G7 Reggel

2022. október 13. | Gazdasági sztorik öt percben

1. Napi G7: bizonytalan munkaerőpiac

Az elmúlt hetekben megszaporodtak az elbocsátásokról szóló hírek, de radikális munkaerőpiaci fordulatot egyelőre nem látnak a G7-nek nyilatkozó munkaerőpiaci szolgáltatók. Ugyanakkor látszódnak bizonytalanságra és lassulásra utaló jelek.

Számokban: a ManpowerGroup több mint 500 cég megkérdezésével készült felmérése szerint a vállalatok több mint negyede tervezi csökkenteni a munkaerő-állományát még idén.

• A Randstad felmérése szerint viszont a cégek 9 százaléka tervez elbocsátást, míg 38 százaléka bővülne. Az MNB sem számít jelentős leépítésekre.
• Az ilyenkor megszokott 10 százalék körüli növekedéssel szemben stagnál a hirdetésszám a Profession.hu oldalán. A cég szerint ez és a fogyasztás visszaesése fordulópontot jelez.

Mi következhet? A következő hónapokban sok múlik majd azon, hogy a cégek hogyan alkalmazkodnak a romló gazdasági kilátásokhoz és a magas energiaárakhoz.

• Tavaszra akár 300 ezren is elveszíthetik a munkájukat rossz esetben a Trenkwalder szerint. Orbán Viktor hasonló számról beszélt szerdán.
• A vendéglátás és az energiaigényes iparágak lehetnek különösen érintettek, míg a járműipar vagy a szolgáltatóközpontok tovább bővülhetnek.

Egyre valószínűbb, hogy Magyarország hozzájut a függőben lévő uniós forrásokhoz – állítja egybehangzóan a témát két különböző irányból feldolgozó Szabad Európa és Válasz Online.

Háttér: az EU két különböző forrást blokkol különböző okokra hivatkozva, bár politikailag – tehát gyakorlatilag – mégis összefügg a kettő:

• A 2021-2027 közötti kohéziós források 65 százalékát, 7,5 milliárd eurót (3240 milliárd forintot) a jogállamisági mechanizmus miatt függesztettek fel.
• A Covid miatt létrehozott helyreállítási alapból (RRF) 7 milliárd euró (3000 milliárd forint) járna, de a magyar tervet eddig – egyedüliként – nem fogadták el.

• A magyar pedagógusbérek 2026-ra elérhetik a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát. Ez alapján mintegy harmadával nőhetne a reálbérük. Emellett jelentősebb intézményi átszervezés is jöhet az oktatásban.
• Az uniós források lényegében gyámság alá kerülnek a Válasz Online szerint a pénzért cserébe elvárt korrupcióellenes intézkedések miatt.

• A mostani zivataros időszakban az európai döntéshozók meg akarják őrizni az unió egységét.
• A svéd és olasz választások után enyhült Orbán Viktor elszigetelődése, és hamarosan Spanyolországban is bevándorlásellenes párt kerülhet kormányra.
• A gazdasági válság miatt a rendszerellenes pártok erősödésére számítanak.

Kettősség: Miközben talán soha nem tapasztalt mértékű a „Brüsszel” elleni propaganda Magyarországon, a beszámolók alapján Brüsszelben sosem látott nyitottságot mutat a magyar kormány.

3. További tartalmak: krumplisütő robot és felzárkóztatás

• Inspiráló történetek öt ember kételyekkel teli útjáról a coming outig. Kymi 47 évesen mondta el három gyerekének, hogy leszbikus. Mátét pedig azzal biztatta a nagymamája, hogy „akit te szeretsz, azt én is szeretem” (Telex)

• Németországban 29,3 százalékkal drágult a Lidlben ugyanaz a kosár közel egy év alatt, ami nálunk 43,7 százalékkal. Egy tipikus magyar a fizetéséből közel 2,5-szer költene többet arányaiban erre a kosárra, mint egy német (G7)

• Uniós forrásból bővítené a kormány a Felzárkózó települések programot, amelyet a 300 legszegényebb falu segítésére indítottak. Emiatt mostantól pályáztatni kell, hogy kik végezzék a felzárkóztatást (444)

• Az orosz társadalmat eddig nem zilálták szét a szankciók, viszont a katonai mozgósítás fordulatot hozhat, erősödhet az ellenállás – mondta az egyik legjobb magyar külpolitikai elemző, Deák András a 24.hu új podcastjában (Della)

• Krumplit és rántott húst sütő robot a Miso Robotics-tól, amely unalmas, piszkos és veszélyes konyhai munkák kiváltására készít robotokat. Havi 3000 dollártól (1,3 millió forinttól) bérelhető (Youtube)

4. Napi chart: Kínától elhúzó USA

• A top 10 cég között csak kettő nem amerikai, az Apple-t és a Microsoftot harmadik helyen követő szaúdi Aramco, illetve a tajvani chipgyártó TSMC.
• Tavaly óta 23 százalékkal csökkent az összértéke a listán szereplő kínai és Kína-környéki cégeknek. A négy legnagyobbat eső cégből három kínai.

A 24 éves Balázs zenész, a Pest megyei Isaszegen él. Bécsben járt egyetemre, és két hónapja kezdett el dolgozni a Magyar Rádióban énekesként. Éppen a Nemzeti Múzeum parkjában olvasgatott munka után, amikor beszéltünk vele.

Mik a tervei? Frissen házasodott, és feleségével házat szeretnének vásárolni, de a magas ingatlanárak miatt még nem találtak megfelelő ingatlant.

• Azt várják, hogy megszűnjön a csok, mert akkor lejjebb mehetnek az árak. Addig Balázs szüleinél laknak Isaszegen.
• A rádiónál nincs státuszban, csak alkalmi dolgozó, ezért elkezdett Gödöllőn szolfézst tanítani, „az legalább biztos”.

• Emellett szereti a klasszikus és könnyűzenét is. „Amit dolgozok, az egyben a hobbim is” – mondta.

Simon Gergely a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

Milyen cikk volt rá nagy hatással a héten? Az RTL cikke az anyatejből kimutatott mikroműanyagokról.

Miért? „Egy új olasz kutatás 34 anyától egy héttel a szülés után vett anyatejminták háromnegyedében mutatott ki mikroműanyagokat. Az évtizedeken, évszázadokon át nem lebomló szintetikus műanyagok elárasztották a világunkat. Az anyatejmintákban polietilént, PVC-t és polipropilént találtak, melyek közül a PVC szinte mindig tartalmaz veszélyes adalékokat. A mikroműanyagok már bennünk vannak, pedig az egészségünkre gyakorolt hatásokat még nem tudták felmérni a tudósok.”

7. Legendás múltidéző: Postabank-reklám

Mi történt? Magyarországon legutóbb a 90-es évek közepén volt 20 százalékot meghaladó infláció, ennek a korszaknak volt ikonikus reklámja a Postabank fenti videója.

• A „Szenzációs négyes” a 90-es évek egyik, ha nem a legismertebb reklámja volt, popkulturális jelensége a félbeszakadt Kacsamesékhez mérhető.
• A reklám azt hirdette, hogy a Postabank jegy kamata négy százalékponttal nőtt, de arra csak közvetett bizonyítékot találtunk, hogy 20 százalékra.

„A bank kérésére muzikálisabb reklámok születtek. Ezek a reklámfilmek kreatív szempontból jóval merészebbek, könnyedebb hangvételűek, mint amelyeket például egy nagy nemzetközi bank megengedett volna magának. Annyira népszerűek lettek ezek a hirdetések, hogy az emberek egy idő után elvárták, hogy a Postabank-reklámok szórakoztassák őket. A ‘szenzációs négyes’ egyetlen és legfontosabb mondanivalója a négyszázalékos kamatemelés volt.”

A később botrányok közepette megszűnt Postabank reklámjának az utóélete is érdekes volt:

• Miután az Élet és Irodalomban megjelent egy szatirikus írás a reklámról, Princz Gábor, a bank vezetője lemondott az újságban lévő tulajdonrészéről.
• Annyira sikeres volt a reklám, hogy a következő kamatemeléshez újraforgatták a reklámot, reflektálva a számot övező közhangulatra.