Ruff Bálint elnézést kért egy fideszestől

Ülésezett az Országgyűlés hétfőn, ezúttal Magyar Péter miniszterelnök NATO-csúcson tartózkodása miatt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter beszélt napirend előtt. Emellett interpellációk és azonnali kérdések – sőt bocsánatkérések – is elhangzottak mindkét oldalon.

A fontosabb történések

• A Mi Hazánk műanyag, magzatszerű szobrocskákat tett le a képviselők elé, amire nem volt engedélyük, bár azt állították, azok ajándékok. Később az abortuszról is szó esett az ülésen, kiálltak a szívhangrendelet mellett.
• Vitézy a Fidesz öt hazugságáról beszélt az uniós pénzek témájában, majd közölte: Brüsszel helyett a magyar gazdaságot sikerült megállítani a Fidesznek.
• A Fidesz támadta a tervezett Alaptörvény-módosítást is, Tuzson Bence még Adolf Hitler náci diktátort is behozta hasonlatnak. Több más ellenzéki képviselő is önkényt és ÁVH-t emlegetett az ülésen.
• A KDNP-s Juhász Hajnalka bocsánatot kért minden gyerektől, akit cserbenhagyott a gyermekvédelmi rendszer, majd megvédte a Zsolti bácsi-ügyben támadott Semjén Zsoltot.
• Kátai-Németh Vilmos a gyerekek politikai célú felhasználását kritizáló fideszes Hegedűs Barbarának azt mondta: „kiszólt a gödör a lyukból”.
• Ruff Bálint elnézést kért egy fideszestől: Nagy Bálint azt mondta, nyilvánosságra került egy felvétel, amin egy tiszás országgyűlési képviselő egy óvodai bálon megfenyegetett egy polgármestert, erre reagált.

A parlamenti ülésen véget értek az azonnal kérdések, ezután a kérdések következnek, amit már nem követünk. Azonban parlamenti műsorunk nem ért véget, azt itt követheti:

A fideszes Nagy Bálint szerint nyilvánosságra került egy felvétel, amin egy tiszás országgyűlési képviselő egy katolikus óvoda bálján fenyegetett meg polgármestereket azzal, hogy jobb lenne, ha vádalkut kötnének. A fideszes képviselő állítása szerint a napokban emiatt sok polgármester kereste meg őt felháborodottan. Azt jogosan felháborítónak tartják, hogy a tiszás képviselő szerint akkor maradhatnak a hivatalukban, ha együtt tudnak dolgozni a Tiszával. Nagy azt kérdezte, hogy mit üzen ez a polgármestereknek. Ilyenek a tiszás országgyűlési képviselők? – kérdezte. Azt kéri, hogy fejezzék be a kollektív bűnösséggel fenyegetést.

A kérdést Ruff Bálintnak címezte, aki ma másodszor válaszolt kérdésre. Ruff Bálint azt mondta, hogy ez hiba volt, nem lehet így beszélni, és elnézést kért.

Nagy Bálint megköszönte, de hozzátette, hogy szerinte nem egyedi esetről van szó. Ruff erre azt mondta: amit a Fidesz az elmúlt 16 évben művelt a polgármesterekkel, „arra szavak nincsenek”. Szerinte ők 16 év alatt földesurakként viselkedtek, ebből lett elege a magyar embereknek. Szerinte az a különbség köztük és a fideszesek között, hogy ők bocsánatot kértek, amikor hibáztak.

Szűcs Gábor fideszes képviselő az Alaptörvény módosításáról beszélt, és azt tanácsolta a kormánynak, olvassanak el egy alkotmányjogi tankönyvet. Református lelkészként belefér-e Tarr Zoltánnak, hogy leváltják az Alkotmánybíróság egyes tagjait, hogy korlátozzák a választói akaratot? Feltette a kérdést, mit mondanának annak a tíz ellenzéki képviselőnek, akik egyéni körzetben nyertek. Feltette azt a kérdést is, az EP-ciklusok miért nem számítanak – az Európai Parlamentbe Magyar Péter szerinte alig járt be. Feltette a kérdést: „választást kell nyerni, és aztán mindent lehet?”

Tarr helyett Tompa Enikő államtitkár a Fidesz–KDNP 2010-es választási programját idézte, amire kétharmados felhatalmazást kaptak. Elkezdte sorolni a fideszes kormányzás eredményeit: a költségvetési hiányt, a demokrácia leépítését, az egészségügy és szociális háló szétszakítását, kormányzati propagandát, urambátyám rendszer kiépítését. A választási ígéreteikkel ellentétes irányba vitték el az országot Tompa szerint. Igaz szerinte a Szűcs által feltett kérdés: „választást kell nyerni, és aztán mindent lehet?”

Szűcs azzal kontrázott, ő 14 éves volt 2010-ben, és eleve sok minden megvalósult a Fidesz régi ígéreteiből. Szerinte a Fidesz kormányzása alatt kétszeresére nőtt a reálbér, nem zavarták el a köztársasági elnököt, a támadott választási törvénnyel pedig most a Tisza szerzett kétharmados többséget. Tompa válasza szerint Szűcs „ott folytatta, ahol a Megafonnál abbahagyta”. A Tisza a valódi választási programját akarja végrehajtani.

Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint középosztály-ellenes politika kezd kibontakozni az oktatási tárcánál, ráadásul „csetlésekkel-botlásokkal”. Szerinte elbizonytalanító üzeneteket küldenek például az egyházi iskolákkal kapcsolatban. A kormány nevében válaszoló Kapronczai Balázs államtitkár nem érzi úgy, hogy csetlene-botlana az oktatási tárca. Nem is érti, honnan jönnek ezek Rétvárinak, mert szerinte nincsenek olyan konkrét hírek, amik ezt alátámasztanák.

A tanárok 0,4 százalékos béremeléséről azt mondja, egy uniós vállalás miatt volt rá szükség. Rétvári tovább folytatta a problémáit, szerinte a miniszter a Facebookon üzente meg egy karnak, hogy meg fogja szüntetni őket. Az iskolakezdési támogatás sem tetszik neki, mert szerinte nem kapják majd meg olyanok, akiknek szükségük lenne rá. Az államtitkár felhívta a figyelmét, hogy 400 ezer család fog iskolakezdési támogatást kapni, ami pont 400 ezerrel több, mint ahány családnak a Fidesz iskolakezdési támogatást adott.

Takács Péter a Fideszből a 0 százalékos gyógyszeráfáról kérdezett, ami szerinte benne volt a Tisza Párt programjában. Jelenleg 5 százalékos áfakulcs alá tartozik a humángyógyszerek zöme. Viszont nem jönnek a részletes szakmai intézkedések, nincs társadalmi egyeztetésre benyújtott normaszöveg, nincs benyújtott törvényjavaslat a kormány részéről. Felidézte, a tiszás Nemzet Hangja konzultációban 90 százalék feletti támogatottsága volt az áfacsökkentésnek. Takács arról is beszélt, vállalta, hogy konstruktív ellenzék lesz majd, ebben a kérdésben is azt tervezi.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter megkérdőjelezte a konstruktivitást, majd azt felelte, 55 napos a kormány, ennyi idő után furcsa számon kérni egy ígéretet, amit finanszírozni is kell. Megalakították az önálló egészségügyi minisztériumot, leszerelték a megfigyelő kamerákat, sok mindent tettek. Dolgoznak az adócsomagon, amiben benne lesz a gyógyszeráfa is. Pénteken a közigazgatási államtitkárok tárgyalják majd az áfatörvényt, az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek áfamentesek lesznek, ez 7 milliárd forintba kerül.

Takács szerint a tiszás ígéretek nem úgy valósulnak meg, ahogy ígérték. Nem csak a vényköteles és tb-támogatott gyógyszerek áfamentességét ígérték szerinte – erre a tiszás képviselők hangosan méltatlankodtak. „Félrevezették a választókat, és sajnálom, hogy ebből az egészségügy se maradt ki” – mondta. Hegedűs szerint egyértelmű volt a kampányban, hogy a vényköteles gyógyszerekről volt szó, és minden ígéretüket betartják majd.

A Fidesz kormány egyik államtitkára, Tárkányi Zsolt megkérdezte a Tisza-kormány másik államtitkárát, Stumpf Pétert, hogy mikorra várhatják a debreceniek az akkumulátorgyárak okozta szennyezés utáni kármentesítést. Stumpf Péter megnyugtatta, hogy transzparensen fognak kommunikálni.

Tárkányi felhozta, hogy ebben a kampányban már volt olyan fideszes képviselő, aki azzal kampányolt, hogy az ő körzetében nem lesz akkugyár. Például Vitányi István – tette hozzá. Vitányi István erre bólogatni kezdett, majd hozzátette: „Akkor jól kampányoltam.”

Dócs Dávid, a Mi Hazánk képviselője arról beszélt, hogy a Fidesz szisztematikusan leépítette a vidéket – oktatás, tömegközlekedés, orvosi ellátás, takarékszövetkezetek is leépültek. Békés és Nógrád vármegyékben 10 százalék feletti az elvándorlás, Tolnában és Baranyában is rossz a helyzet. Azt kérdezte, mit akar tenni a kormány, hogy a vidék erőre kapjon.

Stumpf Péter, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a hazahozandó EU-s forrásokkal fejlesztenék a vidéket. Erről a pénzről a Mi Hazánk lemondana, mert kiléptetné az országot az Európai Unióból. Tíz falunként 1 milliárd forintot fog a kormány adni a településeknek. „Cserébe nem kell hűségesküt tenniük senkinek, nem kell egyéni jelöltek kampányvideóiban bohóckodniuk” – mondta az államtitkár. Kevés hangsúlyt fektettek munkahelyteremtésre vagy infrastruktúrafejlesztésre, inkább látványberuházások voltak.

„Kiemelt gondoskodást kell biztosítani ezeknek a településeknek” – utalt Dócs válaszában a kis falvakra. Szerinte demotiválttá akarja tenni a polgármestereket a Tisza-kormány a fizetéscsökkentéssel. Az államtitkári viszonválasz szerint nem tesznek a többmilliós fizetések demotiválttá embereket. A Szent István program kifejezetten a kistelepülésekre vonatkozik, ez a válasza.

Miközben a parlamentben vitáznak a képviselők, Magyar Péter Törökországban turistáskodik, friss bejegyzése szerint meglátogatta az isztambuli Héttorony erődjét, „ahol többek között Török Bálint és Bornemissza Gergely raboskodott”. De azért a parlamentet is figyeli, legalábbis azt írta, hogy öröm volt látni, hogy „a TISZA-kormány és a frakciónk tagjai megeszik reggelire az orbáni maffia és hazugsággyár tagjait”, akik szerinte megint megmutatták, hogy „semmit sem értenek a megsemmisítő vereségük okaiból”.

A KDNP-s Latorcai Csaba arról kérdezte a kormányt, hogy kiknek a fizetését tervezik emelni, és kikét csökkenteni. Azzal kezdte, hogy Magyar Péter csökkenteni akarta a polgármesterek fizetését – aztán mégsem tette. Úgy tűnik neki, mondta, hogy a kormány ellenségként kezeli a településeket. Azt kérte, hogy ne tegyék ezt. A címben jelzett kérdés nem hangzott el.

Ez a válaszadó Stumpf Péter államtitkárnak is feltűnt, ezt jelezte is. Ezért Latorcai egyértelműsítette, mire gondolt: azt kérdezi, hogy miért kezelik ellenségként a polgármestereket, és azt kérdezi, akarnak-e előrehozott választásokat. Azt hozta példaként, hogy a kormány a helyettes államtitkárok fizetését megemelte.

Stumpf Péter azt mondja, hogy a polgármesterek bérének befagyasztása nem azt jelenti, hogy ellenségesek a polgármesterekkel, szerinte a 3 milliós fizetésekkel nem fogják őket elüldözni.

Az azonnali kérdésekre Dúró Dóra vette át az ülés vezetését. Witzmann Mihály megszorítások témájában kérdezett, miközben tudósítónk szerint a bennlévő képviselő jelentős része a telefonjába mélyedt. A fideszes politikus szerint a Tisza-kormány bejelentette, hogy pótköltségvetést nyújt be, mert rossz állapotban van a költségvetés, Kármán András pedig azt mondta, kiigazításokra lesz szükség. Az EU az árstopok és kamatstop megszüntetését kéri a magyar kormánytól szerinte. Sorolta a szociális juttatásokat, amiket bevezettek az előző kormány idején, ezeket kivezeti a mostani kormány, mint például az üzemanyagok védett árát.

Kármán András pénzügyminiszter azt felelte, a 9 százalékos költségvetési hiány a Fidesz öröksége, „évtizedek óta nem volt ekkora negyedéves költségvetési hiány”. Az előző kormány 3,7 százalékos hiánnyal számolt, azonban idén a GDP 8,3 százalékát is elérné a hiány, ha a Tisza-kormány nem hozta volna haza az uniós forrásokat, és nem állítanák le az állami pazarlást. A védett üzemanyagár kivezetése csökkentette a benzinárat, a kamatstopról társadalmi konzultációt kezdtek.

Witzmann szerint a foglalkoztatottság tekintetében „impozáns” a helyzet, a gazdasági növekedésre utaló jelek „tavasszal már megindultak”. Jogos a félelem az emberekben, mi lesz a rezsicsökkentés sorsa, mit terveznek az édesanyák szja-mentességével vagy a 13. és 14. havi nyugdíjjal. Kármán megnyugtatta Witzmannt, nem az EU ajánlásai irányítják a kormányt, a magyar érdekek inkább. „Valóban lesznek adóváltoztatások rövid távon”, amiből jelentős bevételek jönnek.

Az interpellációk végére értek mára, Forsthoffer Ágnes két perc technikai szünetet rendelt el. Erre azért van szükség, mert most az azonnali kérdések és válaszok következnek, amiket már nem kell egyesével megszavazniuk a képviselőknek – ami azt is jelenti, hogy sokan kimennek az ülésteremből.

Szabadi István a Mi Hazánkból a sürgősségi betegellátás helyzetének javításáról interpellált. Svéd Tamás államtitkárt idézte, aki szerint az egészségügy összes problémája megmutatkozik az SBO-kon. Kevés a szakember, rossz a betegedukáció többek közt. A beteg sokszor nem tud máshova fordulni, például mert nincs elég háziorvos. A betegek 24–48 órát is a sürgősségi osztályokon töltenek, sokszor nem teljesen gyógyult állapotban mennek haza. A betegszállítás esti hiánya is terheli az osztályokat, ahogy a ChatGPT tanácsai és a túlzott alkoholfogyasztás folyományai is. Sokszor étlen-szomjan vannak a betegek az SBO-kon.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter azt válaszolta, egyetértenek a helyzettel. „Ezt a rendszert örököltük”, ez egy rendszerhiba, jó tükör arra, ha egy egészségügyi rendszert meg akarnak nézni. Hegedűs volt a Baltikumban kórházban, „leesett az állam”. Megköszönte a dolgozók áldozatos munkáját, főleg a kánikulában. „Nagyon sok dolgunk van, ez a rendszerhiba néhány huszárvágással nem kezelhető”, teljes betegútrendszer-átalakítást akarnak. Sürgősségi miniszteri megbízottat nevezett ki erre Bognár Zsolt személyében. Az alapellátást akarják megerősíteni, csökkenteni akarják a betöltetlen praxisok számát, fejlesztik az országos alapellátási ügyeleti rendszert is. Az ügyeleti-sürgősségi ellátás humánerőforrását bővítik életpályamodellel, rezidensek bevonásával. Összehangolt triázsrendszer, országos betegedukációs kampány is lesz. A sürgősségin nem torlódhatnak fel a betegek. Az SBO-k működési feltételeit is javítani akarják, például a klímaprogrammal.

Szabadi azt mondta erre, teljesen egyetért a miniszterrel, és várják, hogy mindez megtörténjen. Vannak előremutató jelek, de hiányolják a szakmai egyeztetéseket, ezt szakemberek mondták neki. A szociális ágazattal is egyeztetni kellene, a szakápolóhiány miatt ebből a szektorból is sok beteget átirányítanak az SBO-ra. Végül nem fogadta el a választ.

Pedig azt ígérte a Tisza, hogy ilyenek nem lesznek. Most a tiszás Trentin Balázs interpellálja a belügyminisztert „Biztonság és gondoskodás a hőhullám idején” címmel. Az öninterpellációkat nem közvetítjük.

Rétvári Bence, a KDNP képviselője arról kérdezi a kormányt, hogy ki adja vissza a társasházban lakóknak, amit a Tisza-kormány elvett tőlük. Magyar Péter Vitézy Dávidot jelölte ki válaszadásra, hamar ki is derül, hogy miért. Rétvári ugyanis a közterületi reklámokról szóló új törvény miatt teszi fel a kérdést, mert szerinte emiatt a társasházak elestek a reklámmolinókból származó bevételektől, amit aztán a társasházak felújítására fordíthattak. A KDNP szerint kártérítési alapot kellene létrehoznia a kormánynak, amiből kártalanítaná ezeket a társasházakat. Be is nyújtottak erre egy javaslatot.

Vitézy Dávid szerinte az összes közterületi reklámbevétel 0,7 százaléka jött ilyen épületre szerelt molinókból. Ráadásul szerinte vannak olyan házak, amiken már tíz éve voltak ilyen molinók, mégsem újították fel a házak homlokzatát, miközben a reklámok elcsúfították a városképet.

Azt mondja Rétvárinak, hogy az előző ciklusban szavazták meg azt a törvényt, ami előírta, hogy nem jár kártérítés ilyen esetben, ők csak kiterjesztették most az önkormányzatokra is a szabályt. Azt mondta Rétvárinak, hogy ha a társasházakért aggódik, akkor felhívja a figyelmét, hogy az előző kormány folyamatosan leszavazta azt, hogy a társasházak energetikai korszerűsítésére lehessen uniós forrásokat fordítani. Szerinte ők ezen változtatni fognak, és erre is adnak majd pénzt.

Rétvári Bence szerint úgy kellett volna megváltoztatni a szabályokat, hogy az ilyen plakátokból származó bevételeket csak a felújítási alapba lehet befizetni. Nem fogadta el a választ, azt mondta, hogy ha kivették a társasházak zsebéből a pénzt, igenis vissza kellene tenni. Az országgyűlés megszavazta a választ.

Hegedűs Barbara a Fideszből egy súlyos gyermekvédelmi ügyről beszélt, ahol politikai haszonszerzés céljából rejtegettek, kamera elé állítottak egy 11 éves szolnoki kisfiút. A gyám feljelentést tett, az ügy ügyészségi szakaszban van. Magyar Péter szerinte erre nem érdemi érvekkel reagált, minősíthetetlen módon támadta őt. A miniszter hivatalos álláspontját és megszólalását várja a szolnoki ügyben, hogy helyes-e „a gyerekek politikai célú felhasználása”.

Kátai-Németh Vilmos válaszában azt mondta, „kiszólt a gödör a lyukból”, nem zavarták a politikai reklámok a Fideszt, amikor gyerekekkel kampányolt, vagy amikor Koncz Zsófia túlárazott nyuszimotorokkal óvodákban kampányolt. Szerinte akkor sem zavarta a pártot a politikai kampány, amikor Orbán Viktor többször gyerekekkel kampányolt. Kátai-Némethék felállítottak egy vizsgálóbizottságot, és kineveztek egy miniszteri biztost. Azt is ki kell vizsgálni, hogyan bántalmazhattak gyerekeket, miért szöknek meg intézetekből. Feltette a kérdést, hogy ki a bűnös: aki kihangosítja egy gyerek szavát, vagy „a pedofil rémeket a gyermekvédelemre ráeresztők”.

Hegedűs azt felelte erre, hogy szomorú és elkeserítő a válasz. Egyes információk szerint a Tisza Párt tudatosan, szervezetten hálózott be fiatalokat, hogy politikai lejárató kampányban használják fel őket. Reméli, pártatlanul kivizsgálják majd az esetet. A választ nem fogadta el, a parlament igen.

Semjén Zsoltot megvédő beszéde elején Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője hosszas bocsánatkéréssel kezdett. „Szeretnék bocsánatot kérni minden gyerektől, akit a gyermekvédelmi rendszer valaha cserben hagyott” – mondta, nagy tapsot kapva a tiszás képviselőktől, de nem a Fidesz–KDNP-sektől.

A tiszás Farkas Csongor az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert interpellálta „Elszivárgó milliárdok és elfolyó vizek, avagy miért volt szükség vízkorlátozásra a történelmi hőségben?” címmel. A kormánypárti öninterpellációkat nem közvetítjük.

Szabadi István a szociális és családügyi minisztert kérdezi arról, hogy teljesítik-e a szociális dolgozók kérését. Szerinte az ágazatban dolgozóknak 15 százalékos emelést ígértek, de nem kapták ezt meg. Érdemi bérfelzárkóztatásra 18 éve nem került sor. A Mi Hazánk szerint a szociális szférában még az állami szférához képest is keveset keresnek, ezért sokan elmenekülnek a szektorból. Ez megnehezíti azoknak a dolgát is, akik maradnak. A dolgozók petíciót indítottak azért, hogy egyszeri 500 ezer forintos juttatást kapjanak – azzal az indokkal, hogy ezt a Covid idején ők nem kapták meg, pedig ők is nagyon sokat tettek akkor is. Szabadi azt kérdezi a kormánytól, hogy ezt megadják-e nekik, illetve hogy mikor lesz béremelés.

Kátai-Németh Vilmos szerint a képviselőnek abban igaza van, hogy a szociális dolgozók hatalmas lelki és fizikai teher alatt végzik a munkájukat – ezt meg is köszönte nekik a miniszter. Szerinte a Fidesz megalázta ezeket az embereket, és nem menő ma ebben a szektorban dolgozni.

Azt ígérte, hogy át fogják világítani az ágazatot az ágazati dolgozókkal egyeztetve. Azt mondta, hogy a kormány nem az egyszeri segítségekben hisz, de dolgoznak a bérrendezésen, amit a költségvetés állapotához képest tartani fognak.

Szabadi szerint nem kapott választ arra, hogy miért nincs pénz a petícióban megfogalmazott kérdésre, ezért nem fogadta el a miniszter válaszát, a parlament viszont megszavazta azt.

A KDNP-s Latorcai Csaba a független benzinkutasok védelmében szólalt fel. Arról beszélt, az előző kormány bevezette a védett árat, hogy védjék a lakosságot a piaci kiszolgáltatottságtól. A Tisza Párt megváltoztatta a rendszert, kivezették, „lelkük rajta”. Latorcai szerint nem volt itt az idő a kivezetésre, a körülmények nem állnak fenn. A Független Benzinkutak Szövetsége egynapos zárvatartásra hívta fel tagjait, mert a védett ár 7,5-8 milliárd forintos kárt okozott ezeknek a szereplőknek. Az előző kormány támogatási programot hozott létre, de azt látják, a Tisza-kormány nem akarja ezeket a támogatásokat kifizetni a kutasoknak. Több száz hazai vállalkozást sodor a kormány veszélybe, a kistelepülések ellátását kockáztatja.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter válaszában jelezte, meghallják a szakmai szervezetek jelzéseit. Múlt héten a közúti és vasúti szállítók képviselőivel találkoztak és hallgatták meg őket. „Önök ahhoz vannak szokva, ha Nagy Márton felelőtlenül ígérget, akkor a következő kormánynak kötelessége, hogy teljesítse az ígéreteket” – idézte az előző gazdasági minisztert. A korábban lezárt Hormuzi-szoros olajárra gyakorolt hatásairól is beszélt, reméli, hogy jobbá válik a nemzetközi helyzet. Hozzátette, a nemzetközi piacok bíznak a kormányban, erősödött a forint, 10-15 százalékkal alacsonyabb ezért az üzemanyagár. Fenn kell tartani a lehetőséget, hogy egy ilyen helyzetre reagálni tudjanak. Tudják, hogy a védett ár jelentős terheket rótt több piaci szereplőre. Szerinte olyan piaci környezetet kell létrehozni, hogy jó szolgáltatással tudják megállni a helyüket a kisvállalkozók, hogy kiegyenlített versenyhelyzet legyen.

Latorcai azt reagálta, azt várta, hogy a miniszter bejelenti, hogy kifizetik a kis kutaknak szánt támogatást, de cserben hagyták őket. „Eszük ágában sincs ezt a támogatást kifizetni, inkább kockáztatják különösen a kistelepülések ellátását” – mondta. A választóknak szerinte nem ezt ígérték, a választ nem tudja elfogadni. Nem úgy az Országgyűlés, ami elfogadta.

Nem lesz ÁVH, hanem Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal lesz – próbálta megnyugtatni Németh Balázst Bódis Péter, az igazságügyi miniszter államtitkára. Azt magyarázta, hogy milyen hatáskörei lesznek a hivatalnak, és hogy az eljárásoknak arányosnak kell majd lenniük, és a korlátait törvény jelöli ki.

A vagyonvédelmi vizsgálat nem mondja majd ki senki bűnösségét, ez csak büntetőeljárásban történhet meg. Ezekre tekintettel visszautasítja, hogy új ÁVH készül, mondta Bódis Péter, aki hangsúlyozta, hogy ez a hivatal a jövőre nézve is korlát lesz.

Németh Balázs szerint más javaslatot olvastak, hogy ha az államtitkár ezeket olvasta ki belőle. Szerinte az a javaslat, amit benyújtottak, minden vörös vonalat átlép. Azt mondja, hogy kivezetik az országot az európai jogállamok sorából – ezt hangos nevetés fogadta a parlamentben. Németh ezután a csütörtökre hirdetett tüntetésüket promózta, de tévedésből azt mondta, hogy az önkényuralom mellett tüntetnek.

Németh Balázs az önkényuralomról interpellált. Szerinte minden magyar megdöbbenve láthatta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvény jogköreit, ami újkori ÁVH lesz. Ez ellen még „a liberális kormányok nagy barátja”, a Magyar Helsinki Bizottság is felszólalt. A törvény célja elvileg a közvagyon visszaszerzése, ami szerinte vonatkozik az államtól kapott fizetésekre, az államtól kapott támogatásokra, hitelekre, mindenkit fenyeget az NVVH. Bárkihez bekopoghatnak, lehallgathatnak, magáncégeket lefoglalhatnak, ami nyomasztó, kontroll nélküli hatalom. „A legsötétebb kommunista diktatúrát idéző besúgóhálózatot” vetít előre. Politikai alapon tömeges elbocsátások vannak, agresszív vádaskodások, dehumanizáló személyeskedések vannak, Magyar Péter utasítja az államfőt és a legfőbb ügyészt – jellemezte a jelenlegi állapotokat. Azt kérdezi, vállalják-e a felelősségét, hogy bárki az ÁVH áldozatává váljon.

A napirendről szavaz hamarosan a parlament, amire megérkezett az eddig hiányzó Lázár János is. Tudósítónk szerint a tiszás képviselők nagy hűházással fogadták. Lehet, hogy azért megy be a szavazásra, mert nem akar első lenni Forsthoffer Ágnes szégyenlistáján.

Novák Előd személyes érintettség miatt szót kért, és azt magyarázza, hogy nem szemléltetési eszközként, hanem ajándékként osztották ki a műanyag magzatokat.

Azt is szóvá tette, hogy a házszabály szerint a kormánynak az ülés előtt be kell jelentenie a napirend előtti felszólalását, de Vitézy Dávid felszólalását csak két perccel az ülés előtt jelentették be.

Forsthoffer Ágnes megköszönte az értékes hozzászólását, és azt mondta, hogy Novák szemléltetésként rakta ki a magzatbabákat.

Kőszegi Krisztián azzal kezdte a felszólalását, hogy megköszönte Juhász Hajnalkának a bocsánatkérését.

Aztán arról beszélt, hogy ő egy szegény, nyolcgyerekes családban nőtt fel, ahol az iskolakezdés mindig arról szólt, hogy nem tudták, hogyan lesz pénz füzetre és írószerekre. Önöknek fogalmuk sincs arról, hogy milyen kiadás egy átlagos magyar családnak az iskolakezdés – mondta az ellenzéki képviselőknek, aztán a Tisza-kormány múlt héten bejelentett intézkedését kezdte dicsérni, és arról beszélt, hogy a Fidesz magára hagyta a nehéz sorsú családokat.

A felszólalásra Kátai-Németh Vilmos válaszolt, aki elmondta, hogy kik kapják meg az iskolakezdési támogatást.

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter reagált Bóka Jánosra egy mikrofonprobléma elhárítása után. „Régen beszéltek, semmit sem fejlődtek” – mondta derültséget okozva. Szakadozva beszélt, folyton reagálva fideszes bekiabálásokra, Tuzson Bencének üzenve, hogy a Szőlő utcai ügy átvizsgálása után „ön azt mondta, nem volt kiskorú áldozat, és mosolyog itt, mint egy tejbetök”. A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatában szerinte anno azt fejtették ki, hogy új rendszert építenek, a NER-t. 2026. április 12-én 3,5 millió ember azt mondta, „vége van ennek a rendszernek”, elegük van belőle. Ezt testesítették meg az elmúlt 50 napban, nyilvánosságra hozzák például az ügynökaktákat, majd hamarosan benyújtják az antikorrupciós törvényt. A fideszes korrupcióról és milliárdokról beszélt, minden nap egy százmilliárdos mutyival lehet találkozni szerinte.

A Fidesz képviselője szerint a Tisza-kormány lépésről lépésre, tégláról téglára építi az önkényt. Szerinte ahol a választói akaratra hivatkozva bármit meg lehet tenni, ott nem a választói akarat érvényesül, hanem az önkény. Ezt már a kampányban kezdték szerinte, és a hatalomban folytatódott. Példaként hozta, hogy kirúgtak 37 nagykövetet úgy, hogy másnap már nem is mehettek be a munkahelyükre.

Szerinte másként is csinálhatták volna, de nem tették. Magyar Péter a pulpitusról ad megrendeléseket, hogy miket kell csinálnia például az ügyészségnek. Szerinte ha nincs a pulpituson, akkor is indulhat „lincselés”, például most Áder János ellen, akinek szerinte az volt az egyetlen bűne, hogy kimondta az igazságot.

Szerinte a Fidesz ezt nem fogja tétlenül nézni.

Török Gábor politikai elemző is nézi a parlamenti közvetítést, és azt írta róla, hogy „érdekes ez a mai parlament”. Azért, mert napirend előtt az a Vitézy Dávid szólalt fel, aki az Orbán-kormány közlekedési államtitkára is volt.

Szerinte Vitézy azt bizonyította, hogy „van, lehet a mostani kormánynak egy másik hangja is”, amely nem mond mást, mint Magyar Péter, azaz azt, hogy a Fidesz korrupciója volt a legfontosabb probléma, de azt „tényszerűen, higgadtan, érvelve teszi”.

Azt írja, hogy ha korábban kalapácsnak nevezte Magyar Pétert, „aki mindent szögnek lát és mindenhová oda is üt”, akkor Vitézy „sokkal inkább a csavarhúzó, amely nem üt, hanem összeilleszt, meghúz, rögzít”. Szerinte biztos nincs ezzel egyedül, csak ha Magyar Péter itthon van, akkor mindent elfed az a kommunikáció, amit ő visz. De szerinte a mai parlamentnek az a tanulsága, hogy „van más Tisza, és lehet más a Tisza is”.

A KDNP-s Juhász Hajnalka egy gyermekvédelmi ügyről beszélt. „Szeretnék bocsánatot kérni minden gyerektől, akit a gyermekvédelmi rendszer valaha cserben hagyott” – mondta, mire a nap eddigi legnagyobb tapsát kapta. Az emberi és politikai mulasztásokért is bocsánatot kért. Fontosnak tartja kimondani, hogy ki kell állni azok mellett is, akiket ártatlanul rágalmaztak meg. „Nem lehet összekeverni a rágalmazást az ítélettel” szerinte, az ártatlanok becsületét erkölcsi kötelesség megvédeni.

Kötelességének érzi kiállni egy ártatlanul megrágalmazott ember, Semjén Zsolt volt miniszterelnök-helyettes mellett. Közel egy éve tart az ellene zajló kampány, amit politikusok, influenszerek és újságírók is tápláltak. A Szőlő utcai ügy egyik tanújáról és áldozatáról, Bangó Sándorról azt mondta, többször volt büntetve, és három különböző Zsoltot megnevezett a „Zsolti bácsi-ügyben”. Semjént speciálisan megfigyelték a védelme érdekében, ezért szerinte nem reális, hogy ki-be járkált egy gyermekvédelmi intézetbe. A katolikus egyház és a nemzetpolitika elleni támadás is volt a Semjén elleni Juhász szerint. Végül ismét minden érintettől bocsánatot kért, kiemelve Semjén rokonait is, mivel a politikust szerinte alaptalanul támadták.

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter reagált a felszólalásra. Szerinte „nagy eredmény”, hogy végre bocsánatot kértek a rémségekért, amit maguk okoztak. Kétség sem fér hozzá, hogy a gyermekek védelme az első, a Juhász által emlegetett ügy pedig folyamatban van. Emlékszik arra még a miniszter, hogy „Tuzson papírlobogtató Bence közölte, hogy nincs kiskorú áldozat” a Szőlő utcai ügyben.

Az egészségügyi miniszter megköszönte a felszólalást Novák Elődnek, és azt mondta, hogy a Mi Hazánk már megint abortuszvitát kezdeményez. Azt mondta neki, hogy vállalja fel, hogy mit akarnak: ha az abortusztörvényt akarják megszüntetni, akkor nevezze ezt nevén. A miniszter szerint a szívhangrendeletről már elmondták: hazug módon, a társadalmat kirekesztve került bele a törvénybe.

Szerinte a társadalmi vitát eddig senki nem merte megcsinálni. Azt mondta, megvannak az emailek arról, hogy hogyan történt a rendelet bevezetése „a szakma megerőszakolásával”. Szerinte a szakma azért van ez ellen, mert a doppleres ultrahangvizsgálat magzatkárosító hatású lehet. „El kéne végezni az orvosi egyetemet” – mondta Hegedűs a bekiabálásra.

Még egy valamit mondok önnek, mondta Hegedűs. Azt kérdezi, hogy mi van akkor, ha a szívhangot bemutató szülész-nőgyógyász empátiával fordul a másik emberhez, „akár keresztényi szeretettel”, és nem hangosítja fel a szívhangot, mert empátiával fordul a nő felé. „Meg kell értenünk az ő szívét is” – mondta Hegedűs.

Aztán arra bátorította Novákot, hogy ha van erre társadalmi támogatottságuk, akkor folytassák le az abortuszvitát. Azt is elmondta, hogy július 30-ra összehívta a szülész-nőgyógyászokat, hogy megvitassák a rendeleteket.

A vitát a parlamentben hallgató tudósítónk szerint felszólalása közben valaki azt kiabálta oda Hegedűs Zsoltnak, hogy „apád forog a sírjában!”