G7 Podcast! A klímacélokhoz és gáztól való függetlenedéshez is közelebb vinne a szélenergia hazai felfuttatása Balogh Ádám energia-infrastruktúra szakértő szerint.
Ha a célfüggvény az, hogy a szén-dioxid-kibocsátást csökkentsük, illetve az ellátásbiztonságot növeljük, más importforrásokat ki tudjunk váltani, akkor ezekre a kérdésekre a szélenergia adekvát választ tud adni – mondta Balogh Ádám a G7 Podcast e heti adásában.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
(Pontosítás: 20:05-nél Magyarország fogyasztása 2021-ben 36 GWh helyett 36 TWh-ban értendő; 21:07-nél pedig az éves nettó villamosenergia fogyasztás 2020-ban 41,5 GWh, 2021-ben pedig 44 GWh helyett szintén TWh-ban értendő.)
Magyarországon az áramtermelésben jelenleg elenyésző a szélenergia szerepe, de mindez az energiaválság és az orosz-ukrán háború miatt a következő években megváltozhat, legalábbis ha tényleg megvalósulnak azok a geotermikus és a szélenergiába irányuló beruházások Magyarországon, amikről Palkovics László technológiai miniszter beszélt augusztusban egy interjúban, és kedden Brüsszelben.
A G7 Podcast e heti adásában Balogh Ádámmal, a bécsi székhelyű Energiaközösség (Energy Community) nemzetközi szervezet energia-infrastruktúra szakértőjével beszélgettünk a szélenergia Magyarországi potenciáljáról.
Balogh szerint következő két évben – amikor az orosz földgáz hiánya a legkomolyabb problémát jelentheti – még nem számíthatunk a szélenergiára Magyarországon a földgáz alternatívájaként, ugyanis a szélerőmű projektek fejlesztésének időtávja általában ennél jóval hoszabb. és maga a kivitelezés hosszabb folyamat mint egy-két év. Ez egy viszonylag bonyolult folyamat, amiben benne van a projektfejlesztés, a finanszírozás megszerzése, a helyszínkiválasztás, az engedélyeztetési eljárások lefolyása, és a szélturbinák beszerzése is. Ausztriában átlagosan 8 év az átfutási idő, mire egy szélprojektötletből az erőművek a hálózatra tudnak termelni.
„Ha Magyarországon lehetne szélerőműveket létesíteni, akkor is nyilván lenne ennek egy átfutási ideje, a szabályozónak alkalmazkodnia kéne a helyzethez, szükség lenne egy beruházáói körre projekttervekkel, technológiai megoldásokkal, beszállítói kapcsolatokkal, finanszírozással. Viszont az elmúlt néhány évben a sikeres naperőműfejlesztések megmutatták, hogy viszonylag rövid idő alatt kivitelezhető nagyobb mennyiségű időjárásfüggő megújuló kapacitás kiépítése” – mondta erről Balogh Ádám.
Magyarország energiatermelésében a napenergia 2021-ben kb. 11, a szélenergia kevesebb, mint 2 százalékot tett ki. 320 megawattnyi beépített kapacitás volt az országban szélenergiából, és Balogh szerint ha a következő tíz évben megtízszereznék a kapacitást, ami egy elég ambíciózus célkitűzés, akkor a fogyasztás változatlansága mellett elérhető lenne a 15 százalékos arány. Mivel azonban minden előrejelzés szerint nőni fog az energiafogyasztás, ennél az aránynál valószínűleg kisebb része lenne a szélenergiának az energiamixben egy jelentősebb kapacitásbővítés után is.
De az alapvetően kijelenthető, hogy jelentős növekedés lenne elérhető a magyarországi szélpotenciál alapján
– mondta.
A Nemzeti Energiastratégia jelenleg azért nem támogatja a szélenergiát, mert érvelése szerint annak itthon alacsony a kapacitáskihasználtsága. A kapacitáskihasználtság azt jelenti, hogy egy erőmű mennyit termel ahhoz képest, amennyit akkor termelhetne, ha mindig fújna a szél vagy mindig sütne a nap. Magyarországon a napenergia kapacitáskihasználtsága 15-16 százalék, a szélé viszont 20-25 százalék teljes napi termelésre vonatkozóan azokon a területeken, ahol már jelenleg is van szélerőművek magyarországon, például a Kisalföldön, Északnyugat-Magyarországon, az osztrák határszélen. Balogh Ádám szerint ezért valójában ilyen szempontból nincs probléma a szélenergia itthoni potenciáljával.
Ha a magyar áramtermelésben nagyobb lenne a szélenergia szerepe, fontos szempont lenne a rendszer kiegyensúlyozása, a rendszerrugalmasság fokozása, hiszen a megújulók termelése napi és szezonális szinten is változó. Itt nem csak technológiai megoldások jönnek szóba, hiszen a magyarországi villamosenergiatermelés az európai rendszerbe integrált, ami miatt az import és export is adottság a rendszer rugalmasságának és hatékonyságának növelésében.
Emellett viszont a rendszeregyensúlyt javító technológia is fejlődik. Jelenleg itt leginkább az akkumulátortechnológiára érdemes gondolni, de nagy potenciál van hidrogénelektrolizálásban is. Emellett jelentős szerepe lehet a kelesletoldali megoldásoknak.
Elvi lehetőség lesz arra, hogy például a telefonomon beállítsam, hogy a mosógépem otthon akkor kapcsoljon be, vagy akkor töltsön otthon az elektromos autó akkumulátorát, amikor a tőzsdei spot villamosára valamilyen szint alá csökken
– mondta erről.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
