Visszatért Magyarországra, és drágább is lett az orosz gáz
Miután lejárt a húszéves szerződésünk az oroszokkal, kevesebb gázt vettünk tőlük, tavaly mégis megfordult a korábbi trend.
A Moszkvával kötött hosszútávú szerződés három évvel ezelőtti kifutása óta egyik évben sem érkezett annyi orosz gáz Magyarországra, mint tavaly. Az Eurostat adatai alapján 2017-ben 1,09 milliárd euró értékben importáltunk földgázt Oroszországból, ami közel duplája az egy évvel korábbinak. A 336 milliárd forintnak megfelelő összegből azonban nem jött ki kétszer akkora mennyiség, mint amennyit 2016-ban vettünk, időközben ugyanis érezhetően emelkedtek az árak. Magyarul drágábban vásároltunk többet.
A szakmában ezt hívják „vedd át vagy fizess” (take-or-pay) feltételnek. Lényege, hogy a vevő akkor is köteles kifizetni a kontraktusban rögzített mennyiség egy részét, ha az adott évben valamiért kevesebb gázra lenne szüksége.
.
Az első néhány évben ez még nem volt akkora gond, ám ahogy haladtunk előre az időben, a hazai gázfogyasztás szépen elkezdett apadni. A 2008-as válság után pedig már egyáltalán nem volt szükségünk akkora mennyiségre, aminek az átvételét vállaltuk. A szerződés lehetőséget adott arra, hogy a beragadt mennyiséget magunk előtt görgessük, és ezzel az aktuális importőr cég*
Sokáig az E.On, majd az állami Magyar Földgázkereskedő Zrt.
élt is. Mire azonban a megállapodás 2015-ben kifutott, a csökkenő felhasználás miatt hatalmas mennyiség gyűlt össze.
Becslések szerint összesen 17-18 milliárd köbméter lehetett, amit a vállalás ellenére nem vettünk át.
Ha ezt a szerződés lejáratakor ki kell fizetni, akkor – figyelembe véve, hogy ilyen esetben gyakran büntetőtarifával is számolni kell – nagyjából egy 1500-2000 milliárd forintos csekkre számíthattunk volna Moszkvától. Vlagyimir Putyin három évvel ezelőtti budapesti látogatása során azonban ennél egy barátságosabb megoldásban állapodott meg Orbán Viktorral: abban maradtak, hogy a beragadt gázt felhasználhatjuk a következő években is.
Mivel azonban időközben a szerződés kifutott, valószínűleg a feltételek is lazábbak lettek, és így vélhetően más forrásokból is nagyobb mennyiségben szerezhettünk be gázt. Legalábbis egyértelműen erre utal, hogy 2015-ben és 2016-ban nagyon visszaesett az oroszországi import.
Tavaly azonban újra emelkedésnek indult, olyan szintre került, mint átlagosan a szerződés utolsó négy évében. Tehát annyi orosz gáz érkezett az országba, mintha még mindig élne a megállapodás. Az, hogy a fordulatot mi okozta, nem teljesen egyértelmű, de nem kizárt, hogy 2015-2016-ban túlságosan is visszaesett a behozatal.
Az orosz elnök ugyanis nem az örökkévalóságig engedte kitolni a leszerződött gáz átvételét, konkrét határidőben állapodtak meg a magyar kormányfővel. Akkori hírek szerint 2018-2019-ig kaptunk haladékot, ám az első két „szabad év” importjával nem kizárt, hogy ebből is kicsúsztunk volna.
