Egyre több ország próbálja vagyonadóból pótolni a járvány miatt kieső bevételeket
Argentínában és Bolíviában már kivetették, több amerikai államban és európai országokban pedig szó van az elmúlt időszakban újra népszerűvé váló adónem bevezetéséről.
Argentína decemberben egyszeri vagyonadót vetett ki a legtehetősebb állampolgáraira, Bolívia pedig az idei év végén szed majd adót a legnagyobb vagyonok után, és más latin-amerikai országokban, például Chilében és Peruban is nyújtottak be helyi képviselők vagyonadó bevezetésére vonatkozó javaslatokat.
De nemcsak Dél-Amerikában, hanem világszerte egyre több országban merül fel a vagyonadóztatás lehetősége a járvány miatt az adóbevételek visszaesésével küzdő országokban a Bloomberg cikke szerint.
A Bloomberg Billionaires Index alapján a világ 500 leggazdagabb embere 2020-ban 1800 milliárd dollárral növelte a vagyonát. Ez 31 százalékos növekedés, ami a legnagyobb éves növekedés az index nyolc évvel ezelőtti létrehozása óta.
Ahogy arról a G7-en korábban írtunk, a választásokat megelőzően két amerikai demokrata jelölt, Elizabeth Warren és Bernie Sanders is vagyonadó bevezetésével kampányolt.
A győztes, azóta pedig elnökké is választott Joe Biden ugyan nem nagy rajongója a leghatalmasabb vagyonok megadóztatásának, a demokrata párt progresszív szárnyában az ötlet továbbra is népszerű. Emellett állami szinten, egész konkrétan a demokrata többségű Washingtonban és Kaliforniában – ahol a világ tíz leggazdagabb embere közül hat él – továbbra is napirenden van az adónem bevezetése.
Washington államban, ahol például az Amazon-alapító Jeff Bezos és volt felesége, MacKenzie Scott, a Microsoft-alapító Bill Gates és a cég volt vezérigazgatója, Steve Ballmer él, nincs személyi jövedelmi adó. A Taxation and Economic Policy nevű agytröszt számításai alapján ennek következtében ebben az amerikai államban a leginkább regresszív az adórendszer az egész Egyesült Államokban: a legszegényebb ötödbe tartozók 18 százalékkal, a leggazdagabb egy százalék viszont csak 3 százalékkal adózik a jövedelme után. A demokraták a terv szerint már januárban benyújtanak egy törvényjavaslatot az állami vagyonadó bevezetése érdekében, ami azokra a washingtoniakra vonatkozna, „akik a legtöbbel gyarapodtak a járvány alatt”.
Az Egyesült Királyságban is előkerült az ötlet, ott ugyanis a kormány a második világháború óta a legnagyobb költségvetési hiányt könyvelte el 2020-ban. Egy független bizottság nemrég egy ideiglenes vagyonadó kivetését javasolta, ami 500 ezer fontos vagyon felett öt évig évente 1 százalékos kulccsal 260 milliárd fontnyi bevételt hozna az államnak. Németországban a szociáldemokraták 2019-ben tettek javaslatot vagyonadó bevezetésére, a szélsőbaloldali Die Linke pedig októberben készített tanulmányt egy 20 éven keresztül fizetendő vagyonadó-javaslatról.
Az adónem kritikusai a korábbi európai próbálkozásokat szokták felemlegetni, 1995-ben ugyanis még 15 európai országban volt vagyonadó, amiből mára már csak négyben, Svájcban, Belgiumban, Norvégiában és Spanyolországban maradt meg. Főleg azt szokták felhozni az adónem ellenzői, hogy a vagyonadó miatt a gazdagok viszonylag egyszerűen el tudnak költözni az ilyen adót kivető országból. Argentínából, ahol az adó a leginkább tehetősek vagyonának 1-3 százalékára terjed ki, több mint 500 állampolgár tette át a székhelyét alacsonyabb adójú joghatóságok alá tavaly, és Elon Musk is a magas helyi szja-val indokolta, hogy elköltözött Kaliforniából.
A vagyonadó pártolói viszont olyan tanulmányokat szoktak idézni, amik szerint a legnagyobb vagyonok tulajdonosai mégsem annyira könnyedén költöznek el egyik pillanatról a másikra más országokba a helyi üzleti és társadalmi kapcsolataik fontossága miatt. 2019-ben a Sanders- és a Warren-féle vagyonadó-tervezet kidolgozásán dolgozó francia közgazdászpáros, Gabriel Zucman és Emmanuel Saez egyébként hosszú cikkben válaszoltak kritikusaiknak a Wall Street Journalben: ők úgy látták, hogy a vagyonadók európai kudarca elkerülő lett volna, ha a jogalkotók körültekintőbben járnak el az adónem részleteinek kidolgozásakor.
