G7 Reggel

2022. szeptember 27. | Gazdasági sztorik öt percben

A mai részben szó lesz szlovák élelmiszerárakról, szélenergiáról, települési hulladékról, petróleumról és egy eltökélt kommentelőről.

1. Napi G7: Szabadpiac vs. árstop

Átlagosan 90 százalékkal drágábbak a szabadpiaci szlovák termékek az árstopos magyaroknál a legnagyobb hazai áruházlánc, a Lidl árai alapján.

Számokban: A legnagyobb különbség a csirkefarhátnál van, amely 170 százalékkal drágább Szlovákiában (804 forintnyi euró), mint Magyarországon (299 forint).

• A liszt több mint kétszeresébe kerül Szlovákiában (319 vs. 149 forint), akárcsak a csirkemell (3016 vs. 1499 forint).
• A cukor 34 százalékkal drágább Szlovákiában (319 vs. 239 forint), ez a legkisebb különbség a maximált árú termékeken belül.

• Mintegy harminc százalékkal olcsóbb Szlovákiában a 3,5 százalék zsírtartalmú tej, a nádcukor vagy a kenyérliszt.
• A sertésborda ennél is nagyobb arányban, 33 százalékkal kerül kevesebbe Szlovákiában, bár a lapocka és a karaj 12-15 százalékkal drágább.

A G7 teljes cikkét az összehasonlításról ide kattintva lehet elolvasni.

„Megfontolás tárgyát képezi” a szélenergetikai kapacitások fejlesztése – mondta Steiner Attila energiaügyi államtitkár a Portfolionak adott interjújában. Ez arra utal, hogy valóban fordulat jöhet a magyar megújulóenergia-termelésben.

Miért fontos ez? A kormány 2016-ban ellehetetlenítette a szélenergia fejlesztését, aminek az okai a mai napig homályosak. Pedig a szélenergia az egyik legolcsóbb és leggyorsabban megtérülő megújuló energiaforrássá vált.

• Németországban mára az áramfogyasztás több mint harmadát szélenergia fedezi. Ott a szélturbinák átlagos kihasználtsága 20 százalékos, míg Magyarországon 23,3.
• A diverzifikáció miatt fontos, hogy jellemzően akkor fúj a szél, amikor nem süt a nap, így a két megújuló erőforrás jól kiegészíti egymást.

• A jelenlegi termelés ötszörösét tartja tehát reálisnak, ezzel a szélerőművek az áramfogyasztás mintegy 5 százalékát termelnék meg.
• Egy új turbina megépítésének átfutási ideje ugyanakkor több évig tart. Ausztriában átlagosan nyolc év alatt jut el egy projekt a hálózatra termelésig.

A magyarországi szélenergia-termelés lehetőségeiről szóló podcastunk ide kattintva hallgatható meg.

• Csődhullám lesz, és elbocsátások is lesznek Jaksity György szerint (Szabad Európa)
• Nem a jobboldal nyert nagyot, a baloldal bukott hatalmasat Olaszországban (G7)
• Sokkal magasabb lett a vásárlói tudatosság az Aldi magyar vezetője szerint (Pénzcentrum)
• A Lidl megvette a legnagyobb német tésztagyárat, és ez aggasztó jel a kisebb beszállítóknak (Handelsblatt)
• Hetven brit cég tesztelte a négynapos munkahetet, és nem romlott a hatékonyság (New York Times)

4. Napi Chart: Kevesebb települési hulladék Magyarországon

A magyar lakosság az EU-átlagnál húsz százalékkal kevesebb hulladékot termel átlagosan az Eurostat legfrissebb, 2020-as adatai alapján.

• Ausztriában és Dániában több mint kétszer annyi települési hulladék keletkezik egy főre vetítve, mint Magyarországon, Lengyelországban vagy Romániában.
• Az EU lakossági hulladéktermelése nem változott 2005-höz képest. Ausztriában és Belgiumban a települési hulladék több mint 40 százalékkal nőtt, Magyarország ugyanakkor 13 százalékot javított.

5. Személyes perspektíva: Egy eltökélt kommentelő

Anna rokkantsági nyugdíjas, de megélhetése érdekében heti 25 órát dolgozik gyógypedagógusként. „2014 óta nem emelték a fizetésem, de nem is mondom tovább, úgyis tudja mindenki” – mondta, miközben tanítványát várta a VIII. kerületi Rákóczi téren.

Semmiben nem ért egyet az Orbán-rendszerrel, és beszélgetésünket is ez uralta. „Sokszor és bőszen” káromkodik a politika miatt, és folyamatosan győzködi ismerőseit.

• Nagyjából napi egy órát tölt azzal, hogy kommentekben bírálja az Orbán-kormányt a Facebookon. „Sajnos egyre többet és aktívabban írogatok” – mondta.
• Háromszor írt levelet Orbán Viktor parlamenti email címére, de sose kapott választ.

Mire vágyik? Egyszerű megélhetésre, normális polgári életre. Arra, hogy ne kelljen számolgatni ennivalóra, és önerőből elmehessen rekreációra, utazásra. Bár ez már nem fog megvalósulni szerinte.

6. Külső szemlélő: Magas IQ és irracionalitás

Becsey Zsolt az Egyensúly Intézet vezető elemzője, a vele készült podcastunk a hétvégén fog megjelenni.

Milyen cikk volt rá nagy hatással a héten? A Telex cikke Keith Stanovich kanadai pszichológus kutatásáról.

Miért? „A kutatás rámutat arra, hogy a magasabb IQ-val rendelkező emberek szokták a legkevésbé racionális döntéseket meghozni. Ez szembemegy a közgazdaságtan racionális viselkedésekre építő elméletével. Továbbgondolva pedig predesztinálja azt, hogy a válságok jó eséllyel előreláthatatlan irracionális döntésekből fognak következni.”

Mikor jelent meg?

A Dunántúl című egykori napilap 1916. december 14-i számában.

Mi történt?

„- Nincs petróleum – ezzel fogadják az embert, alighogy az ajtón belép az üzletbe.

– Ha nem tetszik mást vásárolni, mint csak petróleumot, meg cukrot, akkor csak ki-ki az üzletből, ám már magam is annyi sok szükségtelen holmit összevásároltam, tisztán csak azért, hogy ennek ellenében egy kis petróleumot kaphassak.

Dehát ez tarthatatlan állapot! Hová fog ez vezetni? Itt a mi vidékünkön ismerek egy kereskedőt, aki a háború előtt mindig a boltajtóban állt és úgyszólván kötéllel igyekezett vevőközönségét összefogdosni. És ma dühösen, bősz haraggal utasítja ki az üzletből azt, aki venni szeretne.

Úgy hiszem, hogy az ilyen irányú petróleumhiánynak egészen mégsem a petróleumhiány az oka, hanem az a legnagyobb oka, hogy az ára meximálva van és igy nem lehet az árt tetszés szerint emelni.” (Arcanum Adatbázis)