Stockholmban tisztább lett a levegő, és az asztmás panaszok is visszaszorultak a dugódíj bevezetésével.
A nagyvárosok úthálózatát egyre jobban megterhelő autós forgalom korlátozásának az egyik legtriviálisabb módja a dugódíj bevezetése, amiben sokan csak az autósok újabb lehúzását látják. Pedig a torlódások idő- és pénzveszteséget okoznak a közlekedőknek, a környezetet és a városlakókat pedig súlyosan terhelik a levegő- és zajszennyezéssel az araszoló autók. A belvárosi úthasználat fizetőssé tételét ezért Budapesten is évtizedek óta rebesgetik*
Már 1992-ben készültek tanulmányok a budapesti útdíjazás megvalósíthatóságáról.
, azonban a világ számos nagyvárosában már rég bevett gyakorlat, így egyre inkább akad tapasztalat a hatásait illetően.
Egy nemrégiben készült tanulmány stockholmi adatokon vizsgálta meg, hogy érzékelhető-e a levegő minőségén és a lakosság egészségén a dugódíj bevezetése. A svéd fővárosban 2006 januárjában vetették ki a dugódíjat egy hét hónapos kísérleti időszak erejéig, majd 2007-ben megtörtént a díjfizetés tényleges bevezetése. A kutatók a többnyire kipufogógázokkal levegőbe kerülő úgynevezett szálló por (PM10) és nitrogén-dioxid koncentrációját mérték a stockholmi levegőben, és megvizsgálták azt is, hogy a jórészt a légszennyezés miatt kialakuló asztmás betegségek gyakorisága hogyan alakult a belvárosi gyerekek körében 2004 és 2010 között.
Az eredmények biztatóak, legalábbis a városlakók és a környezetvédők számára, a kevésbé környezettudatos autósok lehet, hogy nem örülnek.
A dugódíj bevezetésével ugyanis a svéd főváros légszennyezettsége jelentősen csökkent, és az asztmás tünetek is visszaszorultak a gyerekek körében.
Az alábbi ábrákon mindez jól látszik. A bal oldali grafikon azt mutatja, hogy mekkora különbség volt a levegő szálló por koncentrációját nézve a dugódíjas övezet és a zónán kívüli területek között (a kék vonalak szemléltetik az egyes időszakok átlagait). Az első, 2004 és 2006 közötti szakaszhoz képest a próbaidőszakban olyan gyorsan javult a belvárosi levegő, hogy még tisztább is volt, mint a fizetős övezeten kívüli mérési helyszíneken – és ugyanez volt a helyzet a végső bevezetés után is. (Ezt mutatják a 0 alatti értékek.) Érdekesség, hogy a próbaidőszak után azonnal visszaugrott a vizsgált helyszínek közötti különbség a korábbi szintre.
Ugyanez az ingadozás a jobb oldali diagramon nem figyelhető meg, a zónán belül élő gyerekek asztmás tünetei a próbaidőszak óta folyamatosan csökkentek a Stockholmon kívüli társaikhoz képest.
A stockholmi légszennyezést a mérések szerint 5-15 százalékkal mérséklő dugódíj bevezetését Budapest eredetileg 2013-ra vállalta, ugyanis a négyes metró uniós támogatásának ez volt az egyik feltétele. Azonban ez nem történt meg azóta sem, sőt, jogszabályok lehetetlenítik el a bevezetését. Emiatt elképzelhető, hogy a metróépítésre kapott támogatás egy részét vissza kell majd fizetni az EU-nak.
