A magyarok felének nem tetszik a rendszer, és éppen ennyien elégedetlenek a gazdaság állapotával
Ebből a szempontból pont úgy látjuk a saját helyzetünket, mint a britek, a franciák vagy az amerikaiak.
A demokráciával való elégedettségnek nincs feltétlenül sok köze egy ország gazdasági mutatóihoz, hiszen például magas GDP mellett is lehetnek problémák a demokráciával (Szingapúr), vagy fordítva, vannak demokratikus, de szegény országok (India). A Pew Research most megjelent, 2018 tavaszi adatokból készített felmérése viszont egyértelműen azt mutatja, hogy a lakosság szoros összefüggést lát a demokrácia és a gazdaság állapota között.
Ahol az emberek többsége elégedetlen a demokrácia állapotával és az emberi jogok érvényesülésével, ott a többség nagy eséllyel a gazdaság állapotát sem tartja megfelelőnek (még akkor is, ha az adott ország mutatói nemzetközi összehasonlításban nem rosszak).
A skála egyik végén Brazília áll, ahol a megkérdezettek 83 százaléka elégedetlen a demokráciával, és csak 9 százalékuk véli úgy, hogy a gazdaság megfelelően teljesít. A másik véglet Svédország, ahol a lakosok 81 százaléka szerint rendben van a gazdaság, és csak 30 százalék szerint vannak problémák a demokráciával.
Magyarország ebből a szempontból félúton van: a lakosságnak nagyjából a fele elégedett/elégedetlen a demokrácia és a gazdaság állapotával. A nemzetközi trendek alapján nagyon adná magát az az értelmezés, hogy a gazdaság állapotával az országnak éppen az a fele elégedett, amelyik a demokráciával is, és fordítva, de erre a felmérésben nincs konkrét adat.
Mindenesetre érdekes, hogy a mutató egy kicsit elmozdul Magyarországon, ha nem azt kérdezik, hogy az emberek elégedettek-e a gazdaság jelenlegi állapotával, hanem azt, hogy megítélésük szerint az elmúlt 20 évben általánosságban javult-e a lakosok pénzügyi helyzete. Bár az összefüggés itt is egyértelmű, a magyaroknak csak körülbelül 35 százaléka lát 20 év alatt életszínvonal emelkedést (az alábbi ábrán ezt látjuk, a függőleges tengelyen pedig maradt a demokrácia állapotáról való véleményük).
Ha pedig azt nézzük, hogy a demokrácia állapotához képest milyen arányban gondolják azt a magyarok, hogy az emberek szabad véleménynyilvánításának jogai védve vannak, akkor azonnal visszaáll az 50/50-százalékos megosztottság. A vizsgált országok között a magyarok a legpesszimistábbak között vannak a szólásszabadság szempontjából.
A magyarokkal az első két grafikonon még leginkább a franciák és az Egyesült Királyság lakói mozognak együtt, a harmadik grafikonon azonban a két nyugat-európai ország eltávolodik tőlünk, náluk ugyanis sokkal többen vélik azt, hogy a szólásszabadság védve van.
