G7 Reggel

2022. október 11. | Gazdasági sztorik öt percben

1. Napi G7: Különutas németek

Az energiaválság egész Európát sújtja, de nem nem mindenki tud ugyanolyan hatékonyan védekezni ellene. Az elmúlt hetekben feszültség is keletkezett az EU-n belül, miután Németország bejelentett egy 200 milliárd eurós válságkezelő csomagot.

Számokban: Az egyéves német költségvetés 40 százalékára rugó csomagot hitelből finanszírozzák. A két évre szóló összegből a lakosság mellett a gazdasági szereplőket is igyekeznek megóvni az extrém energiaszámláktól.

Ellentmondás: Németország nem egyeztetett előzetesen a csomagról európai partnereivel, noha az EU éppen intenzív ötletbörzét tart a közös válságkezelésről.

• Miközben otthon bőkezűen támogat, a német kormány ellenzi, hogy uniós válságkezelési alapot hozzanak létre, és a közös hitelfelvételt sem támogatja.

• A szolidaritás vélt hiánya alááshatja a közös európai fellépést a gázár leszorítására.

Miközben a világ főleg az ukrajnai háborúra, az inflációra vagy az energiaválságra figyel, az elmúlt évek egyik legfontosabb társadalmi mozgalma zajlik Iránban.

Mi történik? A Mahsza Amini nevű 22 éves kurd nő halála miatt kirobbant és négy hete tartó tüntetések egyre hevesebbek. Korábban elképzelhetetlen jelenetek történnek: nők fejkendő nélkül sétálnak, rohamrendőrök pedig tüntetőkkel vonulnak.

Mi a jelentősége? Az iráni tüntetéshullám lehet az első forradalom a világtörténelem során, amelyet nők vezetnek. Korábban több felkelésben játszottak kulcsszerepet nők – például Belaruszban –, Iránban viszont nemcsak nők, hanem nők miatt tüntetnek.

• Nő, élet, szabadság – így hangzik a tüntetések szlogenje.

• A letartóztatottak átlagéletkora mindössze 15 év a hatóságok szerint.
• Az iráni egyetemeken is erős az ellenállás, ami azért sem meglepő, mert az egyetemisták több mint fele nő.

• Közel 200 embert öltek meg eddig a hatóságok, és számos videó kering fegyvertelen nők megveréséről.

• A világ második legnagyobb földgáz- és negyedik legnagyobb olajtartalékával rendelkezik.
• A rezsim bukásával Kína és Oroszország fontos szövetségesét veszítené el.

• Idén és jövőre 200 milliárd forintra pályázhatnak olyan cégek, amelyeknek jelentős energiaköltség-növekedéssel kell megküzdeniük. A várakozások szerint a támogatások leginkább autóipari és gépgyártó cégekhez érkezhetnek (24.hu)
• Nettó veszteséget termel minden nyitva tartott óra a magyar mozikban, mivel a megugró rezsiköltség szinte eléri a teljes bevételt. Bezárni kockázatos, nyitva tartani még inkább (G7)
• Az első magyar pisztáciatermesztő több mint háromszázfajta gyümölcsöt termeszt a Balaton-felvidéken, egy általa az Atacama-sivataghoz hasonlított ültetvényen (Telex)
• Prezentációt tartottak Triesztben a magyar állam tervezett kikötőjéről. A tervek szerint a fejlesztés 200 millió euróba (85 milliárd forintba) fog kerülni, részben Olaszországnak szánt uniós pénzből finanszírozzák (Trieste all News)
• Hosszú és olvasmányos cikk arról, hogy Uruguay károsanyag-kibocsátása hogyan vált tíz év alatt fenntarthatóvá. Ebben főszerepe volt José Mujica volt elnöknek, aki szerint a nyugati kultúra a felhalmozáson alapul (New York Times)

• Magyarország az egyetlen ország, ahol arányaiban jelentősen több fiatal cigizik a felnőtt lakosságnál. Belgiumban és Franciaországban is több fiatal dohányzik arányaiban, de a különbség jelentéktelen.
• A fiataloknál különösen népszerűek az alternatív termékek, mint az e-cigi vagy a hevítéssel működő eszközök, amelyekkel tudatosan célozzák őket.

Júlia iskolatitkárként dolgozik egy pesti magángimnáziumban. Az rezsiárak emelkedése miatt feszült a vezetőség és a beosztottak is az iskolájában, „folyamatosan nyomás van rajtunk”.

Otthon sem merik bekapcsolni a fűtést, és az emelkedő árakat már csak amiatt is érzik, mert fia és férje nagyon sokat eszik.

• Fiát rendszeresen viszik fejlesztésre, ami szintén egyre többe kerül, de ezt nem szeretné abbahagyni.
• „Nem élünk nagy lábon, bár eddig sem éltünk úgy” - mondta Júlia, aki szerint különösen a koronavírus-járvány óta jár lemondásokkal az életük.

• Nem a tenger érdekli, már annak is örülne, ha kijutna Budapestről.
• A mohácsi busójárásra vagy Lillafürdere menne legszívesebben, de a Bakonyba vagy a Mátrába is örömmel utazna.

6. Külső szemlélő: Izgalmas betekintés Hszi életébe

Trippon Mariann a CIB Bank vezető elemzője, akinek G7-re írt elemzéseit ide kattintva lehet olvasni.

Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? Az Economist nyolcrészes podcastsorozata a világ legnagyobb hatalmú emberének tartott Hszi Csin-pingről.

Miért? „A ‘The Prince’ rendkívül izgalmas betekintést ad a kínai elnök, Hszi Csin-Ping életébe gyerekkorától napjainkig. A podcast segít megérteni, ki ő, honnan jött, hogyan jutott a csúcsra, és arra is megpróbál választ adni, mit várhat a világ Hszi elnöktől, miután – szakítva a konvenciókkal – harmadjára is elnökké választják.”

7. Múltidéző: Kámforrá vált kámfor

Mikor jelent meg? A Pesti Napló politikai napilap 1904. április 22-i számában.

Mi történt? „A kámfor, amely amúgy is hamar párolog, körülbelül két hónap múlva egyáltalán nem lesz kapható. A japáni-orosz háború kitörése óta nagyon felszökött az ára és két hónap múlva már elfogy az egész európai készlet.” (Arcanum Adatbázis)