok, akik kényszer alatt aláírták a beszervezést, aztán nem jelentettek, és vannak olyanok is, akik önként jelentkeztek jelenteni, és ezt meg is tették.

Czakó-Czirbus Pál Tisza-vezérszónok arról beszélt, hogy generációkon átívelő sebeket okoztak a rendszerváltási idők megfigyelései. Azt gondolja, hogy az előző kormánynak minden eszköze megvolt, hogy lezárja az ügynökaktákat övező történelmi vitákat, de nem tette meg.

Az új törvény szerinte mindent vizsgálhatóvá tenne, nemcsak az ügynökaktákat, hanem az azokból készült elemzéseket is. Ezzel közelebb kerülünk a diktatúra történelmének lehető legteljesebb megismeréséhez. Czakó-Czirbus szerint csak a teljes iratanyag megismerésével lehet pontos képet kapni, mert volt, akit beszerveztek, de nem jelentett, volt, akit zsaroltak, és olyan is akadt, aki tudatosan működött együtt.

„Nincs szabad jövő feltárt múlt nélkül”

– zárta felszólalását.

A rendszerváltás óta folyamatosan itt van közöttünk az az ígéret, hogy nyilvánosságra fogják hozni az ügynökaktákat, és ezt a Fidesz többször megígérte, mégsem tette meg – mondta Melléthei-Barna Mártonnak adott válaszában Tarr Zoltán kultuszminiszter. Szerinte a szembenézés hiánya hatással volt arra, hogyan éltük meg a jelenünket.

Tarr szerint ugyanakkor tudni kell, hogy az eddig titkosított adatok nyilvánosságra hozatalával nem lesz még egy egyértelmű papírunk arról, hogy a társadalomból kik voltak elkövetők, és kik áldozatok. Szerinte viszont ebben előrébb fogunk lépni, mert eddig sokakkal megtörtént, hogy hamis vagy részleges információk alapján hitték őket bűnösöknek, miközben áldozatok voltak, vagy áldozatoknak, miközben bűnösök voltak.

A miniszter szerint fontos, hogy a törvény és az akták nyilvánosságra hozatala ne egymásra mutogatást, hanem a múlt megismerését szolgálja.

A Tisza a rendszerváltás adósságát akarja rendezni, ezért javasolta Melléthei-Barna Márton az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítását. Eszerint az 1990 előtti pártállami diktatúra állambiztonsági szolgálatai tevékenységének nyilvánossága érdekében létrejönne a minősített iratok felülvizsgálatát segítő, 11 fős tanácsadó bizottság.

Melléthei-Barna szerint több korábbi képviselő sem indulhatott volna el választásokon, ha ezek a akták nyilvánosak, de megjegyezte, hogy már sokan nem élnek, akik vagy akikről jelentettek. A képviselő azt mondta, hogy céljuk, hogy a társadalom szembenézzen a múlttal, mert anélkül nincs gyógyulás.

„De a cél nem a sebek feltépése”

– mondta.

Nem az a cél, hogy mindenki mindenkiről elolvashasson minden jelentést, hanem az, hogy a lehető legtöbbről lekerüljön a nemzetbiztonsági titkosítás, hogy kutathatóak legyenek. Ezzel például el lehet majd oszlatni konspirációs elméleteket.

Ha a törvény hatályba lép, a titkosszolgálatoknak át kell majd nézniük minden iratot, hogy eldöntsék, melyiken kell fenntartani a titkosítást. Amiről így döntenek, azt egy civileket is bevonó bizottság is átnézi, hogy indokolt-e a döntés.

A javaslat véglegesítéséhez társadalmi egyeztetéssel a civileket és a szakértőket is bevonják majd, ami hamarosan elindulhat.

A szavazások megtartása után szünetet rendeltek el a parlamentben, a képviselők egy része elhagyta a termet, más része a sorok között várakozik, beszélget, tereferél, mobilozik.

A képviselők elfogadták a polgármesterek és a vármegyei közgyűlések elnökeinek juttatásairól szóló törvény módosítását. A javaslat 136 igen és 50 nem szavazatot kapott, így több mint kétharmados többséggel ment át. A javaslatról itt írtunk bővebben.

„Mint egy piti tolvaj, most is videózik Németh Balázs” – mondta Magyar Péter. Erre nagy felzúdulás lett a Fidesz és a KDNP frakciójában, Forsthoffer Ágnes házelnök viszont utasította a fideszes képviselőt, hogy fejezze be az ülést zavaró tevékenységét.

135 igen szavazattal 45 nem ellenében 6 tartózkodás mellett megszavazta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslat értelmében a hivatal megszűnik, a jogutódja az Igazságügyi Minisztérium lesz. A törvényről itt írtunk hosszabban.

Magyar Péter szerint a felszólaló ellenzéki képviselők nem a házszabályoknak megfelelően szólaltak fel, majd felrótta a Latorcai Csabának, hogy Varga Juditot hazugnak nevezte – hiszen valóban a Balatonhoz akart költözni akkori feleségével, de ez végül nem így alakult, ezért visszafizették a támogatást.

Ezután megkérdezte Gulyás Gergelyt, hogy mit gondol arról, hogy képviselőtársa Vargát hazugnak nevezte, főleg mivel ő is járt az említett ingatlanban.

Trógernak hívott a miniszterelnök pusztán azért, mert kérdéseket tettem fel – mondta Panyi Miklós. Elmondása szerint mindenre vannak tanúk, amit a felszólalásában mondott. Szerinte az is megtörtént, amit Tarnazsadányról mondott.

Tény, hogy sajnos nem tudtuk megváltoztatni Magyarország negatív demográfiai folyamatait – mondta Latorcai Csaba. Szerinte az is tény, hogy a családtámogatási rendszerekkel vissza lehetett élni. Fel is hozott egy példát: Magyar Péterét, aki volt feleségével egy Balaton-parti településen lévő házra vett fel családtámogatást. Szerinte Magyar Péter a farizeus.

Július 1-je Semmelweis-nap, az egészségügyi dolgozók napja. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter beszélt az előző kormány mulasztásairól, valamint arról, hogy itt az ideje, hogy az egészségügyi dolgozók megkapják a tiszteletet és megbecsülést, amit érdemelnek.

Megalapítják a Semmelweis-rendet, amit azok az elkötelezett egészségügyi dolgozók kaphatnak majd meg, akik a legtöbbet teszik azért, hogy a kórházak tiszták maradjanak, hogy a kézfertőtlenítők fel legyenek töltve, és hogy mindenhol legyen szappan és vécépapír.

Emellett bejelentette, hogy lekapcsolják az előző kormány döntése alapján bevezetett arcfelismerő rendszereket a kórházakban, hogy az ott dolgozóknak ne kelljen ilyen értelmetlen szigorban végezniük a munkájukat.

A Fidesz- és a KDNP-frakció tagjai megvártak, amíg leülnek a kormánypárti képviselők, és csak utána álltak fel megtapsolni a tiszás Németh Csilla felszólalását, aki a Semmelweis-nap alkalmából köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak.

Közben megérkezett Szijjártó Péter, Takács Péter és Németh Balázs is.

Így van, így van – helyeseltek a tiszás képviselők, mialatt Magyar Péter Panyi Miklós felszólalására reagálva arról beszélt, hogy a minisztériumok tele voltak a fideszesek családtagjaival.

Ön egy hazug tróger – mondta Magyar Péter Panyi Miklósnak a Kata nevű nőről szóló történetre. Azt mondta, hogy 2010-ben még a takarítókat is kirúgták a minisztériumból, most azonban semmi ilyen nem történik. Magyar felhozta, hogy 2019-ben, amikor a Diákhitel Központ vezérigazgatójává nevezték ki, ő senkit nem rúgott ki. Később hozzátette: ön egy hazug, embertelen tróger.

A miniszterelnök szerint a minisztériumok átvilágításakor azt találták, hogy minisztériumonként 50-100 családtag van fizetési listán. Egy részük a miniszterelnök elmondása szerint most önként áll fel, mert nem várja el, hogy az új kormány is munka nélkül fizessen neki.

Magyar a Martin nevű fiú történetéről azt mondta: a Fidesz az utcán hagyta volna a kisfiút, a Tisza azonban segített neki, és visszavitte az otthonba, ahol élt. A miniszterelnök szerint a Fidesz-kormány 16 évig semmit nem tett „Martinért és a sorstársaiért”.

Panyi Miklós, a Fidesz képviselője azt állítja, hogy egy 29 éves minisztériumi dolgozónak egy miniszter azt mondta, hogy még mindig egy pedofil kormányt támogat, amiért a dolgozó nem akart aktívabb részt vállalni a Tisza-kormány körül. Panyi szerint a hasonló esetek gyakoriak.

Azt is mondta, hogy a hétfői ülésnapon megemlített fiú esete, hogy interjú készült vele, szerinte bűntény, és azt gondolja, hogy a gyereket a Tisza Párt csak propagandacélokra használta.

Nagy a verseny, hogy ki a nagyobb farizeus itt a parlamentben – kezdte felszólalását Magyar Péter, majd közölte, hogy szerinte ebben még mindig a KDNP viszi a prímet. Felhozta, hogy a Fidesz–KDNP kormányzása alatt csökkent a népesség 9,5 millió alá, és az alatt sikerült elérni azt is, hogy soha nem látott mélységbe csökkent a születésszám.

Magyar hozzátette: az Orbán-kormányok végére ugyanolyan alacsonyra csökkent a termékenységi arányszám, mint amilyen alacsonyan a kormányzásuk elején volt. A miniszterelnök hozzátette: a Fidesz-kormány alatt munkásszállók épültek, és vendégmunkások tízezrei érkeztek az országba, hogy „az oligarchák” és a multik jobban járjanak.

A KDNP-s Latorcai Csaba arról kérdezte a kormányt, hogy miért szüntetnek meg programokat, amik szerinte a magyar családokat és a magyar vidéket segítik. Azt gondolja, hogy a népességfogyás kérdésében a Tisza rossz irányba indult el, amiért a párt egyik tisztségviselője azt mondta, hogy a demográfiai csökkenés természetes folyamat és akár még kedvező is lehet.

Szerinte az ilyen kijelentések alapján a kormány úgy tűnhet, hogy célja a népesség csökkentése, falvak eltüntetése, és azt kérdezte, hogy milyen üzenetet kapnak így a vidéki fiatalok, ha a kormány megszünteti a vidéki támogatásokat.

Toroczkai Lászlónak adott válaszában Magyar Péter azt mondta: az ő kormányuk három hét alatt többet tett a kárpátaljai magyarságért, mint amennyit az előző kormányok 20 év alatt. Magyar szerint az Orbán-kormány semmit nem tett a kárpátaljai magyarok helyzetének rendezéséért, Orbán Viktor pedig 11 év alatt még a lábát sem tette be Ukrajnába.

Toroczkai konkrét, uniós javaslatra vonatkozó kérdésére Magyar azt mondta: nyilvános volt az az ülés, amelyen ezt tárgyalták, és Pósfai Gábor belügyminiszter egyértelműen kifejezte, hogy a magyar kormány nem támogatja azt.

Toroczkai László napirend előtti felszólalásában megemlítette, hogy az EU szerint a jövőben nem kell védelmet adni azoknak az ukrajnai menekülteknek, akiket az ukrán hadsereg hadkötelezettség miatt nem akar kiengedni az országból. A Mi Hazánk frakcióvezetője arra kérte a kormányt és Orbán Anita külügyminisztert, hogy a kárpátaljai magyarok védelme érdekében tiltakozzon a lépés ellen.

Emellett arról is kérdezte a kormányt, hogy fognak hozzáállni az 1991-es ukrajnai népszavazáshoz, amelyen a kisebbségek többsége amellett szavazott, hogy Kárpátalja különleges besorolást kapjon.

Magyar Péter szerint az ellenzéki képviselők úgy beszélnek, mintha nem ők lettek volna kormányon 16 évig. Szerinte Rétvári felszólalása úgy hangzott, mint egy győzelmi jelentés, miközben a víziközmű-rendszer borzalmas állapotban van.

Magyar szerint ennek az egyik oka, hogy a rezsicsökkentés részeként befagyasztották a lakosság vízdíját, a kieső bevételt azonban nem pótolták a vízszolgáltatóknak. Emiatt történt, hogy ezeknek a szolgáltatóknak nem maradt pénze a hálózat fejlesztésére.

Magyar szerint az Orbán-kormány csak azért emelte meg a vízügyi dolgozók fizetését, mert a legutóbbi árvíz idején a Tisza önkéntesei kint voltak a gáton, és felhangosították az ágazat problémáit.

A miniszterelnök szerint a Fidesz csak azokra a dolgokra költött, amelyek látszanak, például a városokban lévő díszburkolatokra, és azokból is kilopták a pénz felét. Eközben szerinte a díszkő burkolat alatti vízcsövekre nem költöttek, és ha ezek tönkremennek, akkor a díszköveket is fel kell törni, és újra kell építeni.

Magyar szerint van olyan európai régió, ahol a termésátlag az ötszörösére nőtt, eközben Magyarországon ugyanakkora a termésátlag, mint a Kádár-rendszer végén. Magyar szerint, bár Lengyelországban is komoly politikai viták vannak, ott a kormánypárt és az ellenzék legalább abban egyetért, hogy nincs szükség korrupcióra.

A miniszterelnök felhozta, hogy Gulyás felszólalásában az ország kudarcának nevezte, hogy az ország öntözőrendszere és vízügyi ellátórendszere az elmúlt évtizedekben nem tudott fejlődni. Magyar szerint ez nem igaz, mert ez elsősorban a Fidesz–KDNP felelőssége.

A Tisza frakcióvezető-helyettese arról beszélt a keddi rendkívüli parlamenti ülés előtt tartott sajtótájékoztatón, hogy szerinte a Magyarországra látogató Velencei Bizottság sem kifogásolja majd az Alaptörvény 17. módosítását, amivel eltávolítanák Sulyok Tamást. Melléthei-Barna Márton azt is elmondta, hogy értelmezése szerint kinek volt igaza Forsthoffer Ágnes és Magyar Péter házelnök hétfői csörtéjénél.

Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője is köszönettel kezdte a felszólalását, majd visszatért az előző kormány hiányosságaira – például arra, hogy a vízrendszerben a vízveszteség helyenként 60 százalék körüli.

Ezután kitért a tudatos fogyasztásra, mert szerinte nemcsak a hatóságoknak, szolgáltatóknak van felelőssége, hanem az állampolgároknak is, és nemcsak a vízzel kapcsolatban, hanem a fogyasztás minden területén.

Gulyás Gergely szerint bár az ivóvízhálózat körülbelül 20 százalékos vesztesége nagy, nem tartozik a legnagyobbak közé Európában. Felhozta, hogy az ő kormányuk döntései értelmében a nem lakossági fogyasztók által fizetendő vízdíj egy részét elkülönítik, és azt a vízhálózat fejlesztésére fordítják.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy kudarc, hogy ma kevesebb területet tudunk öntözni, mint amennyit a Kádár-rendszer utolsó éveiben öntöztek. Szerinte ezen változtatni kell, és mindenképpen fejleszteni kellene az öntözési lehetőségeket. Gulyás azt mondta, hogy ha a Magyar-kormány letesz egy, a vízügyi rendszer fejlesztését szolgáló tervet a parlament asztalára, akkor ahhoz konstruktívan fognak hozzáállni.

Rétvári Bence felszólalását azzal kezdte, hogy megköszönte azok munkáját, akik most azon dolgoznak, hogy minél több ember biztonságban legyen, minél több embernél legyen víz. Azt gondolja, hogy az előző kormány sok fejlesztést indított el az elmúlt másfél évtizedben, külön megemlítve a kórházak légkondicionálási projektjét, a víztározók csatornáinak tisztítását, valamint a vízügyi dolgozók béremelését.

Sikerként beszélt a Kádár-kockák korszerűsítésének módosításáról is, igaz, szakértők szerint ez közel sem dobott annyit a magyar házak energiahatékonyságán. A Habitat 2025-ös jelentése szerint a magyar háztartások négyzetméterenként átlagosan közel másfélszer annyi energiát használnak fűtésre, mint az EU-s átlag, és az épületek kétharmada G vagy annál rosszabb energiaosztályú. A családi házaknál ennél még rosszabb a helyzet: 82 százalékuk a három legrosszabb energiaosztály valamelyikébe tartozik. A házak rossz energetikai helyzete és a rezsicsökkentés között közvetlen összefüggés áll fenn: sokan vélhetően azért nem áldoztak energiahatékonysági beruházásokra, mert nem motiválva őket erre az államilag olcsósított energia.

A miniszterelnök után Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője szólalt fel, aki egyetértett Magyarral abban, hogy az előző kormány elhanyagolta a vízgazdálkodást. Elmondása szerint az előző ciklusokban ők folyamatosan kongatták a vészharangot emiatt, így „nagyon régóta tudta a politikai elit, hogy óriási a probléma, mégsem tettek semmit”.

Toroczkai szerint ugyanakkor Magyar a napirend előtti felszólalásában csak általánosságokat sorolt, pedig konkrét javaslatokra lenne szükség. A frakcióvezető szerint ők sok vízügyi szakértővel kapcsolatban állnak, és szeretnék javasolni, hogy ők részt vehessenek a vízügyi terv kidolgozásában.

Toroczkai azt javasolta, hogy a kormány vessen ki különadót a nagy vízfogyasztó vállalatokra, például az akkumulátorgyárakra, valamint a környezetszennyező cégekre, például a Shellre.

A jelenlegi, sok településen kritikus helyzet rövid bemutatása után Magyar Péter felszólalásában hosszasan kritizálta az ellenzéki képviselőket és az előző kormány vízgazdálkodását, amiről azt gondolja, hogy arról szólt, hogy a víz minél gyorsabban átjusson az országon.

Azt mondta, hogy szerinte a Fidesz-kormány semmit nem tett, hogy az ország felkészüljön az egyre szélsőségesebb körülményekre, míg Európában vészterveken dolgoztak. Magyar azt mondta, hogy a Tisza klímapolitikája a szakértőkkel való egyeztetésen alapul majd.