A magyar fogyasztók padlógázt adtak a gazdaságnak
Még jobban elröppent a magyar GDP-növekedés a némettől és a hazai termelékenységtől. Nem valószínű, hogy a rekord növekedési ütem sokáig tartható lenne.
Kijöttek a részletes GDP-adatok, így most már tudjuk, hogy mi hajtja a magyar gazdaságot ilyen eszement tempóban. A hazai gazdaság ugyanis minden gyanús világgazdasági előjel dacára olyan sebességbe kapcsolt, ami még a kétezres évek közepén látottat is felülmúlja. Az év egészében elérte az 5 százalékot a növekedés, ami rekord, a tavalyi utolsó negyedévben pedig az első becslésnél is tizedszázalékkal jobb, 4,9 százalékos éves növekedési ütemről számolt be a KSH.
Érdemes jobban megnézni a GDP növekedését meghatározó tényezőket. A lenti grafikonra előbb a termelési, majd a felhasználási oldal éves növekedéséhez hozzájáruló tényezőket raktam negyedévenként, visszamenve egészen 1996-ig.
Ami feltűnő, hogy a termelési oldalon a (javarészt Magyarországon fogyasztott) szolgáltatások, a felhasználási oldalon pedig a belső fogyasztás és beruházások húzzák a magyar gazdaságot. Ez nem meglepő abból a szempontból, hogy az utóbbi időszak leginkább látványos gazdasági jelenségei a munkaerőhiányból fakadó béremelkedés, illetve az uniós pénzek felpörgetett költése voltak. Előbbi a háztartások fogyasztását és az import növekedését (így a külkereskedelmi egyenleg romlását), utóbbi pedig a beruházásokat pörgette. Ez viszont azt jelenti, hogy a magyar növekedés a korábbi ipari exportvezért modell felől a belső fogyasztás felé súlyozódott át.
Bár az elemzők jelentős része már a tavalyi második félévre is lassulást várt, és ez nem következett be, az továbbra is sokkal valószínűbb, hogy ezt a tempót nem fogja tudni tartani a magyar gazdaság. Ennek a fő oka az, hogy a termelékenység egyáltalán nem javul olyan mértékben, hogy az lehetővé tenné ezt a bővülést, miközben a külső egyensúlyi mutatók is romlani kezdtek.
Másrészt Magyarország legnagyobb exportpiaca és beruházója Németország, német cégek termelik a magyarországi hozzáadott érték 15 százalékát. A két ország gazdasága általában hasonló tempóban bővül emiatt. Az még teljesen normális, hogy Magyarország gyorsabban növekszik Németországnál, hiszen elég nagy a gazdasági fejlettség különbsége a németeket javára. 2016 második fele óta minden negyedévben gyorsabb is volt a magyar növekedés néhány tized százalékponttal.
Most viszont Németország már fél éve gyakorlatilag egy helyben jár, miközben Magyarország a rendszerváltás óta nem látott távolságba került tőle:
A korábbi tapasztalatok alapján a németországi lassulás rossz előjel a magyar növekedés szempontjából. Az viszont kedvező, hogy uniós források még jövőre is érkezni fognak, ezek elpárolgásától inkább 2020-tól kezdve kell tartanunk.
