A fővárosi könyvtárak kihívásairól és csirkét vásárló főkapitányról is szó van a mai hírlevélben.
A mai hírlevélben írunk a fővárosi könyvtárhálózat kihívásairól, az MNB rendkívüli intézkedéseiről, a rekordgyorsan növekvő inflációról, inspiráló nőkről és csirkét vásárló főkapitányról.
A hírlevélre ide kattintva lehet feliratkozni. A email-fiókokba érkező eredeti verziót ide kattintva lehet megnézni:
G7 Reggel
2022. október 15. | Gazdasági sztorik öt percben
1. Napi G7: 20 fok és rövidebb nyitvatartás

A 238 ezer beiratkozóval rendelkező és 49 helyen működő budapesti Szabó Ervin Könyvtárat is jelentősen érinti az energiaválság.
Számokban: A könyvtár rezsiköltsége jövőre háromszorosára nő, az eddigi 140 millió forintról körülbelül 450 millióra forintra. A közüzemi díjak eddig durván a költségvetés öt százalékot tették ki, jövőre ez tíz százalék fölé mehet.
- Idén 3,2 milliárd forintból gazdálkodik a hálózat, ennek 85 százaléka önkormányzati forrás, saját bevételük mintegy félmilliárd forint.
- A Szabó Ervin téri központi könyvtárat napi 2-3 ezer, vizsgaidőszakban 3-4 ezer ember látogatja.
- Pár órával visszavágják az esti nyitvatartást, szombaton pedig zárva lesznek.
- 20 fokra fűtik az olvasótermeket, korábban ez jellemzően 22 körül volt.
- A több mint 400 munkavállaló bére viszont – nominálisan – nem csökken.
2. Erre odafigyeltünk: erősebb forint, drágább hitel

Rendkívüli lépéseket jelentett be a jegybank alelnöke, Virág Barnabás, amelynek hatására három százalékot erősödött a forint. Ez 2011 óta a legnagyobb javulás.
Mi változik? Az év végéig az MNB biztosítja a külföldről vásárolt energiához szükséges euró nagy részét. Az állami MVM-nek így nem kell forintot váltania euróra, hogy például földgázt vegyen, ami nem gyengíti tovább a forintot.
- Az alapkamat 13 százalék marad, de egynapos gyorstendereken 18 százalék éves kamatot fizet a befektetőknek az MNB. Így próbálják kiszorítani a forint esésére játszókat, illetve bátorítani a kereskedőket a forintvásárlásra.
Előzmény: Orbán Viktor az MNB bejelentése előtt közölte, hogy megkérte a jegybankelnököt és utasította a pénzügyminisztert, hogy az inflációt 2023 végére felezze meg és vigye tíz százalék alá.
- Szeptemberben Magyarországon nőtt az infláció a legnagyobb mértékben Európában, ahogy azt a lejjebb található napi chart is mutatja.
- A bejelentést követően a forint 428-ról 416-ra erősödött az euróval szemben.
- A hitel árazásában irányt adó mutató, a BUBOR 23 éve nem látott szintre nőtt, amely alapján jöhetnek a 20 százalék körüli kamatozású hitelek.
- Az egyik leggazdagabb magyar, Futó Gábor Futureal-társtulajdonos is azt mondta a döntés után, hogy „nincs más út Magyarország előtt, mint a tradicionális monetáris politika”, és „kellenek a magas kamatok”.
3. További tartalmak: Lars Vezér és parkour
- A magyar kormány egy hirtelen lépéssel radikálisan lecsökkenti a napelemek háztartási felhasználhatóságát. A háttérben az állhat, hogy nem fejlesztették megfelelően az áramhálózatot (G7)
- Részletes kitekintés a hétvégén kezdődő kínai pártkongresszusról, amely a várakozások szerint Hszi Csin-ping pártfőtitkár hatalmának bebetonozásáról fog szólni (Telex)
- Tömegével vásárolnak fel ingatlanokat önkormányzatok Kínában, hogy stabilizálják a rogyadozó lakáspiacot. Húsz nagyvárosban 38 százalékkal csökkent a tranzakciók száma egy év alatt (G7)
- Mesterséges intelligencia által kidolgozott programmal indul a dán parlamenti választáson a Szintetikus Párt. Első számú reprezentánsa a Lars Vezér nevű chatbot lesz. A párt célja a nem szavazó dánok képviselete (Vice)
- A múlt héten volt az első alkalom, hogy Görögország teljes mértékben megújuló energiát használt (öt órán át). Az energiamixben idén 46 százalékos a megújulók részaránya, tíz éve 14 százalék volt (Electrec)
- Szokatlan mozgalomban talált egymásra a sport és az energiahatékonyság Franciaországban: parkourozó fiatalok esténként boltok homlokzatára másznak, hogy kikapcsolják a fényszennyező és pazarló világítást (New York Times)
4. Napi chart: gyorsuló magyar infláció
augusztusról szeptemberre Európában. Közel 30 százalékkal, 15,6 százalékról 20,1-re nőttek az árak.
- Míg Franciaországban vagy Spanyolországban enyhült az áremelkedés, az eurózónában közel 10 százalékkal lett nagyobb az infláció.
- Moldovában, Ukrajnában és a balti államokban volt a magyarnál nagyobb infláció szeptemberben, de náluk csökkentek vagy kisebb mértékben nőttek az árak augusztushoz képest.
5. Személyes perspektíva: anglisztika és műköröm

A 22 éves Réka anglisztikát tanul és egy kollégiumban lakik Budapesten. Mivel nem szerette volna, ha fényképezzük, a beszélgetésünk VIII. kerületi helyéről készült fotó.
Jövőkép: Még nem tudja, hogy hol fog majd elhelyezkedni. Ha végzettsége szerint, akkor fordítói munkákat vállalna, mivel arra nagy a kereslet.
- Van műkörmös végzettsége is, viszont romlanak a kilátások az alapanyagárak jelentősen emelkedése miatt.
- A műkörömépítés a hobbija is, sokat foglalkozik vele szabadidejében.
Mi a kedvenc helye? Jelenleg Ózd, mivel ide tud hazajárni szüleihez.
6. Külső szemlélő: inspiráló nők
Széll Hajnalka az Auchan Magyarország HR- és kommunikációs igazgatója.
Milyen cikk volt rá nagy hatással a héten? A Femcafé beszámolója az általuk megrendezett Inspiráló Nők Díjátadóról.
Miért? „Nagyon hiszek a nők erejében, és ennyi fantasztikus teljesítményt felmutató, értékes hölgy még jobban megerősít abban az elképzelésemben, hogy a női vezetőinknek létrehozzak egy inspiráló fórumot, akár nemzetközi szinten is. HR-igazgatóként kifejezetten nagy gondot fordítok a csapatok diverzitására, ezen belül pedig arra, hogy a nők a felső- és középvezetésben is képviseltessék magukat az Auchannál. Meggyőződésem, hogy ez a látásmód gazdagítja a vállalatunkat.”
7. Múltidéző: a főkapitány csirkét vásárol

Mikor jelent meg? A Szeged és vidéke 1915. június 30-i számában.
Mi történt? „Rendőrtisztek, tanítók és rendőrök ügyelnek föl a piacokon a makszimális árak betartására.
Szalay József dr. már korán reggel a piacon járt, hogy személyesen is ellenőrizze a makszimális árak betartását. Egy kofánál többen alkudoztak sütnivaló csirkére. Az asszony hat koronát kért az aprójószág párjáért, az ötkoronás makszimális árral szemben.
— Hogy a csirkének párja? — kérdezte Szalay József dr. a kofaasszonyt, aki megszeppent és leszállította az árat.
— Öt korona hatvan! — felelte az asszony.
— Nem szégyenli magát, ezért a csöpp jószágért nagyon is elég öt korona.
A főkapitány a körülállókhoz fordult:
— Tessék vásárolni, öt korona a csirke párja!”