70 éve nem volt akkora sáskajárás Kelet-Afrikában mint most, 25 millió ember élete van veszélyben

A változó klíma ideális körülményeket teremt a pusztító sáskák szaporodásához. Néhány országban elkeseredettségükben autógumi égetésével védekeznek az emberek.

Uganda, Kenya, Szomália, Etiópia, Eritrea, Dzsibuti, és Tanzánia után a napokban az ugandai határt átlépve Dél-Szudánt is elérte az elmúlt évtizedek legnagyobb sáskajárása, ami jelenleg nyugatra tart. Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy a sáskák hamarosan megint szaporodni fognak, ami a kelet-afrikai régióban 25 millió ember élelmiszerellátásának biztonságát veszélyeztetheti – írta a Guardian.

Az élelmezéssel már a sáskainvázió előtt is voltak problémák a környéken, az ENSZ decemberi jelentése szerint a nagyjából 1 millió embert közvetlenül érintő árvizek miatt a lakosság kétharmadának volt bizonytalan az élelmezési helyzete. Az olajban gazdag afrikai országban öt év után nemrég lett vége a polgárháborúnak, ami a lakosság negyedét kényszerítette arra, hogy elmeneküljön otthonából.

Bár a sáskák jelenléte nem szokatlan a kelet-afrikai régióban, a szeptember óta tartó sáskajárás jóval súlyosabb a megszokottnál: az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet nyilvántartása alapján

Kenyában 70, Etiópiában és Szomáliában 25 éve nem volt ilyen nagyságú sáskajárás.

A sivatagi sáskák a többi sáskafajhoz képest is különösen falánkak és gyorsan mozognak: a Bloomberg cikke alapján egy rajban nagyjából 40-80 millió felnőtt egyed van, ami nagyjából egy négyzetkilométeren belül tömörül. Egy raj nagyjából napi 150 kilométer megtételére képes, és egy nap alatt annyi élelmet fogyaszt el, mint 35 ezer ember. A sivatagi sáska nagyjából minden növényt megeszik, amit talál, és általában a talált élelmiszer legalább 80 százalékát el is fogyasztja.

A sáskák alapjáraton nem feltétlenül mozognak rajban: a Conversation cikke szerint akkor állnak össze, ha összetalálkoznak, és ilyenkor együtt indulnak élelmet keresni. A jelenleg Afrikában pusztító rajok eredetileg Jemenből és Ománból érkeztek a Vörös-tengeren keresztül.

Children try to catch locusts while standing on a rooftop as they swarm over the Huthi rebel-held Yemeni capital Sanaa on July 28, 2019. (Photo by Mohammed HUWAIS / AFP)
Children try to catch locusts while standing on a rooftop as they swarm over the Huthi rebel-held Yemeni capital Sanaa on July 28, 2019. (Photo by Mohammed HUWAIS / AFP)

2018 októberében a Luban ciklon komoly esőzéseket eredményezett, ezáltal a sáskát megerősödtek és szaporodni kezdtek. 2019 januárjától kezdve a rajok szaporodni kezdtek az Arab-félszigeten, majd júniusban átkeltek a Vörös-tengeren és terjedni kezdtek Afrika szarván is. Az októberi és novemberi árvizek újra ideális feltételeket teremtettek a szaporodáshoz, így jutottak el decemberben Kenyába.

A helyzet jelenleg Kenyában, Etiópiában és Szomáliában a legsúlyosabb, ami szakértők szerint arra utal, hogy a levegőből permetezett rovarirtók eddig csak nagyon kevés sáskát pusztítottak el. Meshack Malo, a FAO dél-szudáni képviselője a Guardiannek azt mondta, a sáskák színéből arra lehet következtetni, hogy még ebben a hónapban új szaporodni fognak.

A FAO januári előrejelzése szerint a sáskák száma júniusig 500-szorosára nőhet, ugyanis március és május között heves szezonális esőzések várhatóak, ami ideális a sáskák szaporodásához. Tavaly október és december között 40 éves rekordot döntött az esőzés, a csapadék mennyisége egyes helyeken a négyszerese volt az átlagosnak.

Rick Overson, az Arizonai Egyetem kutatója szerint a globális felmelegedés miatt gyakoribbá és nagyobbá váló esőzések miatt gyakrabban és nagyobb mennyiségben kell számítani a sáskák jelenlétére. Baldwyn Torto, a Nemzetközi Rovarfiziológiai és Ökológia Központ kutatója szerint a kártevők közül a sáskák a legrosszabbak, de az élelmezési helyzetet a klímaváltozás a környéken nem csak a sáskák, hanem más kártevők szaporodásának segítésén keresztül is nehezíti.

A FAO a helyi kormányzatokkal együttműködve igyekszik kezelni a helyzetet, és ehhez 76 millió dollárnyi pénzügyi forrásra van szüksége. Ebből február 10-ig egyelőre csak 20 millió dollár érkezett meg.

A kármentést az érintett országok némelyikében az instabil politikai helyzet is nehezíti: Szomáliában például nem lehet légi irtást elrendelni mindenhol, mert bizonyos területek felett megszűnt a kormány szuverenitása. Az irtással ráadásul azért is érdemes csínján bánni, mert ha túlzásba viszik a vegyszerek használatát, az ökoszisztéma egésze szempontjából hasznos rovarok is áldozatul eshetnek a sáskák elleni hadjáratnak.

Arról nem is beszélve, hogy gyakran a lakosság elkeseredésében olyan eszközökhöz folyamodik, ami vagy teljesen hatástalan, vagy szintén káros az ökoszisztémára. Etiópiában az emberek szemetet és autógumikat égettek abban reménykedve, hogy a füst elűzi a rovarokat. Máshol a farmerek fütyüléssel és kiabálással, városi területeken pedig az autódudákkal igyekeztek arra ösztökélni a sáskákat, hogy álljanak arrébb.

A sáskák nem csak Kelet-Afrikában okoznak hatalmas problémákat: Pakisztánban január végén országos szükségállapotot rendeltek el, miután a sáskák megdézsmálták az ország búza- és pamutültetvényeit. A rovarok azóta már a határon átkelve Indiába is eljutottak.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!