Segít egy ágazatnak a kormány, közben épp megbolondít egy másikat
Ma lehet utoljára engedély nélkül építőanyagot exportálni, ami ezen a héten még belföldi és más szektorbeli fuvarok elől is elszívta a szállítási kapacitást.
A 2010 utáni Fidesz-kormányoktól sosem állt távol a gazdasági aktivizmus, de az a lendület még részükről is párját ritkító, ahogyan az építőipari áremelkedés elleni harcba belevetették magukat. És ahogyan már megszokhattuk, ha Orbán Viktor megfújja a kürtöt, akkor nemcsak a jogalkotás áll azonnal csatarendbe, hanem a teljes államapparátus, sőt még az elvileg független intézmények is.
A gyorsaságnak az előnyei mellett mellékhatásai is szoktak lenni, ez most is jól megfigyelhető. A napokban azzal kereste meg lapunkat egy vállalkozó, hogy hiába tárgyalt három-négy szállítmányozó vállalkozással a héten, képtelenek voltak az áruja számára fuvart szerezni, pedig csak belföldi szállításról volt szó. Sejtése szerint az állhat a háttérben, hogy az építőanyagok exportjára bevezetett bejelentési kötelezettség megbolondította a piacot, elszívta a fuvarkapacitásokat (noha ő egész más ágazatban tevékenykedik).
Gyors piaci kitekintésünk alapján valószínűleg igaza is van, azzal együtt, hogy – mint egyik szállítmányozási forrásunk fogalmazott – „valóban roham van, de azért nincs katasztrófa”. Ez alatt azt értette, hogy a hosszú távú fuvarozási szerződésekkel dolgozó cégeket nem érinti a probléma. A Magyarországról kifelé menő exportfuvarokra a keretszerződések jellemzőek, legfeljebb 10 százalék lehet az előre le nem kötött kapacitás, ami most hirtelen betelt.
Minden bizonnyal ez magyarázza meg azt is, hogy a hirtelen jött kereslet miért szívta el még a belföldi kapacitást is: néhány igazán jól fizető külföldi fuvart az is elvállalhat, aki egyébként csak az országon belül szokott szállítani.
Miért koncentrálódott ennyire most a kereslet? A választ a múlt csütörtöki Magyar Közlönyben kell keresni, ebben jelent meg ugyanis az a kormányrendelet, amely szerint „az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek”*
Kavics, sóder, tört vagy zúzott kő, amelyet általában betonozáshoz vagy út- vagy vasútkövezéshez használnak, vagy más ballaszt, gömbölyű kavics és kvarckavics, mindezek hőkezelve is; makadámsalak, kohósalak vagy hasonló ipari hulladék a vámtarifaszám első részében említett anyagokkal keverve is; kátrányozott makadám; a 2515 vagy a 2516 vámtarifaszám alá tartozó kőfajták szemcséje, szilánkja és pora, mindezek hőkezelve is
Portlandcement, bauxitcement, salakcement, szuperszulfátcement és hasonló hidraulikus cement festve vagy klinker formában is
Tűzálló cementek, habarcsok, betonok és hasonló termékek
Salakgyapot, kőzetgyapot és hasonló ásványi gyapotféle; rétegesen duzzasztott vermikulit, duzzasztott (expandált) agyag, habsalak és hasonló duzzasztott (expandált) ásványi anyag; keverék és áru hő- és hangszigetelő vagy hangelnyelő ásványi anyagból, a 6811, 6812 vámtarifaszám alá vagy a 69. árucsoportba tartozók kivételével
Gipszből készült tábla, lap, panel és egyéb termékek
Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy nem ötvözött acélból hidegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonat nélkül
Síkhengerelt, 600 mm vagy azt meghaladó szélességű termék vasból vagy nem ötvözött acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva
Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy nem ötvözött acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül
Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy nem ötvözött acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva
Melegen hengerelt rúd vasból, nem ötvözött acélból, szabálytalan tekercsben
Melegen hengerelt, húzott vagy extrudált rúd vasból, nem ötvözött acélból, bevágásokkal, bordákkal
Hidegen alakított vagy húzott rúd vasból, nem ötvözött /nem forgácsolható/ acélból
Melegen vagy hidegen alakított szelvény / szögvas / idomvas / profil vasból, nem ötvözött acélból
Huzal vasból, nem ötvözött acélból, bevonat nélkül / nem nemesfémen kívül bármilyen anyaggal bevonva
Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék rozsdamentes acélból
Más rúd rozsdamentes acélból; szögvas, idomvas és szelvény rozsdamentes acélból
Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék, más ötvözött acélból
Más rúd más ötvözött acélból; szögvas, idomvas és szelvény más ötvözött acélból; üreges fúrórúdvas és -rúdacél ötvözött vagy ötvözetlen acélból
Szádpalló vasból vagy acélból, fúrva, lyukasztva vagy elemekből összeszerelve is; hegesztett szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy acélból
(ezek listája a csillagra kattintva olvasható) külföldi eladása és kiszállítása bejelentés- és engedélyköteles. Ha a kormányzat úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó építőanyag külföldre szállítása kockázatja a magyar építőipari ellátásbiztonságot, akkor az államot elővásárlási/vételi jog illeti meg. (Ha él ezzel, akkor a megvásárolt mennyiséget később árverés útját értékesíti az állam a hazai piaci szereplőknek.)
A rendelet hatályba lépését pedig úgy határozták meg, hogy a legkésőbb ma lezajló szállításokra nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség. Azaz péntek éjfélig még szabad az export, utána viszont már egyrészt bejelentést kell tenni, másrészt számolni kell az állam elővásárlási jogával, ráadásul a mérlegelésre tíz napja lesz az államapparátusnak.
Ilyen körülmények között vélhetően igencsak megcsappan a magyarországi építőanyagok iránti külföldi kereslet – valószínűleg részben pont ez volt a magyar jogalkotó célja –, így aztán természetes, hogy mindenki megpróbálta még ezen a héten eljuttatni a határokon túlra a termékét. A korlátozás építőanyag-ipari hatásaival a későbbiekben még foglalkozunk, de a más ágazatokban működő vállalkozások számára legalább jó hír, hogy jövő héten minden bizonnyal már nem szívja el az építőanyag-export a fuvarkapacitásokat.
