Budapesten jobban tisztult a levegő a veszélyhelyzet kihirdetése után, mint karácsonykor szokott
A koronavírus megfékezésére vonatkozó igyekezet mellékhatásaként a levegőszennyezést sikerült mérsékelni.
A koronavírus kevés pozitív hatásainak egyike a levegőszennyezés drasztikus mérséklődése, amit az utóbbi hetekben már Magyarországon is megtapasztalhattunk. Az otthonmaradás a forgalom csökkenésével jár, így a kipufogógázok az elmúlt hetekben jóval kevésbé terhelték a környezetet, mint a járvány előtti időszakban.
Mindez a légszennyezéssel kapcsolatos adatokon is jól látszik: a leginkább a közlekedéstől függő nitrogén-oxid-koncentráció március végére az ország több városában jócskán lecsökkent.
Amellett, hogy a kormány március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett, és több intézkedéssel igyekszik otthonmaradásra bírni a lakosságot, számos más tényező is befolyásolja a levegőszennyezés alakulását, amelyek többnyire az időjárással állnak kapcsolatban: hidegebb napokon például kénytelenek vagyunk jobban befűteni, ami nagyobb károsanyag-kibocsátással jár. Ráadásul a gazdaság is másként működik az év különböző időszakaiban, ahogy az sem közömbös a levegő minőségének szempontjából, hogy a hét melyik napjait hasonlítjuk össze egymással.
Ha pontosabb becslést szeretnénk kapni arról, hogy a veszélyhelyzettel járó korlátozások nyomán mennyire csökkent a levegő szennyezettsége, érdemes tehát egymáshoz hasonló napokat összehasonlítani a járvány előtti és utáni időszakból. A következőkben a 2020. március 12. és 31. közötti napok adatait vetjük össze az utóbbi 12 év márciusi méréseivel. Az áprilisi adatokat a hónap elteltével lesz érdemes vizsgálni, már csak azért is, mert időközben újabb fontos változás következett be a levegő minőségének szempontjából: hétfő óta sehol sem kell fizetni a közterületi parkolásért az országban, ami a jelek szerint az autóforgalom növekedését okozza.
A számítás során figyelembe véve, hogy a hét mely napjáról van szó, illetve amennyire lehet, az időjárás – hőmérséklet és csapadék – szempontjából hasonló napok levegőminőségi adatait összehasonlítva*
Lineáris regressziós eljárással tettük ezt meg.
megállapítható, hogy márciusban
a nitrogén-oxidok szintje a veszélyhelyzet kihirdetésének nyomán átlagosan 36 mikrogramm/köbméterrel csökkent
a budapesti Erzsébet tér és Széna tér mérőállomásain*
A számításkor a két mérőállomáson rögzített adatok átlagait vettük figyelembe.
.
Néhány vidéki várost adatait vizsgálva is hasonló következtetésekre juthatunk, igaz, a csökkenés mértéke ezek esetében messze alulmúlja a fővárosi szintet.
Összehasonlításképp érdemes megemlíteni, hogy a decemberi hónapokban a karácsonyi időszak bekövetkeztével*
Vagyis a december 24-ével kezdődő időszakban.
a fővárosban átlagosan 21 mikrogramm/köbméteres visszaesést mutatott a nitrogén-oxidok koncentrációja az elmúlt 12 évben, tehát
Budapesten a karácsonyi leállásnál is markánsabb hatással voltak a levegő minőségére a veszélyhelyzet következményei.
Ugyanez a megállapítás a vizsgált vidéki városok esetében már nem áll meg: Debrecen és Pécs esetében az ünnepek jelentősen kisebb környezetszennyezéssel járnak, míg Salgótarján és Székesfehérvár eseteiben elhanyagolható mértékben különbözik csak a karácsonyi időszakban és a járvány idején tapasztalt levegőtisztulás mértéke.
Messzemenő következtetések levonásához persze még jóval több adatra van szükség. Mire a veszélyhelyzet tényleges környezeti hatásai megmutatkoztak, az időjárási körülmények miatt több napnak is el kellett telnie, és nehezíti az összehasonlítást, hogy a járványügyi intézkedések is változnak. Ráadásul a most figyelembe vett körülmények korántsem fedik le a levegőszennyezettséget befolyásoló hatások mindegyikét*
A veszélyhelyzettel kapcsolatos modellek magyarázóereje 16-28 százalék között mozog.
. Megbízható napi szintű adat azonban csak meglehetősen kevés tényező esetében áll az elemzők rendelkezésére.
