Magyar szerint személyi felelősség is felmerülhet amiatt, hogy az előző kormány nem készült egy jelenlegihez hasonló helyzetre Paksnál

Véget ért a paksi atomerőmű működéséhez kapcsolódó beruházásokról szóló csütörtöki kormányzati tájékoztató, ezért lezárjuk a közvetítésünket. Nagyon köszönjük a figyelmet!

• Újra apadásnak indult a Duna, hétfőn érheti el azt a szintet, amikor a jelenleg üzemelő két turbinából egyet ismét le kellene állítani. A középtávú előrejelzések sem biztatóak, 6-7 napon belül –137 centire is visszaeshet a vízszint, –140 centinél már az egész erőművet le kellene állítani.
• Magyar Péter szerint a nulláról kellett elkészítenie a kormánynak a paksi terveket, mivel az előző kormány nem készült a jelenlegi helyzetre. A Telex kérdésére elmondta, emiatt személyi és intézményi felelősség is felmerülhet az előző kormányt és a paksi atomerőművet illetően.
• Több cég is jelentkezett, és komoly felajánlásokat tett technológiára, szállításra és alapanyagra a paksi beruházásnál. Magyar Péter felháborítónak tartja, hogy egy osztrák cégnek előbb jut eszébe ingyen felajánlani Magyarországnak a segítségét, mint a NER-es vállalkozóknak.
• A fenékküszöbről Magyar Péter elmondta, hogy a megépítéséhez összesen 145 ezer köbméter követ fognak önteni a Dunába. Előbb 35 ezer köbméter, később 110 ezer köbméter követ fognak megmozgatni. Arra utalt, hogy ezek nem Orbán Viktor apjának kőbányájából fognak jönni.
• Jelenleg nem nagyon tudnak a hajók haladni, vesztegelnek. Idővel helyre kell majd állítani a hajózás feltételeit. Közben az átmeneti megoldásnak számító, a vízszint emelésére alkalmas első bárkát tegnap, a másodikat pedig ma állították pozícióba. Egyelőre azonban óvatosak ezek besüllyesztésével, mert ez az áramlási viszony megváltozását, a beépítési területen pedig nehezebb munkakörülményeket eredményezhet.
• A gazdaság is megérzi az elmúlt heteket: nincs még konkrét számításuk, de korábbi modelljük alapján 0,1 százalékos csökkenést biztosan okozott az éves GDP-ben a jelenlegi helyzet.
  

A Bloomberg a bárkák süllyesztéséről kérdezett, arról, hogy a romániai példát vizsgálták-e, ahol szintén több hajót is elsüllyesztettek, de ez csak pár centimétert emelt a vízszinten. Magyar Péter azt mondta, vizsgálták ezeket a szakemberek. Elmondta megint, hogy a bárkák elsüllyesztése csak haváriamegoldás.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese ezt megerősítette, azt mondta, megnézték, milyen közegben alkalmazták Romániában a süllyesztéseket. Elmondta, hogy a Romániában alkalmazott uszályoknál a bárkák stabilabbak.

Magyar Péter a tájékoztató végén bejelentette, hogy ma vagy pénteken társadalmi egyeztetésre fogják bocsátani az energiatervet, ami az uniós fejlesztési terv része, „bármennyire is nem tetszik a konteókat gyártó kóklereknek”. Magyar Péter azt üzente a fideszes képviselőknek, hogy amíg ők a szabadságukon vannak, addig a kormány dolgozik. Azt kérte az ellenzéki képviselőktől, ne hazudjanak az embereknek, inkább segítsenek Magyarország energiaellátását biztonságosabbá tenni.

A Portfolio kérdésére Magyar Péter elmondta, hogy egyelőre nincsen egzakt számítás arra, lehet-e érdemi hatása a gazdasági növekedésre az elmúlt néhány hétnek. Egy modelljük azonban van, ami alapján úgy számolnak: 0,1 százalékos csökkenést biztosan okozott az éves GDP-ben a jelenlegi helyzet, de ennél akár nagyobb is lehet végül a visszaesés.

Gulyás Balázs, a Kontroll újságírója arról kérdezett, hogy mit gondol Magyar Péter arról, hogy a Mi Hazánk magának vindikálja a bárkák/uszályok ötletét. Toroczkai László Magyar Péter szerint maga is elmondta a Sándor-palotában, hogy semmit nem tud az atomerőművekről. Hosszan sorolta, hogy szerinte mennyi „blődséget, hülyeséget, dezinformációt” hordott össze a Mi Hazánk. Szerinte 10 dolgot dobált be a párt, de ha ebből akár hármat megcsináltak volna, akkor már lehet, hogy le kellett volna állítani Paksot, az is lehet, hogy már nem lenne áram.

A Kontroll másik kérdése arról szólt, hogy a miniszterelnök milyen összegű felajánlásokra számít a NER-es vállalkozóktól. Magyar erre azt mondta, nincsenek elvárásai, de felháborítónak tartja, hogy egy osztrák cégnek előbb jut eszébe ingyen felajánlani Magyarországnak a segítségét, mint az említett vállalkozóknak. De megint elmondta, hogy a duna@vih.gov.hu-ra várja a felajánlásokat.

Magyar Péter az MTI kérdésére elmondta, semmi akadálya nincsen annak, hogy a kivitelezésbe a környezetvédő szervezeteket is bevonják. „Hallom a fenntartásokat, a félelmeket, tanácsokat. Ezeket meghallgatjuk, csak haváriahelyzet van.” Gacsályi József megerősítette: hidrobiológusokat már bevontak a tervezésbe. Az is előfordulhat, hogy a fenékküszöb nem kapja meg a szükséges engedélyeket.

Nyitott kapukat dönget – mondta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy van-e terv egy összeurópai, a Dunával kapcsolatos koncepció kidolgozására. 15 éve fogadták el a Duna-stratégiát, aminek az a célja, hogy megőrizzük és közösen használjuk a Dunát. Magyar Péter szerint ezt azonban nem sikerült megvalósítani Magyarországon, épp ezért most életet kell majd lehelni ebbe a stratégiába.

Emellett a magyar vízügyi megállapodások rendkívül régiek, teljesen más vízhozamhoz szokott időkben keletkeztek, ezért felül kell vizsgálni ezeket. Mind Ausztria, mind Szlovákia betartotta a hatályos vízügyi megállapodást, csak lehet, hogy a helyzet teljesen más, mint korábban volt – mondta Magyar.

A köztévé kérdésére Magyar Péter elmondta, hogy a fenékküszöb lényegi részének egy hónapon belül el kell készülnie. Azt mondta, kijavították a szakemberek, hogy a fenékküszöb nem egyméteres vízszintnövekedést biztosít, hanem azt, hogy a víz –90 centiméteren álljon, így pedig biztosítva lehet az atomerőmű összes reaktorának működése. „Ha ezt a beruházást elvégezzük, az azt jelenti, hogy működik teljes kapacitással a paksi atomerőmű.”

Mindenképpen biztosítható lesz, hogy hűteni tudják az erőművet akkor is, ha teljesen le kellene állítani a turbinákat – mondta a Telex kérdésére Magyar Péter. A miniszterelnök szerint egyrészt a biztonsági szivattyúk működése még a termeléshez szükséges vízszint alatt is rendelkezésre áll, ha pedig már ezek sem tudnak üzemelni, az vízen úszó szivattyúkkal még egy méterrel alacsonyabb vízállásig is tudják hűteni az erőművet.

Magyar Péter szerint személyi és intézményi felelősség is felmerülhet az előző kormányt vagy a paksi atomerőművet illetően amiatt, hogy nem készültek tervekkel egy, a jelenlegihez hasonló haváriahelyzetre. Arra a kérdésre, hogy tervez-e személyi változást emiatt vagy ettől függetlenül a Paksi Atomerőműnél, a Mavirnál vagy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, elmondta, nem lenne helyes ilyen döntést hozni a jelenlegi helyzetben.

Az RTL arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy korábban miért mondta, hogy nem lehet ideiglenes védművet építeni a Dunán. Valószínűleg rosszul fogalmaztam – mondta.

„Az Országos Atomenergia Hivatal vizsgálata szerint nem befolyásolja a nukleáris biztonságot a fenékküszöb” – mondta a miniszterelnök. Nagyon fontos volt a kormánydöntés, ami gyorsított eljárásokat tesz lehetővé, a közbeszerzéseket rövidíti. „Nem abból a kőbányából fog jönni a kő, amitől sokan félnek” – mondta a miniszterelnök, aki egyértelműen Orbán Viktor apjának gánti kőbányájára gondolt. „Drága ott a kő, de ha megengedhetnénk magunknak, akkor se hoznánk onnan követ.” A polgárdi bányából viszont fog jönni kő.

Gondolnak mindenre a szakemberek, szeretik a Dunát – így nyugtatott mindenkit a miniszterelnök. Hatalmas munka az embereknek, de a Duna életét nem fogja nagy mértékben befolyásolni – mondta Magyar Péter. Szerinte például az ausztriai duzzasztó erőművek sokkal jobban befolyásolják a Duna életét. Minden vízhozamra lefuttatták a tervezők a modelleket. Az is előnye a beruházásnak, hogy „lépésről lépésre” lehet vele haladni. Meg lehet úgy oldani, hogy a hajózás feltételei rövid úton teljesíthetőek legyenek – mondta a miniszterelnök.

Gacsályi József szerint egy bárka 20 centiméterrel, így az átmeneti megoldásként a vízbe süllyesztett két bárka a legoptimistább becslés szerint akár 40 centiméterrel is megemelheti a vízszintet. Egyelőre azonban óvatosak a bárkák besüllyesztésével, mert ez az áramlási viszony megváltozását, a beépítési területen pedig nehezebb munkakörülményeket eredményezhet.

Hogy vigyázzanak a mederre és annak természetes állapotára, csak a legszükségesebb beavatkozásokat teszik meg és hajtják végre – mondta Magyar Péter. A miniszterelnök szerint tegnap megtörtént a munkaterület átadása és az első bárka pozícióba állítása. Ma, augusztus 13-án többek között a második bárkát is pozícióba állítják. Holnap a két bárka már rendelkezésre áll, létrejön a süllyesztésre kész állapot, szombaton megtörténik a nyomvonal megtisztítása és a szükséges geotextília leterítése, a jobb parton pedig a bárkahídfő építése.

Augusztus 17. és 21. között elkészül a jobbparti bárkából álló ponton, amin keresztül a terméskő közvetlenül a mederbe fog jutni. Augusztus 18. és szeptember 4. között a bal part felől 8 ezer köbméter követ építenek be a vízszintemelő bordákba, ezzel párhuzamosan augusztus végéig 16 ezer köbméter kő kerül a mederbe. Szeptember első hetében a jobb parton további 8 ezer köbméter követ juttatnak a mederbe, szeptember közepén pedig a balparti utolsó, háromméteres szakasz bezárásával összezárják a két oldalról épülő vízszintemelő bordát, majd haladnak tovább a további 70 ezer köbméternyi kő beépítésével egészen októberig.

Jelenleg nem nagyon tudnak a hajók haladni, vesztegelnek – mondta Magyar Péter a tájékoztatón. Azt mondta ugyanakkor, hogy idővel helyre kell majd állítani a hajózás feltételeit. Megjegyezte, reméli, hogy az újságírók mindent értettek abból, amit Gacsályi József, a vízügy műszaki főigazgató-helyettese korábban mondott. Bejelentette a miniszterelnök, hogy a Paksra érkező bárkák korábban a mohácsi Duna-híd építésénél teljesítettek szolgálatot, a vállalkozó-tulajdonos első szóra felajánlotta őket.

Jelenleg folyik azoknak a cölöpöknek a kiépítése, amikhez rögzítik majd a bárkákat. De vízmérőket is telepítenek a bárkák fölé és alá, hogy percről percre lássák, hogyan hat a Duna vízszintjére a beavatkozás. Magyar azt mondta, egy bárka 20 centiméteres vízszintemelkedést okozhat. Egyben egyértelművé tette: bárkák, nem uszályok fognak érkezni Paksra, ezek az eszközök stabilabbak, mint az uszályok. Azt is elmondta, hogy péntek reggelre mindkét bárkának meg kell érkeznie Paksra.

Gacsályi Pál arról beszélt, hogy a bárkák elsüllyesztése inkább „egy piros gomb”, amit csak akkor nyomnak meg, ha a fenékküszöb nem épül meg kellő időben. Gacsályi szerint „megnyugtató lesz, hogy a helyszínen lesznek a bárkák”.

Látni kell, hogy a kőmű feletti vízszintet folyamatosan befolyásolni fogja a beavatkozás – mondta Gacsályi József, a vízügyi főigazgatóság műszaki vezérigazgató-helyetese. Rendkívüli helyzetre tervezték a létesítményt: az augusztusi −140 centiméteres rekordalacsony vízszintet közel fél méterrel meg kell tudniuk majd megemelni a beavatkozással.

Az is alapvető elvárás volt, hogy a beavatkozás ne jelentsen számottevő negatív hatást az árhullám-levezető képességre. Míg most csak a kisvíz által kimetszett mederbe avatkoznak be, egy árhullámnál nemcsak ebbe, hanem a főmederbe és a hullámtérbe is beavatkoznának. 600 köbméteres vízhozamnál közel 4 méter/másodperces áramlási sebesség fog kialakulni a küszöbnél. A kőmű, amit szárazon építenek Dunaszentbenedek felől, ekkor szárazon fog állni, csak a kövek felől átszivárgó víz fog némi vízmozgást eredményezni. 1000 köbméternél már a dunaszentbenedeki oldal is víz alá kerül.

A fenékküszöbről Magyar Péter elmondta, hogy a megépítéséhez összesen 145 ezer köbméter követ fognak önteni a Dunába. Előbb 35 ezer köbméter, később 110 ezer köbméter követ fognak megmozgatni.

A miniszterelnöktől átvette a szót Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese. Felhívta a figyelmet arra, hogy itt nehezebb a helyzet, mint a dunakiliti fenékküszöbnél volt, mert ott majdnem áll a víztér, Paksnál viszont nem ez a helyzet. Gacsályi József elmondta, fontos, hogy a létesítés műszaki paraméterei olyanok legyenek, hogy azok teljesítsék a hajózás feltételeit.

A projekt tervezési és kivitelezési munkáiban a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökcsapata is részt vett. Mint Kádár Pál dandártábornok elmondta, a Paksi Atomerőmű Zrt. szintén partnerük a fejlesztésben, azt kérték tőlük, hogy támogassák a beruházást a saját infrastrukturális lehetőségeikkel, és hogy fókuszáljanak arra az egyetlen és legfontosabb feladatra, hogy a biztonságos üzem fenntartható legyen a jelenlegi helyzetben is.

Az Országos Atomenergia Hivatal mint az ország a hatósági feladatokat ellátó szervezete folyamatosan figyelemmel kíséri a beruházást. Voltak olyan, a vízügyi szakember által felvázolt opciók, amiket a hatóság előzetes jelzése miatt kellett elengedni. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal is közreműködik a feladatok elvégzésében, a koordinációs tevékenységük és ipari szolgáltatói hátterük rendkívüli jelentőséggel bír a projektben. A Honvédség is besegít Pakson a speciális eszközeivel, a légi felderítési képességeivel és műszaki-mérnöki szaktudásával, valamint a hajók biztosítása során is rendelkezésre áll.

A technikai előkészítési munkálatok jelenleg már folyamatban vannak, bizonyos vonatkozásokban már a kivitelezésnél tartanak. „Mindezt a koordinációs tevékenységet azért végezzük […], hogy a kormányzatot folyamatosan döntési helyzetben tudjuk tartani” – mondta a dandártábornok. Folyamatos visszacsatolást adnak, hogy ha nemzetközi vagy lakossági együttműködés szükséges, azt időben meg tudja lépni a kormány.

A kormány döntése alapján a közreműködők munkáját Kádár Pál dandártábornok vezetésével a Védelmi Igazgatási Hivatal koordinálja – jelentette be Magyar Péter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.

Kádár Pál dandártábornok át is vette a szót a miniszterelnöktől. Szerinte nagyon-nagyon fontos szerep hárul a hivatalnak arra a képességére, hogy az állami szervek lehetőségeit összehangolja. Ez rendkívül lényeges, mert a védekezés megszervezése haszontalan lesz, ha az erőforrások nem tervezetten lesznek felhasználva.

Feldolgozzák a felajánlásokat, érdemben fogják megvizsgálni őket, visszajelzéseket adnak. Kádár Pál elmondta: az Országos Vízügyi Főigazgatóság a legfontosabb szereplő a projektben, a mérnöki munka és szakmai előkészítés leginkább az ő szakterületük. Kádár azt mondta, ha szakmai jellegű kérdések merülnek fel, azokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság tudja megválaszolni.

Egy kisebb mennyiségű kő elhelyezése már meg is kezdődött a Dunán. Normál esetben a miniszterelnök szerint egy ilyen beruházás hónapokat venne igénybe, ha csak a tervezést és a pályáztatást nézzük, de a Duna jelenleg nem adott hónapokat. Megköszönte a cégeknek, amelyek jelentkeztek, és komoly felajánlásokat tettek technológiára, szállításra és alapanyagra. Ha további ilyen felajánlásokat akarna bárki tenni, még mindig írhat ezzel kapcsolatban a kormánynak. Magyar Péter szerint kis cégek mellett a Strabag és a Kész Zrt. is jelentkezett, miközben a NER-es cégek nem ajánlották fel önként a segítségüket.

A kormány kapcsolatban áll Dunaszentbenedek és Paks önkormányzatával, tegnap a kormányülésen is részt vett a két polgármester, akiket értesítettek a döntésről és az elvégzendő munkáról. Ha esetlegesen kár keletkezne a partszakaszban, a kormány megtéríti azt, és helyreállítja a szakaszt.

Egy ilyen válsághelyzetben a nemzeti összefogásnak az ideje van – mondta Magyar Péter a tájékoztatón. A miniszterelnök megköszönte többek között az energetikai szakembereknek, vízügyeseknek, más állami intézmények dolgozóinak a munkáját is. Szerinte nélkülük nem boldogulnánk, a bukott politikai haszonlesők nélkül viszont sokkal előrébb lennénk. Bejelentette, hogy elkezdték építeni a Dunaszentbenedek és Paks közötti fenékküszöböt. Ez segít tartósan megemelni a Duna vízszintjét Paksnál, de közben nem okoz problémát árvíz esetén. A 80 méteres bárkák elsüllyesztésével már rövidesen be tudnak avatkozni, ha kell.

A bárkák nem a partra merőlegesen, hanem 45 fokos szögben fognak állni. A folyamirányt nézve a bal parti, szárazon megközelíthető szakaszon a honvédség fog dolgozni. A jobb parti részen, a nagyobb vízhozamú részen a kijelölt vállalkozók a vízüggyel együtt fognak dolgozni. A kormánydöntés után azonnal elkezdődött a munka, a munkagépek jelentős része már a helyszínen van. Magyar bejelentette, hogy már kijelölték az útvonalakat, amiken a fenékküszöbhöz szükséges 110 ezer tonna követ fogják szállítani.

A kormánynak a magyar emberek érdekét és biztonságát, a nukleáris biztonságot kell szem előtt tartania – mondta a miniszterelnök. Szerinte az előző kormány nem készítette el a szakemberek által javasolt megoldásokat, sem a paksi szivattyútelep áthelyezését, sem a Paks I. és II. erőművek szabadvizes hűtési technológiáról más, zárt láncú hűtési technológiára való áttérését. Szerinte az erőműnek és az MVM-nek meglett volna a pénze a fejlesztésre, de a cégeket kivéreztették, és felesleges hirdetésekre, szponzorációkra, propagandára kellett költeniük a pénzt.

Bármilyen hűtési technológiáról van szó, annak a megtervezése nem egy nap – mondta Magyar Péter. Szerinte lehetett volna rövidebb is néhány nappal a jelenlegi tervek elkészítési ideje, ha az Orbán-kormány felkészítette volna az alacsony vízállásra az országot. De mivel az előző kormány nem készített ilyen terveket, mindent a nulláról kellett kezdeni, pedig a szakértők már korábban is kongatták a vészharangot.

Azonnali intézkedésekre és beavatkozásokra volt szükség – mondta Magyar Péter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón. Azt mondta, két hete folyamatosan ülésezik a védelmi munkacsoport, és a nehéz energia-válsághelyzetben is sikerült megőrizni hazánk energiabiztonságát. „Bárki bármit is lódít, hazudik”, a vízállás csak 5-6, vagy inkább 3 napra jelezhető előre. Aki azt mondja, hogy hónapokkal előre lehetett látni a helyzetet, az a miniszterelnök szerint lódít, vagy inkább hazudik. Még mindig az ország nukleáris biztonságának megőrzése a kormány legfontosabb feladata.

A bárkák és a fenékküszöb a legbiztonságosabb, legköltséghatékonyabb megoldás, ez a szakemberek és a hatóságok támogatását is élvezi a miniszterelnök szerint.

Magyar azt mondta, többen próbálták dezinformálni az utóbbi napokban a magyar embereket azzal, hogy a csernavodai atomerőmű példájára hivatkoztak. Elmondta Magyar, hogy ma teljesen le kellett állítani a romániai erőművet, közben Paks jelenleg is üzemel. „Bárki bármit is gondol magáról, innen is szeretném jelezni mint Magyarország miniszterelnöke, hogy egy atomerőmű működtetése az a legfelelősségteljesebb dolog, amit el lehet képzelni.”

Jelenleg –119-120 centi körül áll a vízszint Paksnál, és holnap reggelre a –121 centit is elérheti a szakemberek szerint – mondta Magyar Péter. Újra apadásnak indult a Duna, és valamikor vasárnap, hétfőn érheti el a –132 centit. Ez az a szint, ahol a jelenleg üzemelő két turbinából egyet ismét le kellene állítani. A középtávú előrejelzések sem biztatóak, 6-7 napon belül –137 centire is visszaeshet a vízszint, –140 centi körül már a teljes atomerőművet le kellene állítani. Jelenleg 2 turbina üzemel a nyolcból, ezek majdnem 500 MW-ot termelnek. A teljes paksi termelés kiesése legalább havi 50 milliárd forintos veszteséget okozna a költségvetésnek, a magas importárakat pedig a magyar gazdaság is megérezné.

Szondi Vanda kormányszóvivő indította a csütörtöki tájékoztatót. Kádár Pál dandártábornok, az Országos Védelmi Hivatal elnöke is megjelent az eseményen. Szondi arról beszélt, hogy a folyó vízállása továbbra is csökken. Ahhoz, hogy a paksi atomerőmű blokkjai közül legalább kettő működjön, azonnali beavatkozásra és hosszú távú megoldásra is szükség van. A kormányszóvivő azt mondta, Magyar Péter ma is Pakson kezdte a napját.

Szerdán jelentette be Magyar Péter: a kormány döntése szerint azonnal megkezdik egy fenékküszöb építését, és készenlétbe helyeznek két, szükség esetén elsüllyeszthető bárkát, hogy így emelhessék a Duna vízszintjét. Ezzel kerülnék el, hogy a jövőben a folyó alacsony vízszintje miatt le kelljen állítani a paksi atomerőművet. Az erőmű jövőbeli működésének biztosítása miatti, a miniszterelnök szerint hatmilliárd forint értékű dunai munkálatokat kiemelt beruházássá nyilvánították. Arról, hogy pontosan mi is az a fenékküszöb, és hogyan mentheti meg a paksi atomerőművet, itt írtunk hosszabban.

A csütörtöki kormányzati tájékoztató a tervek szerint a paksi helyzetről fog szólni, részt fog venni rajta Magyar Péter is. Szerdán a paksi atomerőműben ülésezett a kormány, a buszozó miniszterekkel ellentétben Magyar Péter helikopterrel ment a kormányülésre.

Ezen a nyáron soha nem látott hőség sújtja az országot. De nem csak a meleg okoz gondokat, aszály is van, ráadásul nemcsak itt, hanem a Duna vízgyűjtő területén is. Emiatt alakult ki az a helyzet július végére, hogy a folyó rekordalacsony vízszintje miatt majdnem le kellett állítani a paksi atomerőművet. Napokig fennállt a veszélye, hogy energia-krízishelyzet legyen, önkéntes fogyasztáskorlátozásra buzdította a kormány a lakosságot és a nagyfogyasztó cégeket is, még a parlamenti üléseket is elhalasztották.

A héten megválasztotta a tiszás többségű parlament az új köztársasági elnököt, Baka Andrást. A köztársasági elnök kiválasztása finoman szólva sem volt zökkenőmentes a Tiszának. A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke a megválasztása utáni első beszédében nyíltan elítélte az Orbán-rezsim hatalomgyakorlását, de bírálata nemcsak az elmúlt tizenhat évet, hanem az elmúlt két évtizedet is érintette. Világossá tette, hogy szerinte az áprilisi választásokkal „valami rendkívüli történt Magyarországon”. Egyértelműsítette, hogy nem egyszerű kormányváltás, hanem rendszerváltás történt, még ha ezt a szót nem is mondta ki.