Orbán akciójától a rogáni végrehajtókig – ezekkel az ügyekkel támadja Magyar Péter a mentelmi jogát kikérő ügyészséget

„A bűnpártolás szót ismeritek?” – tette fel a kérdést szerda reggeli Facebook-posztjában Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség vezetőinek. A még tőle is szokatlanul erős beszólás egy akkor már másfél napja tartó, a nyilvánosság előtt zajló konfliktus újabb állomása volt, amely során Magyar a választás óta eltelt időszak legerősebb támadását mutatta be az igazságszolgáltatás egyik fontos intézménye ellen.

A konfliktus onnan indult, hogy az ügyészség kedden egyszerre kérte ki az Országgyűléstől Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát. Csakhogy míg Hankó és Seszták ügyében többmilliárdos bűncselekményekről van szó, Magyar esetében egy telefon eltulajdonításáról és Dunába hajításáról beszélünk.

Ezt a lépést Török Gábor „tanítanivalónak” titulálta, Magyar Péter azonban „a Polt-féle ügyészség szánalmas kísérletének” nevezte, szerinte ugyanis tíz- és százmilliárdos közpénzlenyúlásokat mosnak össze az ő esetével. A Legfőbb Ügyészség közleményben reagált a kifakadásra, szerintük a feladataik során az „egyetlen mérce és zsinórmérték a törvényesség és a pártatlanság”.

Magyar erre válaszolt a fent idézett, bűnpártolásról szóló poszttal, és három olyan esetet is felhozott, amelyben szerinte az ügyészség nem a törvényesség és pártatlanság jegyében járt el. Ezek:

• az aranykonvoj-ügy;
• az MNB-alapítványok ügye; és
• „a rogáni végrehajtó maffia”, valamint a „nyomozati iratok meghamisítása”.

De mire is gondol Magyar Péter és milyen kritikák merültek fel ezekben az ügyekben az ügyészség munkájával?

A szálak Orbánig vezetnek, az ügyészség nem talál oda

A három Magyar Péter által megnevezett ügy közül az aranykonvoj-ügy a legfrissebb, és a nyilvánosságra került információk szerint ez az, amelynek a kezelése miatt olyan konfliktus alakult ki az ügyészségen belül, hogy június közepén lemondott Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészséget vezető főügyész. Fürcht elmondása szerint nézeteltérés alakult ki közte, és az akkor még Nagy Bálint Gábor fideszes kinevezett által vezetett Legfőbb Ügyészség között arról, hogy kezeljék ezt a kérdést.

A téma azért különösen érzékeny, mert az ukrán pénzszállítókkal szembeni akció ügyében sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoznak. Az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi vezetőjét, a Telex több forrásból megerősített információi szerint azonban az akció végrehajtására személyesen Orbán Viktor adott utasítást. A 444 később arról írt, hogy még egy ügyészségi dokumentum is döntéshozóként nevezte meg Orbán Viktort.

Laikusként felmerülhet tehát, hogy az ügyészségnek a volt miniszterelnököt is ki kellene hallgatnia, amire egészen eddig nem került sor. Magyar Péter posztjaiból arra lehet következtetni, hogy ő is ezt várná el az ügyészségtől.

Megkérdeztük erről a Legfőbb Ügyészséget, amely a korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan azt hangsúlyozta, hogy az az ügyészség „a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, soron kívül, minden szükséges intézkedést megtesz és az ügy körülményeinek teljes feltárására törekszik.” Hozzátették, hogy Nagy Gábor Bálint nyáron lemondott legfőbb ügyész többször kinyilvánította és írásos utasításba is adta, hogy a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy „kit és mely szervezeteket érint”, és hogy az ügynek már öt gyanúsítottja van.

12 éve tudjuk, másfél éve tart a nyomozás, bilincs sehol

A NER 16 éves történetének egyik furcsa és politikai szempontból nehezen értelmezhető pillanata volt, amikor 2025. március 20-án a korábban a fideszes hatalom kiszolgálójaként számon tartott Állami Számvevőszék három rendkívül kritikus jelentést tett közzé az MNB-hez köthető alapítványokról. Bár az oknyomozó újságírók már 2014 óta folyamatosan írtak arról, hogyan szerveztek ki átláthatatlan, pazarló, majd később jelentős részben szétlopott alapítványokba több százmilliárd forintot, az ügyet annak bonyolultsága miatt még a politika iránt érdeklődők többsége sem tudta követni.

2025 márciusában azonban az ÁSZ – tehát az állam saját pénzügyi ellenőrző szerve – feketén-fehéren leírta, mi történt, majd feljelentést tett és az összegyűjtött iratanyagot egy az egyben átadta a hatóságoknak. A hatóságoknak tehát innentől lehetősége és felelőssége volt abban, hogy az ügyet pontosan felderítsék és az elkövetőket megtalálják, majd bíróság elé állítsák.

Az MNB-ügyben általában három kritika szokta érni a hatóságokat:

• az első, hogy 2014 és 2025 között nem csináltak semmit;
• a második, hogy a 2025-ös feljelentések után az ügy nem a legkomolyabb ügyekben eljáró KNYF-hez, hanem a gyengébb eszközökkel rendelkező Nemzeti Nyomozó Irodához került, ami a választásokig semmilyen, a nyilvánosságban felmutatható eredményt nem produkált;
• a harmadik pedig, hogy bár az ügyet a választások után átrakták az ügyészségre, egészen eddig ők sem gyanúsítottak meg és zártak be senkit – igaz, májusig 92 milliárd forintnyi vagyon lefoglaltak, és éppen a napokban folytatódtak a lefoglalások.

Magyar Péter az eseményeket az ügyészség bevonásakor úgy értékelte, hogy a „legfőbb ügyész megvárta még a Nemzeti Bank kirablói lelépnek a lopott szajréval. Semmit nem tett. Aztán egy év késéssel az ügyészséghez vonta a nyomozást… Eső után köpönyeg.” Matolcsy Györgyöt egyébként azóta meggyanúsították, csak nem az alapítványi vagyon elherdálása miatt, hanem egy sokkal kisebb súlyú ügyben.

Megkérdeztük az ügyészséget, hogy mai belátásuk szerint nem követtek-e el ebben az ügyben hibát, nem tartják-e például hibának, hogy a nyomozást első körben nem a KNYF kapta meg. Erre közvetlenül nem válaszoltak, csak megerősítették, hogy az ÁSZ feljelentése után több mint egy évig – a választások utáni hétig – a rendőrség nyomozott, és az ő munkájukat az ügyészség csak törvényességi szempontból vizsgálhatja.

Árulkodó viszont, hogy az ügyészség közlése szerint rendszeresen kértek tájékoztatást a rendőrségtől, és az ő tájékoztatásuk alapján jutottak arra, hogy „a továbbiakban a nyomozás szakszerűsége és időszerűsége ügyészségi nyomozás keretében biztosítható.” Hozzátették, hogy „az ügyészi hatáskörbe vonás egy kivételes szabály, amellyel ritkán és nagy körültekintéssel él az ügyészség”, a KNYF-en pedig nyomozócsoport alakult az ügy minél gyorsabb feltárására.

Azt, hogy az ügyészség miért pont a választások után kilenc nappal gondolta annyira fontosnak az MNB-ügyet, hogy a nyomozást saját hatáskörbe vonja, az ügyészség nem közölte.

Rogán kabinetfőnöke eltűnt a nyomozati iratokból

Magyar szerdai posztjában azt a költői kérdést is feltette, hogy „a rogáni végrehajtói maffiával, nyomozati iratok meghamisításával mizu?” Ez a másik kettőhöz hasonlóan szintén egy olyan ügy, amelyben sokan kritizálták azt, ahogy az ügyészség, azon belül is az aranykonvoj-ügy miatt azóta lemondott Fürcht Pál által vezetett Központi Nyomozó Főügyészség eljárt.

A miniszterelnök itt a Schadl-Völner-ügyre utal, amelynek a sajtóhoz kiszivárgott első verziójában még több helyen is szerepelt Rogán Antal kabinetfőnöke, a második verzióból azonban eltűntek ezek a részek. Erre mondta Varga Judit egy 2024-ben Magyar által nyilvánosságra hozott hangfelvételen, hogy az iratokban „semmi rossz nincsen”, de „magukat kihúzatták”, illetve „javasolták az ügyészeknek, hogy mit kéne kihúzni, de azt nem mind tartották be”.

Fürcht két nappal később egy hosszú sajtótájékoztatón igyekezett tisztázni, hogy mi történt, ragaszkodva hozzá, hogy senkinek a kérésére semmit nem húztak ki a vádiratból és „minden iratnak megvan a sorsa”. Ahogy aztán később a Telex kiderítette, az történt, hogy a Rogánt, illetve kabinetfőnökét érintő részeket három külön nyomozásba különítették el, amelyek közül a 2026-os választásokig kettőt vádemelés nélkül zártak le.

Az ügy fonákja, hogy az elkülönítéseknek köszönhetően se a rendőrségnek, se az ügyészségnek nem kellett vizsgálnia, hogy Schadlék és Rogán kabinetfőnöke között volt-e korrupciós kapcsolat, és ha igen, milyen. Az ügyészségi nyomozásból ugyanis egyszerűen kivágták ezeket a részeket, míg a rendőrségi nyomozások középpontjában egészen más kérdések álltak.

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy Magyar Péter a rogáni végrehajtó maffia kifejezéssel valószínűleg túloz, arra ugyanis a nyomozati anyagok első verziójában sincs egyértelmű bizonyíték, hogy Schadlék Rogánnak dolgoztak vagy fizettek volna, esetleg közvetlen kapcsolatban álltak volna vele. Rogán Antal az ügyben tett vallomásában egyébként azt mondta, hogy Schadl elfogása előtt nem tudott erről a nyomozásról és senkit nem húzatott ki a nyomozati anyagból.

Az ügyészséget arról is megkérdeztük, hogy mai belátásuk szerint nem tartják-e hibának, hogy leválasztották a Schadl-Völner-ügyről azokat a részleteket, amelyek Rogán Antal, illetve kabinetfőnöke esetleges érintettségére utalnak. Erre a kérdésre szintén nem válaszoltak egyértelműen, csak azt közölték, hogy a Schadl-Völner-ügy eljárása most is zajlik, Magyar Péter hangfelvétele ügyében pedig egy külön vizsgálatot indítottak, amelyet már 2024-ben lezártak.

Az ügyészség a Magyar posztjával kapcsolatos megkeresésünkre megismételte korábbi közleményét, miszerint „az ügyészi szervezet, mint az igazságszolgáltatás közreműködője mindenkor a törvényeket betartva, pártatlanul jár el.”

A Tisza nem támogatja a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjét

Magyar szerdai posztja arra vonatkozó reakcióként is tekinthető, hogy hétfőn Baka András köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt, a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának vezetőjét jelölte legfőbb ügyésznek. Magyar a hétfői parlamenti ülés után valószínűtlennek nevezte, hogy megszavaznák Szathmáryt, mire Baka közölte, hogy fenntartja, amit az ügyben korábban, Szathmáry ajánlásakor mondott.

Magyar Péter kedden közölte, hogy a Tisza-frakció nem támogatja Szathmáry jelölését, ami mögött a Telex információi szerint az áll, hogy Szathmáry testvére érintett az aranykonvoj-ügyben. Ha ez valóban így van, akkor nyilvánvaló, hogy Magyarék azért nem támogatják Szathmáry jelölését, mert nem szeretnék, hogy az egyik legfontosabb politikai ügy érintettjének testvére vezesse az ügyészséget.

Magyar később arra kérte Bakát, hogy állítson új jelöltet, mire a Sándor-palota másodszor is elismételte, hogy Baka már megtette a javaslatát és fenntartja a korábban elmondott véleményét. Ezzel párhuzamosan kérte ki az ügyészség Magyar Péter mentelmi jogát, amin át eljutottunk a cikk elején bemutatott üzengetésig.