Rejtélyes okból nem volt 8 százaléknál magasabb a magyar GDP-növekedés
Valami nagyon furcsa történik a készletekkel: vagy feléljük őket, vagy nem tudjuk eladni.
Magyarország gazdasága régen nem látott sebességgel halad előrefele – 5,2 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévben –, ami bizonyos szempontból ellentmondásos, hiszen az ország erősen függ a külső hatásoktól, amelyek viszont mostanában inkább a lassulás irányába mutatnak. Ma közzétette a KSH a gazdasági növekedés mögött álló részletes adatokat, amiből valamivel többet megtudhatunk ennek a rejtélynek a hátteréről – de helyett még furább lett a dolog.
Ami azt illeti, a magyar gazdasági annál is jobban pörög, mint azt gondolhattuk. Egyik oldalon az építőipar az utóbbi negyed évszázadban még soha*
A KSH oldalán 1996 óta állnak rendelkezésre az adatok.
nem adott hozzá ilyen sokat egy negyedéves GDP-növekedéshez, éves összevetésben 46 százalékkal bővült. De a szolgáltatások és az ipar is hozzáadott a gazdaság növekedéséhez (a csekély jelentőségű mezőgazdaság viszont kis mértékben elvett belőle).
A GDP felhasználási oldalán még érdekesebb a helyzet: ha csak a belső fogyasztást, a beruházásokat és a külkereskedelmet nézzük, akkor
8 százalék fölötti növekedést látnánk.
Ez valójában döbbenetes, hiszen mind a beruházások, mind a fogyasztás növekedésének az import emelkedését kellene okoznia. Csak azért nem látunk 8 százalékos növekedést, mert a készletezés 3,4 százalékkal visszahúzta a növekedést – ezt jelöli az ábrán a piros vonal.
A közzétett adatokból nehéz megállapítani, hogy miért húzta vissza a GDP-t ilyen nagy mértékben a készletállomány értékének változása: a háztartások, cégek és a többi szereplő a készletek felélésével fogyasztottak és valósítottak meg beruházásokat, vagy a készletek leértékelődéséből következik a visszaesés, esetleg mindkettő.
Egy lehetséges magyarázat az autóiparban lehet, tehát hogy az előző negyedévben felhalmozódtak a WLTP-típusengedély csúszása miatt az Audik, és ezeket most hirtelen el tudták adni, így apadt a készlet.
De tovább fokozza a rejtélyt, hogy folyó áron nincs is nagy változás a készletek értékében, a feldolgozóipari készletek értéke például az előző negyedévhez képest 3805 milliárd forintról 3853 milliárdra emelkedett – sőt, ami azt illeti, a feldolgozóipari termelés arányában még nőtt is a készletállomány értéke, a szektor negyedéves hozzáadott értékét már 93 százalékkal is meghaladja. Az OTP elemzői korábban felhívták a figyelmet, hogy a termeléshez képest magas felhalmozott készletállomány arra utalhat, hogy a nyugat-európai kereslet apadni kezdett, 2012-ben például európai recessziót jósolt a magyar készletállomány emelkedése.
