Demokrácia-e Magyarország? A kormánypártiak szerint egyre inkább, az ellenzékiek szerint egyre kevésbé

Magyarországon a demokráciával való elégedettség átlaga körülbelül az európai átlag alatt van kicsivel. Ez olyan országok körébe helyez minket, mint Spanyolország, Ciprus vagy Franciaország. Tehát egyfelől látjuk, hogy a középmezőnyben vagyunk, viszont az elégedettség szórása tekintetében abszolút élmezőnybe tartozunk. Vagyis arról van szó, hogy a kormánypárti és az ellenzéki szavazók közötti különbség tekintetében nagyon magas különbség mutatkozik. Csak Szerbiában tapasztaltunk ennél magasabb szórást – mondta Oross Dániel a G7 Podcast e heti adásában.

Őszintén szólva bennünket is meglepett, hogy itt ilyen nagy eltéréseket találunk, tehát hogy ennyire eltér egy ellenzéki és egy kormánypárti szavazónak a gondolkodása Magyarországon az összes többi vizsgált országhoz képest. Összességében nem annyira kedvezőtlen a demokrácia érzékelése Magyarországon, csak éppen azt látjuk – és talán ez nem túlzó kifejezés –, hogy teljesen más világban él egy kormánypárti és egy ellenzéki szavazó. Félreértés ne essék, természetesen egy kormánypárti szavazó más európai országban is jobb, kedvezőbb véleménnyel van a demokrácia működéséről, csak ez az óriási szakadék nem látszik a többi ország esetében, mint ami nálunk van – tette hozzá ehhez Szabó Andrea.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Susánszky Pál, Szabó Andra és Oross Dániel, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet kutatói tanulmányukban a magyarok demokráciával kapcsolatos véleményét vizsgálták több szempontból is. Megnézték, hogy a demokrácia megítélése hogyan változott Magyarországon 2002 és 2018 között, de azt is vizsgálták, hogy hogy alakult a különböző választói csoportokban annak a megítélése, hogy az ország demokratikus-e. Emellett egy asszociációs vizsgálattal azt is elemezték, hogy a magyarok egyáltalán mit értenek demokrácia alatt.

Trendszerűen az derült ki, hogy a demokráciával való elégedettség átlaga a 2006-2008 környéki politikai és gazdasági válság idején 10-es skálán egy közel ötös értékről hármasra zuhant Magyarországon. Ezután fokozatos volt a növekedés egészen 2016-ig, azóta viszont megint kis mértékű csökkenés tapasztalható. A gazdasági válság Kelet- és Nyugat-Európában is eséssel járt együtt, de közel sem akkora mértékűvel, mint Magyarországon. Ezen kívül az utóbbi években tapasztalható kisebb csökkenés is egyedi a régióban.

A megosztottság alakulásában az látszik a tanulmány alapján, hogy ez a növekedés már korábban, tehát már a válság előtt megindult Kelet-Európában, és aztán 2014-ig folyamatosan növekedett a polarizáció. Ezután Kelet-Európában, illetve Nyugat-Európában is csökkenő pályára állt, ehhez képest Magyarországon tovább folytatódott a társadalom szétszakadása.

Az adatokból az is látszik, hogy nagyjából a 2010-es évek közepéig a magyar és a kelet-európai, közép-európai adatok lényegesen nem tértek el egymástól. Az utolsó adatfelvétel, illetve az a bizonyos beszakadás 2008-2009-ben, ahol megfigyelhető, hogy a magyar adatok érdemben elkülönülnek a közép-európai, kelet-európai adatoktól. Ami egészen elképesztő, az Nyugat- és Kelet-Európa különbsége. Statisztikai értelemben vett érdemi különbség van aközött, hogy egy nyugat-európai, észak-európai hogyan látja a demokrácia működését a saját országában, illetve az, hogy egy közép-európai és benne egy magyar hogyan látja a demokrácia működését

– mondta Szabó Andrea.

A tanulmány szerint a pártos megosztottság viszont nem csupán a politikai rendszer megítéléséből fakad, hanem abból is, hogy a kormánypárti és ellenzéki választók máshogyan értelmezik a demokráciát. Ezt a tanulmányban úgy vizsgálták, hogy arra kérték a válaszadókat, hogy mondják meg, hogy mi az az első és egyetlen szó, ami eszükbe jut a „demokrácia” kifejezésről.

A Fidesz-KDNP szavazói körében sokkal nagyobb mértékben találni olyan válaszadókat, akik magabiztosan válaszolnak arra a kérdésre, hogy mi jut eszükbe a demokrácia szóról. Illetve sokkal kevesebben vannak olyanok, akik szerint nem létezik demokrácia Magyarországon, tehát bármifajta elégedetlenségnek adnának hangot. Emellett más pártok támogatóihoz képest nagyobb arányban jut eszükbe a demokrácia kifejezésről a „nép”. Ezzel kapcsolatban Oross Dániel azt említette meg, hogy a nemzetközi irodalom alapján alapvetően a populista pártok sajátossága a népre utalás, és hogy ez a fajta retorikai elem megjelenik a választók véleményeiben.

Az adatok alapján nem kettő, hanem három nagy politikai tábort lehetett beazonosítani: a fideszes és baloldali szavazókhoz képest a Jobbik szavazói elkülönültek az asszociációik alapján.

Az ő értelmezésük szerint a beleszólás iránti vágy nagyon fontos, tehát ők nagyobb arányban említik ezt a demokrácia részeként, mint a többi párt szavazói

– mondta Oross.

A baloldali pártok szavazóiban pedig az az érdekesség, hogy ők azok, akik nagyon hasonlítanak az átlagos válaszhoz, tehát nincs nagyon erős kiugró érték az asszociációikban. A liberális és zöld pártok szavazói körében az átlagosnál kicsit hangsúlyosabb az egyenlőség gondolata, amikor a demokráciáról van szó, illetve az is látszik, hogy ők kisebb mértékben asszociálnak az átlaghoz képest a beleszólás kifejezésre. Végül pedig van egy negyedik csoport is: ők azok, akiknek nincs pártpreferenciája. Ebben a csoportban az a legérdekesebb, hogy akiknek nincs ilyen preferenciája, nagyobb arányban nem is tudnak erre a kérdésre válaszolni.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink: