Egymáshoz hasonló településeken sem hoznak több pénzt a fideszes polgármesterek

A héten több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy a fideszes polgármesterek által vezetett önkormányzatok gazdasági helyzete valóban kedvezőbb-e, mint az ellenzéki vagy független irányítású településeké. A kormánypártok egyik kampányüzenete ugyanis arra utal, hogy az ő jelöltjeik megválasztásával a falvak és a városok több támogatáshoz juthatnak.

Az eddigi elemzésekből kiderült, hogy ha csak azt vesszük figyelembe, hogy egy önkormányzatot fideszes vagy a kormánypárton kívüli polgármester irányít-e, akkor nem látszik különbség a települések gazdálkodásában.

Érdemes viszont méretben illetve fejlettségben egymáshoz hasonló fideszes és a kormánypárton kívüli vezetésű településeket összemérve is megvizsgálni a kérdést.*

Ez többek között azért nagyon fontos, mert a Fidesz jellemzően a nagyobb, és a már csak a méretük miatt is fejlettebb településeken állított polgármestert a 2014-es választáson (ez egyébként megfigyelhető az idei jelöltállítás során is). A kisebb városokban, falvakban jellemzően független indulók versenyeznek. Vagyis ha a településeket az élükön álló személy pártállása szerint válogatjuk csak szét, abba a csapdába eshetünk, hogy egyúttal egy nagyobb és egy kisebb helységekből álló csoportot kapunk, végső soron pedig torzulnak a polgármester hatására vonatkozó eredmények.

Figyelembe véve a települések lakosainak számát*

, jövedelmét*

és iskolázottságát*

, illetve a helyben működő vállalatok árbevételét*

, valamint közfoglalkoztatás elterjedtségét*

, majd e szempontok szerint hasonló falvakban és városokban megvizsgálva a polgármester pártállásának hatását, elmondható, hogy

nincs jelentős különbség az állami fejlesztési források nagyságában a fideszes illetve az ellenzéki vagy független polgármesterek által vezetett települések között.

Az alábbi ábrán azonban jól látható, hogy a közfoglalkoztatás gyakorisága jókora befolyással van a működési támogatások egy lakosra eső összegére. A program korábban az EMMI, később a Belügyminisztérium alá tartozott, és értelemszerűen oda került több forrás, ahol többen vettek a közmunka-programban.

Az is látható, hogy gazdagabb települések arányaiban több állami támogatást kapnak.

Az egy főre jutó iparűzési adóbevételeket nézve viszont már nem egészen közömbös a polgármester pártállása: a fideszes vezetésű helységekben valamivel több – átlagosan lakosonként 3,8 millió forinttal – pénz folyik ezen az úton a költségvetésbe. Ám ez a hatás azonban még mindig eltörpül a népesség és a jövedelem befolyása mellett.

A kiadási oldalt nézve azonban ismét közömbössé válik a polgármester kormánypárti tagsága: az önkormányzat költségvetés egy lakosra jutó kiadását leginkább a közfoglalkoztatottak aránya határozza meg. Persze attól még, hogy az elmúlt években nem tapasztalhattuk a fideszes vezetésű települések egyértelmű előnyét a gazdálkodás körülményeit nézve, lehet, hogy a jövőben valóra válik a kormánypárti üzenet, és tényleg büntetni kezdi az állam az ellenzéki vagy független polgármestert választó helységeket. Kérdés az is, hogy folytatja-e a kormány az önkormányzati hatáskörök szűkítését – ha igen, akkor még kevesebb gyakorlati jelentősége lesz annak, hogy hogy jön ki egymással a kormány és egy-egy helység vezetése.