Kívülről jól néz ki, mégis válságban van a Vapiano

Olasz-mediterrán konyha, gyors kiszolgálás, egységes menüsor, modern éttermek és nemzetközi jelenlét – az ember azt hinné, hogy ezzel a recepttel gyakorlatilag lehetetlen kudarcot vallani. A Vapianónak mégis sikerült.

A német gyökerű étteremlánc a napokban kénytelen volt bejelenteni, hogy az év első kilenc hónapjában összesen 13,2 millió euró veszteséget termelt, a teljes évre vonatkozó bevétel-előrejelzését pedig lefelé kellett módosítania. Ráadásul utóbbit idén már másodszor kellett megtennie.

A Vapiano-részvények a tavalyi tőzsdei bevezetés óta elvesztették az értékük kétharmadát,

Jochen Halfmann vezérigazgatónak pedig távoznia kellett.

Mit rontottak el? A Süddetsche Zeitung elemzése szerint a cég üzleti folyamatait egyszerűen hibás alapokra építették fel, és ez állandósult válságot okoz, a Vapiano már évek óta a rossz szerkezete miatt küzd a bevételekért.

Halfmann már 2015-ben válságban vette át a céget, és azóta sem tudott teljesen kilábalni belőle. Akkoriban a Vapiano gyakorlatilag lábon lőtte saját magát azzal, hogy belekeveredett egy munkaügyi és közegészségügyi botrányba. Az a kép alakult ki róla, hogy a munkavállalóit kiszipolyozza, és az sem segített, hogy egyes éttermeiben vállalhatatlan higiéniás körülményeket leplezett le a sajtó.

A két probléma közül önmagában már az egyik is nagyon súlyos lett volna, a kettő együtt azonban csak tetézte a bajokat. A Vapianónak ugyanis borzasztóan fontos a jó hírnév, mivel az éttermeket pont azoknak a városi, magasabb jövedelmű, igényesebb fogyasztóknak találták ki, akik különösen érzékenyek a minőségre és az üzleti körítésre.

A Douglas kozmetikai áruházlánc éléről szerződtetett Halfmann a két problémát viszonylag rövid időn belül megoldotta, rendezte a sorokat, és teljesítette a tulajdonosok legfőbb vágyát azzal, hogy a Vapianót bevezette a tőzsdére. A szerkezeti bajokat azonban ő sem tudta orvosolni.

A Vapianót ugyanis gyors nemzetközi terjeszkedésbe kényszerítette, ami olyan gyorsra sikeredett, hogy közben kevésbé tudott odafigyelni a részletekre. Egyrészt az étteremnyitások rengeteg pénzt vittek el, másrészt azért nem hozhatták vissza kellő időben a befektetett tőkét, mert sok esetben nem jól választották meg a helyszíneket. Halfmann ezekre az állításokra általában azt mondta, hogy a Németországon kívüli érdekeltségek a helyi vezetők hibái miatt nem működnek jól, a piac azonban ettől függetlenül büntetett, és egyre mélyebbre küldte a részvények árfolyamát.

A másik fő probléma az, hogy a Vapiano csak csúcsidőn kívül tudja tartani az egyik legfőbb üzleti ígéretét, a gyors kiszolgálást. Ebédidőben az éttermekben általában túl nagy a tumultus, amit a célközönség hosszabb távon nem visel el.

Csakhogy a tömegjelenetek elkerülhetetlenek, mert a kiszolgálás rendszere nincs jól felépítve.

Halfmann utódja Cornelius Everke, aki a Vapiano nemzetközi vezetője volt eddig, de korábban például a Starbucks-nál is töltött be menedzseri pozíciókat. Everke két fontos változtatással próbál úrrá lenni a helyzeten. Egyrészt automata rendelő terminálokat fog telepíteni az éttermekbe, hogy felgyorsítsa a kiszolgálást, másrészt felhagy a terjeszkedés önerős finanszírozásával.

Most is vannak a Vapianónak franchise partnerei, de ezentúl várhatóan csak ezzel a módszerrel fog bővülni a lánc, mert ez sokkal kevesebb tőkét köt le. Az ítéletet azonban ismét a befektetők mondják majd ki, a részvényárfolyamon keresztül.