A cégeknek sem jó, ha a dolgozóik munkafüggők
A magyar munkavállalók 7-8 százaléka lehet munkafüggő, ami sok kárt okoz az érintetteknek és a környezetüknek is. Kun Bernadette a G7 Podcast e heti vendége.
A munkafüggőség talán úgy határozható meg legjobban, hogy a személy számára a legfontosabb és mindenen felül uralkodó tevékenység maga a munkavégzés, és ez a fajta túlzott vagy kényszeres munkavégzés aztán nagyon sok káros következményt hoz az életében. Ezek a következmények nagyon sok területre kihatnak, de az egyik kulcstényező, hogy az illető annyira sokat dolgozik, hogy az már nem segíti az életét, hanem pont, hogy gátolja, akadályozza – mondta Kun Bernadette az e heti G7 Podcastban.
Kun más kutatókkal együtt reprezentatív felmérést végzett arról, hogy Magyarországon hány ember tartozik a munkafüggőség szempontjából veszélyeztetett csoportba, tehát hány emberről mondható nagy valószínűséggel, hogy munkafüggő. Ez alapján a teljes felnőtt lakosság négy százalékát érinti a probléma. Kifejezetten csak a munkavállalók körében 7-8 százalék a rizikócsoportba tartozók aránya.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A munkafüggőség kezdetben jó is lehet az adott szervezetnek, hiszen van egy kolléga, aki dolgozik mint az őrült, minden feladatot elvállal, bármikor el lehet érni, otthon is dolgozik.
- mondta az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar oktatója.Hosszú távon viszont ez nem fog megtérülni, hiszen ha valaki ilyen mértékben a munkának szenteli az idejét és túlhajszolja magát, az sem az egyénnek, sem a szervezetnek nem lesz előnyös
Kutatások is megerősítik ugyanis, hogy a munkafüggők gyakran kontrollmániások, mindent a kezükben akarnak tartani, és ezért minden feladatot ők akarnak megcsinálni. Így nehezen tudnak együttműködni másokkal. A kényszeres vonások miatt nagyon el tudnak merülni a részletekben, és emiatt a kreatívabb feladatoknál nem biztos, hogy olyan produktívak lesznek. A túlhajszoltság miatt pedig előbb-utóbb kimerülnek, ami a teljesítményükre is kihat. Egészségügyi problémák miatt többet hiányozhatnak, a kialvatlanság miatt fáradtabbak lesznek, ami munkahelyi konfliktusokat is okozhat.
- mondta.Összességében ezért én mindenképpen azt gondolom, hogy nem feltétlenül éri meg a szervezetnek, hogy egy munkafüggő dolgozzon ott
A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy:
- milyen tünetei vannak a munkafüggőségnek, és hogyan lehet megkülönböztetni attól, ha valaki egyszerűen csak szeret dolgozni,
- milyen személyiségjegyek és milyen külső hatások teszik valószínűbbé a munkafüggőség kialakulását,
- mit lehet tenni egyénileg és szervezetileg a munkafüggőség kialakulása ellen,
- és hogy hogy néz ki a munkafüggőség terápiás kezelése.
A beszélgetésben említett januári podcastunk:
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
